Három és fél évvel az után, hogy Szijjártó Péter először bejelentette, február 5-én valóban megkezdődött a Paks II. atomerőmű építése. Az úgynevezett első beton öntésébe az után foghattak bele, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) január 27-én lebontotta az utolsó akadályt is a start előtt. A szimbolikus gombnyomásra a külgazdasági miniszter, az e témában kormányzati elődjének számító Süli János, Alekszej Lihacsov, az orosz Roszatom vezérigazgatója, valamint Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója közösen vállalkozott. Az ötödik paksi blokk alatt védelmi és statikai funkciót ellátni hivatott beton azonban a hivatalos fotókon egy Kádár-kockánál alig nagyobb alapterületen körbezsaluzott, sátor alá rejtett területre zuhogott. Az IAEA adatbázisában mindenesetre a ceremóniát követően megjelent a bejegyzés: Paks–2 – építés alatt.
Az ünnepi pillanat azonban gyorsan elmúlt. A munkálatokról másnap még kerültek ki fotók a Paks II. Zrt. Facebook-oldalára, de az első beton öntését nemzetközi színtereken jellemző felhajtás annak ellenére elmaradt, hogy
e munkát világszerte műszaki, technológiai és szakmai bravúrként ünneplik. Ez a művelet ugyanis olykor akár 5-6 ezer köbméter beton megszakítás nélküli, speciális terítését igényli.
Azért kell egyben kiönteni az egész alaplemezt, mert így védhető ki a betonrétegek közötti törésvonalak kialakulása. Ilyen „első beton” öntésére legutóbb az Egyesült Királyságban került sor, a Hinkley Point C erőmű mindkét reaktora alá kerülő anyagterítés öt napig tartott. A rekordidő pedig Kínában született: 2023-ban a Liancsiang–1-nél 53 óra alatt abszolválták ezt a munkát. A szakirodalomban FCD (First Concrete Day) néven emlegetett művelet paksi befejezését lapzártánkig nem jelentették. Egy héttel a betonozás megkezdése után a cég által posztolt fotókon a munkagödörben az első beton előtti úgynevezett szerelőbeton öntése és annak előkészületei láthatók, illetve olyan felvételek, melyek a gödör melletti talajszilárdítási munkák folytatásáról készültek.
Paks II. építésének hivatalos megkezdése azt is jelenti, hogy a kormányt, az OAH-t, de még az IAEA-t sem zavarja az, hogy tavaly ősszel az Európai Bíróság visszavonatta az Európai Bizottsággal a projekt finanszírozásának jóváhagyását, így egyelőre nincs uniós engedély az állami támogatás folytatására. Az Energiaklub viszont aggályosnak tartja a helyzetet, ezért bírósághoz fordult, mivel a Paks II. Zrt.-ben tavaly decemberben végrehajtott 80 milliárd forintos állami tőkeemelés szerinte sértheti az uniós jogot.
Ennél is égetőbb probléma, hogy január 11-én kiderült: a Roszatom felmondta a paksi beruházáshoz szükséges irányítástechnika szállítására szóló kontraktust a német Siemens Energyvel, és az oroszok új beszállítót keresnek.
