Magyarország az élre tört a napenergia területén: tavaly már az ország villamosenergia-termelésének közel egynegyedét adták a napelemek – derül ki az Ember energetikai kutatóintézet friss jelentéséből. Ez óriási ugrás a 2019-es mindössze 4 százalékhoz képest.
Az elemzés szerint Közép-Európa, vagyis Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia napenergia-termelése a 2019-es szinthez képest hatszorosára nőtt, ami kétszerese az uniós átlagnak. A térség, amelyet korábban a szenes termelés dominált, mára Európa napenergia-fellegvárává és feltörekvő akkumulátorgyártó központjává vált.
„A régió teljesítménye minden várakozást felülmúl” – mondta Tatiana Mindeková, az Ember szakpolitikai tanácsadója. – „Pedig a térség országai átlag alatti GDP-vel, politikai nehézségekkel és korlátozott napenergia-potenciállal indultak. Mégis, a növekedési ütemük meghaladta az uniós átlagot. Lengyelország például 2025 júniusában először termelt több áramot megújulókból, mint szénből; Csehország megduplázta napenergia-termelését 2019 óta; Szlovákiában pedig a stagnálás után az elmúlt két évben indult be újra a napelemes kapacitások bővülése.”
Dunai Solar Park
Reviczky Zsolt
A leglátványosabb átalakulás Magyarországon zajlik. A napenergia részesedése az áramtermelésben robbanásszerűen nőtt, amit egyszerre hajtottak az ipari méretű erőművek és a lakossági telepítések. Az olyan programok, mint a korábbi szaldóelszámolás vagy a KÁT-tarifa, jelentős beruházásokat indítottak el a megugró energiaárak közepette. Az idei nyár új rekordokat hozott:
júniusban az ország villamosenergia-termelésének több mint 40 százalékát adták a napelemek.
Eközben a szén aránya 12-ről 6 százalékra, a gázé 25-ről 19 százalékra esett vissza 2019 és 2024 között.
A fejlődés azonban nem áll meg a napenergiánál. Közép-Európa mára akkumulátorgyártó nagyhatalommá vált, Magyarország és Lengyelország pedig a világ vezető exportőrei közé kerültek. Magyarország 2021-ben az EU akkumulátoripari hozzáadott értékének ötödét adta, és
2025 elején az unió cellaösszeszerelési kapacitásának közel 40 százalékát itt működtették.
Az üzemelő hazai akkumulátortárolók száma ugyanakkor még alacsony, bár a közelmúltbeli szabályozási reformok megnyitották az utat a fejlődés előtt.
A jövőbeli tervek viszont visszafogottak: a kormányzati előrejelzések szerint 2030-ra a megújulók aránya a hazai áramtermelésben csupán 42 százalék lesz, miközben az EU-átlag 66 százalék körül alakulhat. A szakértők szerint a lendület megőrzéséhez kulcsfontosságú a rugalmasabb hálózat és a hatékony energiatárolás.
„A közép-európai napenergia-boom bizonyítja, hogy a szénfüggő országok, még kedvezőtlen adottságok mellett is, képesek az energiaátmenet élére állni” – fogalmazott Mindeková. – „A jövő sikere azon múlik, hogy a kormányok kiemelt figyelmet fordítanak-e a tárolásra és a rendszer rugalmasságára. Ez biztosítja majd a megfizethető, megbízható energiát, miközben túllépünk az elavult célokon. Ez a recept a fosszilis korszak utáni világgazdaság számára.”
