Egy január 12-én megjelent, szűkszavú NGM-rendelet első ránézésre azt sugallta, hogy az állam „kiszáll” a debreceni és a hévízi (sármelléki) repülőtérből, mert ezek kikerültek az NGM tulajdonosi joggyakorlása alól – írja a Telex. A cikkben idézett források alapján azonban nem privatizációról van szó, hanem államon belüli átszervezésről: egy légügyi holding alá vonnák a kapcsolódó érdekeltségeket. A konstrukció a Nemzeti Regionális Repülőtér Üzemeltető Holding Kft.-re épülne, az érdekeltségek vagyonkezelője pedig a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. lenne, első körben a két repülőtérrel, később a HungaroControl bevonásával is.
A sármelléki repülőtér 2024-ben 518 millió forint árbevétel mellett 15 millió forint adózott nyereséget ért el, míg a debreceni 2,4 milliárd forint árbevétel mellett 2,6 milliárd forint veszteséget szenvedett el.
Egy 2021-es légügyi stratégia Debrecent, valamint Hévízt a nemzetközi forgalomra szánt első klaszterbe tette, Debrecenben egy 33 milliárd forintos fejlesztési csomaggal egymillió utas/év elérését és a nyereséges működést célozták meg, Sármelléknél 6,6 milliárd forintos fejlesztés szerepelt, 150-180 ezer fős éves célforgalommal, de ezeknek a számoknak a közelébe sem ér a két reptér.
Nyitókép: A Wizz Air diszkont légitársaság W67861-es járatszámú, a hollandiai Eindhovenbe induló gépének utasai szállnak be a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren 2020. június 16-án.
