A nagy élelmiszerláncok többségénél „tavaly összességében nemhogy nyereség nem keletkezett, hanem veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni” – mondta az Aldi országos ügyvezető igazgatója a Privátbankárnak. Bernhard Haider azt mondta: az árrés szabályozása „tovább növelte a meglévő kiskereskedelmi különadó jelentette terhet. Ráadásul ezt azt adót a forgalom alapján kell megfizetni, függetlenül attól, hogy egy vállalat nyereséges-e, vagy sem”.
A 2025-ről szóló éves beszámolókat majd tavasszal és nyáron kell közzétenni, úgyhogy új információ volt az, hogy a többség veszteséges lehet. Az elmúlt két év az Aldinál rosszul sikerült: 2023-ban 9,5, 2024-ben pedig 27,4 milliárd forint veszteség jött össze.
Az igazgató azt mondta: az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó miatt
a vásárlók által elvárt folyamatos akciók, termékfejlesztések, új ízváltozatok és szezonális árleszállítások a korábbinál lényegesen kisebb mértékben valósulhatnak meg.
Beszélt a plázastoptörvényről és annak a tavalyi módosításáról is. Mint mondta, ez „nem tette lehetővé, hogy olyan ütemben fejlesszük a hálózatunkat, mint ahogy szerettük volna”. Új üzlet nyitására zöldmezős beruházásként nincs lehetőség, a meglévő ingatlanállományból kell választani. A kisebb településeken viszont nem is az üzletnyitás az igazi kihívás, „hanem a meglévő boltok hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása”.
Azt is elmondta: a kormány és az üzletláncok között ritkán történik előzetes egyeztetés, „a szabályozások gyakran úgy lépnek életbe, hogy azoknak a vásárlókra, a működésre, valamint a beszállítási láncokra gyakorolt hatásait csak utólag lehet jelezni”.
