Egy csütörtök este megjelent kormányrendelet szerint „a Budapest Airport Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kötöttpályás vasúti kapcsolata megvalósításának nemzetgazdasági jelentőségére tekintettel szükséges megteremteni a koncesszió eljárásjogi kereteit”, ezért „új koncesszióköteles tevékenységgel bővül a koncessziókért felelős miniszter – mint az állam képviselője – által ellátandó, törvényben meghatározott eljárási és szerződéskötési feladatok köre”.
A rendelet nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű, „történelmi jelentőségű tranzakciónak” nevezi a repülőteret üzemeltető társaság többségi tulajdonrészének visszaszerzését. Ezért a nemzetgazdasági miniszter hatáskörét kibővítik a szerencsejáték szervezésére és működtetésére irányuló tevékenységen, a menetrend szerinti helyközi közúti személyszállításon, az egységes elektronikus értékesítésű közszolgáltatások egységes rendszerének működtetésén, a hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladaton és az országos közutak és műtárgyaik létrehozásán és működtetésén túl „az állam kizárólagos tulajdonát képező, országos jelentőségű vasútvonal, valamint azt magába foglaló pályahálózat létrehozásával és működtetésével”.
A téma nem először kerül szóba, hiszen már 2016-ban Seszták Miklós akkori fejlesztési miniszternek kellett megvizsgálnia, koncesszióba lehet-e adni a repülőtéri vasúti személyszállítást. Aztán a dolog elaludt. Idén nyáron került elő újra, hogy a kormány úgy döntött: gyorsított vasúti kapcsolatot létesít a budapesti Nyugati pályaudvar és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elmondta: a fejlesztésre jelenleg nincs közvetlen költségvetési forrás, azt koncesszor, befektetők bevonásával fogják megvalósítani.
