A kisebb töltőállomásokat tömörítő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) az Alkotmánybírósághoz fordul az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) idei, szerintük jogsértő módosításai miatt – írja a Népszava. Hozzáteszi: a kereseteket nem az FBSZ, hanem egy erre szakosodott ügyvédi iroda segítségével a tagok jegyzik.
Az energiaszolgáltatókat jogszabály kötelezi arra, hogy évente meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást érjenek el, amit részben lakóházak korszerűsítésének támogatásával teljesítik. A felújítás után kiállított energiamegtakarítási tanúsítványokat (HEM) a kivitelezők gyűjtik be, a pénzügyi elszámolás ezen keresztül történik – így a lakosság számára az eljárás gyors és egyszerű marad.
A kutak problémája az, hogy a változások egy része visszamenőleg rontja a helyzetüket: eddig a kutak az EKR-ben vállalt energiamegtakarítási kötelezettségeiket úgynevezett Hitelesített Energiamegtakarítási (HEM) tanúsítványok megvásárlásával is teljesíthették, és a rendszerben volt egy olyan elem, amely szerint az egy évnél tovább „tartalékolt” HEM-ek elszámolási értéke ötven százalékkal nőtt – mondta a lapnak Gépész László, az FBSZ alelnöke. Ennek reményében a kutak sokszor inkább a reménybeli, 150 százalékos ár közelében vásároltak, a visszamenőleges intézkedés nyomán azonban ez a többlet törlődött. A Népszava szerint a HEM-felvásárlási költségeik 8-10 forinttal emelték literenként az üzemanyagok árát, így a hazai kutaknak ez önmagában évi több tízmilliárdos kiadást jelent.
Emellett változott az is, hogy az EKR-re kötelezett energiacégeknek az elszámolt HEM-ek harminc százalékát az adott évben kell beszerezniük, míg korábban akár előre is felvásárolhatták a jövőbeni kötelezettségek fedezetét. A lap azt is írja, hogy az üzemanyagok elszámolható fűtőértékének emelése arányosan növeli a kutak EKR-terheit, és idén kikerült az elszámolható intézkedések közül az energiatakarékos kamioncsere is.
A szövetség alelnöke azt is felveti, hogy más, EKR-t alkalmazó országokban a rendszer nem terjed ki a töltőállomásokra, és szerinte itthon a kormányzati kommunikáció miatt könnyen úgy tűnhet, mintha az „ingyenes” lakossági fűtéskorszerűsítési, energiahatékonysági intézkedéseket az állam finanszírozná, holott azok ellenértéke a kereskedőkre, így a kutakra terhelt befizetésekből jön.
Az FBSZ korábban a benzinárstop idején is megpróbálta jogi úton érvényesíteni az igazát, azonban lepattantak a hazai bíróságokról, az Ab-ről és az Emberi Jogok Európai Bíróságáról is.
