Felfoghatatlan pénz ömlött Paks 2-be, a már meglévő blokk cégénél pedig elenyészett a profit

Pedig az első betont még csak februárban öntötték.

  • HVG

Újabb 136 milliárd forinttal nőtt tavaly a Paks II. beruházás értéke: az új atomerőművi blokkok építéséért felelős Paks II. Zrt. beszámolója szerint a folyamatban lévő beruházások állománya év végére 528,2 milliárd forintra emelkedett, a társaság mérlegfőösszege pedig 645,5 milliárd forint volt.

A növekedés egyszerűbben fogalmazva azt jelenti, hogy az állam felfoghatatlan összegeket tol az építkezésbe.

A 24.hu januárban mutatta be azokat az alapítói határozatokat, amelyek alapján az állam tavaly két részletben összesen 162,2 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a Paks II. Zrt.-ben. A most közzétett beszámolóban a tőketartalék 160,8 milliárd forintos növekedése látható, a saját tőke pedig egy év alatt 451,5 milliárd forintról 612,2 milliárd forintra emelkedett. A 24.hu számításai szerint ezzel az állam által a projektcégbe juttatott tőke összege már 780 milliárd forintra nőtt.

https://hvg.hu/360/20260512_hvcg-paks-ii-tisza-kormany-epites-leallitas-pereskedes

A korábbi alapítói határozatok szerint a tavalyi tőkeemelésekből az orosz fővállalkozó, az Atomstrojexport számláit fizették ki. A mostani beszámoló alapján a befektetett eszközök állománya egy év alatt 387,8 milliárd forintról 528,2 milliárd forintra emelkedett.

A társaság – nem nagy meglepetésre – továbbra sem nyereségtermelő: 2024-es 2,4 milliárd forintos profit után tavaly 75 millió forintos veszteséget mutatott ki.

A beszámoló egy olyan időszakot zár le, amikor a beruházás még nem jutott el a tényleges építési szakasz kezdetéig. Az úgynevezett első betonöntésre csak idén februárban került sor, ettől a mérföldkőtől számít a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nyilvántartásában építés alatt állónak a projekt.

Az év elején derült ki, hogy a Roszatom felmondta a Siemens Energyvel kötött szerződést, miután a német vállalat nem kapta meg a szükséges exportengedélyeket az új blokkok irányítási és vezérlési rendszerének szállítására. A Roszatom azóta sem nevezte meg egyértelműen, milyen megoldással pótolná a kieső beszállítót. Közben az Európai Bizottságnak is újra vizsgálnia kell a beruházás állami támogatásának ügyét, miután az Európai Bíróság tavaly új eljárásra kötelezte a testületet.

https://hvg.hu/360/20260219_202608-paks-ii-iranyitastechnika-siemens-energy-roszatom-szankciok-menni-vagy-nem-menni-hvg

A paksi bővítésről szóló 2014-es megállapodás még 12,5 milliárd eurós beruházási költséggel számolt, ebből 10 milliárd eurót orosz hitelből finanszíroznának. Az első blokk eredetileg 2025-ben állhatott volna üzembe, a jelenlegi becslések szerint azonban erre inkább a 2030-as évek közepén kerülhet sor.

70 százalékot zuhant a Paksi Atomerőmű nyeresége


Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. árbevétele tavaly tovább nőtt, a 2024-es 240,365 milliárd forint után 2025-ben 247,960 milliárd forintra. A nyereség viszont nagyot esett: az adózott eredmény 11,217 milliárd forintról 3,037 milliárdra csökkent, ezt az állami MVM Zrt. osztalékként ki is veszi.

A visszaesést a beszámoló alapján az okozta, hogy a költségek és a pénzügyi veszteségek jobban terhelték az eredményt. Az üzemi eredmény 31,374 milliárd forintról 22,006 milliárd forintra csökkent, miközben a pénzügyi műveletek eredménye mínusz 5,653 milliárdról mínusz 11,457 milliárd forintra romlott.

Nyitókép: Épülő Paks II Atomerőmű Fotó: Facebook / Paks II. Atomerőmű Zrt.

Hozzászólások