Terveikben mindenképpen szerepel az Erkel Színház felújítása, ám míg egyik elképzelésük csak második játszóhelyük megújításával számol, addig a másik tervben az Andrássy úti Ybl-palota teljes rekonstrukciója is szerepel - mondta Vass Lajos, a Magyar Állami Operaház új főigazgatója.
Ideális esetben az Erkel Színház - magánbefektetők bevonásával megvalósuló - átalakítása 2010-re befejeződne. Ekkor a Magyar Állami Operaház teljes stábja átköltözne a felújított épületbe, amelyet bérelnének arra a két évre, amíg megvalósulna az Ybl-palota rekonstrukciója - ismertette a részleteket Vass Lajos.
Az operaház színpadgépezete most már egyre kevésbé terhelhető, a ház közönségforgalmi része is megkopott. Az Ybl-palotát lehet, de nem olcsóbb és nem ideális nyaranta javítgatni - hangsúlyozta Vass Lajos, aki szeretné 2012-re, főigazgatói mandátuma lejártára mindkét építményt kiváló állapotba hozni. Ennek megvalósulása ugyanakkor - mint arra a leendő főigazgató rámutatott - kormányzati döntésektől is függ.
Vass Lajos megjegyezte: az átmeneti ideig második játszóhelyként használandó Thália Színházban nem a kísérleti munkákra összpontosítanak, a fontos avantgárd törekvéseknek másutt keresnek helyet. Szeretnének egy nagy - színpad méretű - próbateremnek alkalmas helyet is találni - tette hozzá a jövendő főigazgató, aki május végéig még miniszteri biztosként vezeti az operaházat. A június 30-án bezáró Erkel Színházat nyolc fiatal táncalkotó estjével búcsúztatja május 26-án a Magyar Nemzeti Balett - hangzott el a sajtótájékoztatón.
A Kortárs csillagaink - Lépésről lépésre című előadáson Kerényi Miklós Dávid egy 15 perces, kilenc táncost foglalkoztató jelenetben köszön el az Erkel Színháztól. A Na de tényleg?! című koreográfia azt a kérdést jeleníti meg, hogy vajon a helyszín, ahol nemzedéke gyermekkori sikereit aratta, valóban építési törmelékek borította üres terem lesz-e egy időre.
A kétrészes táncest koreográfusainak munkái javarészt az emberi kapcsolatokról, a fiatal táncművészeket körülvevő világ kérdéseiről szólnak. Nagyrészt kortárs muzsikát választottak a különféle hosszúságú, 3-20 perces táncetűdökhöz.
Merlo P. Andrea munkája például kettős tiszteletadás. Egyrészt a száz éve született Bartók- és Kodály-tanítvány Veress Sándor zeneszerző előtt, másrészt Paul Klee avantgárd festő-zeneszerző előtt, akihez a kompozíció szól. Fodor Zoltán ugyan barokk darabokat, Boccherini-szonátákat választott koreográfiájához, de Kun Attilához hasonlóan az emberi testeket mint hangszereket használja a művében. Két koreográfusnő, Bacskai Ildikó és Venekei Marianna is bemutatja friss munkáját. Bajári Levente és Jurányi Partick modern és klasszikus ötvözetét, illetve az emberi kapcsolatokon belüli erőviszonyok alakulását mutatja be.
Elhangzott az is, hogy a Magyar Állami Operaház tánctársulata a lengyelországi Lodzba készül, június 2-án és 3-án Seregi László A makrancos Kata című balettjét adják elő.
