Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A telepen évekig nem volt nyoma állattartásnak és az Integritás Hatóság is szabálytalannak találta a projektet, de arról egyelőre nincs szó, hogy a 468 millió forintos támogatást vissza kellett volna fizetni.
„Már nem a Biogas Productor Kft., hanem a HLT Production Korlátolt Felelősségű Társaság a tulajdonosa a Tófalu 054/4. helyrajzi számú ingatlannak. Ez azért érdekes, mert itt található az a szarvasmarhatartó telep, amelynek felépítésére Süli János (fideszes országgyűlési képviselő, volt miniszter) fiának cége több száz millió forint uniós támogatást kapott. Bár a pénzt lehívták, és a telep is elkészült, akárhányszor jártunk ott, soha nem láttunk benne teheneket. Egészen mostanáig” – írja az Átlátszó.
A HLT Production Kft. tulajdonosa a holland Janssen Joseph Henri és a Hunland Group Holding Kft., amely Huijs-Janssen Suzanne Petronella és Janssen Joseph Henri érdekeltsége.
A milliárdos Janssen-családnak régóta vannak érdekeltségei Magyarországon, 2015-ben több megyében is földtulajdonhoz jutottak.
A Hunland cégcsoport korábban az NB2-es Dunakeszi Kinizsi Futsal csapat mögött is. Ebben az egyesületben pedig nem más játszott, mint Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere, aki azzal dicsekedett, hogy minden szponzort személyesen ismer.
A Hunland rendszeresen részesül nagyösszegű állami támogatásokban, többször is bekerült a legtöbb agrártámogatást kapó cégcsoportok közé. Csak 2023-ban egy kocatelepükre kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott a kormány.
A tófalui szarvasmarhatelepet egymilliárd forint körüli összegből építette Süli János volt Paks-ügyi miniszter fiának a cége, amihez nyertek mintegy 468 millió forint értékben uniós támogatást is.
Az ügy akkor vált furcsává, miután a telep elkészült és éveken át láthatóan senki nem használta semmire, olyannyira, hogy az uniós pénzek elköltését ellenőrző Integritás Hatóság is vizsgálatot indított miatta.
A vizsgálat végül kimutatta, hogy a cég úgy kapta meg a közel félmilliárdos támogatást, hogy nem végzett valós mezőgazdasági tevékenységet. Ráadásul a projektzárás határidejét is túllépte két évvel. A hatóság végül feljelentést tett a NAV-nál költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.
Az máig nem világos, hogy mindezekért Süliéknek vissza kell-e fizetniük a 468 millió forintot.
„A pénzből végül – szabálytalanul, de – épített egy tehenészetet, de azt eladta a hollandoknak, így a félmilliárd végül zsebben maradt. Egy normális világban ennek jogi következménye is lehetne, a mienkben egyelőre annak is örülhetünk, hogy a korrupcióellenes sóhivatal el merte marasztalni őket” – mondta a történtekről az Átlátszónak Hadházy Ákos, aki maga is több alkalommal foglalkozott a szarvasmarhatelep ügyével.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?