„Az utolsó simításokat végzem a 2025. november havi kiegészítő nyugdíjemelésről szóló kormányrendeleten” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóban, kezében papírral és tollal.
Ez alighanem csúsztatás, remélhetőleg a kormányban nem annyira súlyos a szakemberhiány, hogy a miniszterelnöknek a saját kezével bármiféle simításokat kelljen végeznie konkrét jogszabályokon. Már azon túl, hogy aláírja azokat – amire a videó végén a miniszterelnök sort is kerít.
Orbán szerint „az infláció magasabb lett, mint előre jelezték, ezért a nyugdíjakat ilyenkor meg szoktuk emelni”.
Ez megint csak csúsztatás, a szóban forgó előrejelzést a Pénzügyminisztérium tette tavaly, amikor az idei költségvetés készült. A pontos megfogalmazás így az volna, hogy
az infláció magasabb lett, mint előre jeleztük.
Még nagyobb csúsztatás, hogy a nyugdíjakat „ilyenkor meg szokták emelni”. Ez nem szokás, a mindenkori kormány jogszabályi kötelezettsége kiegészítő nyugdíjemelést végrehajtani, ha a tényinfláció magasabban alakul a költségvetésben betervezett adathoz igazodó januári emelésnél.
Azt ígértük, hogy a nyugdíjak nem veszíthetnek az értékükből, ezt a vállalásunkat minden évben teljesítettük
– állítja Orbán a videóban. Ez egyszerűen nem igaz, volt olyan év, amikor az egész éves infláció végül magasabb volt, mint a kiegészítő emelés alapját képező január–augusztusi adat. További kompenzációs kötelezettsége a kormánynak nincs, vagyis volt olyan év, amikor a nyugdíjak emelése valójában nem követte az inflációt. Az utóbbi időszakból
a legkirívóbb példa 2022, amikor a nyugdíjasok összesen 14 százalék emelést kaptak, ám az éves infláció végül 15,2 százalék lett.
(Tény: volt olyan év is, amikor a nyugdíjasok az előrejelzés pontatlansága miatt magasabb emelést kaptak januárban, mint amekkora végül az éves infláció lett.)
Fazekas István
Nem mellesleg a korrekció intézményét számos kritika éri azon az alapon, hogy a novemberi visszamenőleges emelés gyakorlatilag azt jelenti, hogy adott esetben a nyugdíjak reálértéke az első 10 hónapban akár jelentősen csökken (hiszen nincs inflációkövető emelés).
A napi megélhetés szintjén januártól novemberig nem segítség, hogy az állam novemberben egy összegben kifizeti a megelőző 10 hónapban elmaradt emelést.
Orbán ezt követően felmondta a mostanában bevett propagandapaneleket, miszerint „Európában mindenhol spórolnak”, „mert elküldték a pénzüket Ukrajnába”, „ha Ukrajnában van a pénzed, akkor nem tudsz nyugdíjat emelni, nem tudsz segíteni a családoknak meg a fiataloknak sem, de mi nem engedtük, hogy a magyarok pénze Ukrajnába menjen”. A miniszterelnök szerint ezért van most családtámogatás-emelkedés, lakásprogram, nyugdíjemelés.
Ezek mind minimum csúsztatások. Természetesen szó sincs arról, hogy Magyarországot leszámítva Európában mindenütt olyan spórolás lenne, ami ellehetetleníti az olyan alap állami funkciók működését, mint a szociális juttatások kifizetése. Szó sincs arról, hogy az európai országok „elküldték a pénzüket” Ukrajnába – Kijev egyedi tagállami és uniós támogatásokat kap, de ezektől az EU nem omlott össze.
Ami azt illeti, ahol biztosan van spórolás, az Magyarország. A magyar költségvetési hiány magas, azzal együtt, hogy az állam évek óta folyamatos megszorításban van: a bevételi oldalon különadókkal, a kiadási oldalon elsősorban az állami beruházások befagyasztásával, visszafogásával. Egyelőre nem is látszik, hogy hogyan lesz tartható a jövő évi költségvetési hiány a bejelentett pluszkiadások mellett. Az idei évi hiánycélt a kormány – szokásához híven – már több alkalommal felemelte.
