Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Irreálisnak nevezte a 13 százalékos jövő évi minimálbér-emelésre vonatkozó terveket a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a közmédia műsorában az MTI beszámolója szerint.
Czomba Sándor közölte, várják a harmadik negyedéves gazdasági adatokat, de látszik, attól a pályától, amelyet eredetileg felrajzoltak 3,2 százalékos GDP-növekedéssel és 3,4 százalékos inflációval, el kell térniük, és bár nagyon szeretnék, ha a minimálbér 13 százalékkal emelkedne 2026-ban, egy túlságosan nagymértékű növeléssel, amely mögött nincs gazdasági teljesítmény, munkahelyeket kockáztatnának.
A friss előrejelzések szerint a gazdasági növekedés idén 0,5 százalék körül lehet, míg az infláció 4,5 százalék körül. A munkáltatók, a munkavállalók és a kormány megállapodásában a minimálbér emelését a következő évekre a GDP, az infláció és az átlagkereset alakulásához kötötték, jelentős eltérés esetén a megállapodást a feleknek újra kell tárgyalni.
Varga Mihály Nagy Márton közgazdász vándorgyűlés 2025
Veres Viktor
Folynak a tárgyalások, ezek „nagyjából ott tartanak” Czomba szerint, hogy a munkaadói oldal 6-8 százalék körüli, a munkavállalói oldal 10-12 százalékos keresetnövekedésben gondolkodik. Az államtitkár bízik benne, „a kollektív bölcsesség, mint ahogy eddig is minden évben, most is működni fog”, ám „kormányzati beavatkozás nélkül nagyon valószínű, nem tudnak olyan számadathoz közelíteni, ami mindkét félnek megfelel”.
Ezzel a politikus arra utalt, hogy a munkáltatói oldal jelezte: a közterhek csökkentése nélkül nem lehetséges nagyobb (két számjegyű, legalább 10 százalékos) emelés. A kormány – Nagy Márton gazdasági miniszter – ezt nem zárta ki, bár a szociális hozzájárulási adó egy százalékpontos csökkentése legalább 200 milliárd forintos kiesést okozna a költségvetésnek.
