Bár az adózási szabályok módosítására szigorú követelmények vonatkoznak, ezek általában az adózókra hátrányos rendelkezések bevezetésénél kötik meg a jogalkotó kezét. A legfontosabb előírás a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben található, e szerint a fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatályba lépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

Az adót csökkentő, adómentességet bővítő és más kedvezményeket adó rendelkezésre viszont ez a szabály nem vonatkozik, adót akár visszamenőlegesen is el lehet törölni. Mivel az alanyi áfamentesség értékhatárának növelése vitathatatlanul kedvezményszabály, így nincs elvi, sem gyakorlati akadálya a visszamenőleges bevezetésének.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön jelentette be: „Jó hír érkezett a kisvállalkozások számára: 2025. január 1-től 12-ről 18 millió forintra emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára. A miniszter korábban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hasonló javaslatát előremutatónak találta.

Az egyetlen technikai problémát azoknak az esete jelentheti, akik tavaly átlépték a 12 millió forintos bevételi határt, de a 18 millió forintot nem – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus tanácsadócég partnere szerint. Az általános szabályok szerint ők idén áfakötelesek, tehát minden idén kiállított számlájuk általános forgalmi adót (áfa) kell, hogy tartalmazzon, ráadásul az értékhatár átlépését követő két évig nem is választhatnak újra alanyi áfamentességet.

Éppen ezért amikor a múltban emelték meg az alanyi áfamentesség értékhatárát, akkor – gondolva az ilyen vállalkozókra – egy rendkívüli alanyi áfamentesség választási lehetőséget is biztosítottak azon vállalkozóknak, akik a korábbi értékhatárt átlépték, de a megemeltet nem. Így 2019-ben, amikor az alanyi áfamentesség értékhatárát 12 millió forintra emelték, akkor kivételesen azok is választhattak áfamentességet, akiknek 2018-ban az árbevételük több, mint 8, de kevesebb, mint 12 millió forint volt.

Kisvállalkozó belevág.

Fazekas István

Kérdés azonban, hogy ezt jelen esetben hogyan tervezik megvalósítani. Ugyanis akik árbevétele korábban 12-18 millió forint között volt, idén értelemszerűen áfás nyugtát vagy számlát kellett, hogy kiállítsanak. Vajon nekik is lesz lehetőségük az áfamentesség választására? És akkor ők mit csináljanak a korábban kiállított nyugtákkal, számlákkal? Az összeset módosítaniuk kell és visszakapják az áfát? Ráadásul az áfát beszedték a vevőiktől, tehát úgy lenne igazságos, ha azt vissza is kellene fizetniük. Ez nagyjából lehetetlennek tűnik – véli a szakértő.

Végső soron azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy valamilyen szokatlan átmeneti rendelkezéssel kezelik ezt a helyzetet. Kíváncsian várjuk a jogszabály pontos szövegének megjelenését

– fogalmazott Bagdi Lajos.

Nagy Elek.

Túry Gergely

Frissítés: az MKIK is megszólalt

A miniszteri bejelentés meghaladja várakozásainkat, hiszen mi az áfahatár felemelését két lépcsőben javasoltuk. Az azonnali, visszamenőleges hatályú intézkedést fontos lépésnek tartjuk a kkv-szektor támogatásában, mert az elmúlt évek magas inflációja miatt a főállású vállalkozók jelentős része az idei évben várhatóan már szeptember-október környékén elérte volna a 12 milliós határt. Így viszont teljesítményük további fenntartásával a GDP utolsó negyedéves növekedési üteméhez is jelentős mértékben hozzá tudnak járulni – állapította meg Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Az NGM kisvállalkozásokat segítő döntése a vállalkozók szűk körének a tavaly 12-18 millió forint közötti árbevételt elérő vállalkozásoknak) egyszeri pluszadminisztrációs feladatot jelenthet majd, amit azonban kellőképpen kompenzál az áfamentesség határának emelése. E speciális esetek vállalkozásbarát részletszabályozására a kamara javaslatcsomagot küld a kormány számára.

Az MKIK javasolja továbbá, hogy az áfahatár emelésével egyidejűleg a katás vállalkozóknál vezessék vissza a magasabb tételes adó választásának lehetőségét, azaz az 50 ezer forint tételes katás adó mellett legyen választható havi 75 ezer forintos tételes adóbefizetés is, a magasabb mértékű nyugdíjjogosultság biztosításához.