A bejelentésre abból az alkalomból került sor, hogy a német fővárosban az Európai Parlament és az Európai Bizottság képviselői a három jelenlegi kulturális főváros, a németországi Essen, a törökországi Isztambul és Pécs küldötteivel találkoztak. A magyar kulturális fővárost Szalay Tamás, a pécsi projekt kulturális igazgatója képviselte.

Doris Pack az MTI-nek adott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy az Európa Kulturális Fővárosa program története negyedszázados múltra tekint vissza. 1985 óta minden évben több európai város szállt harcba a kulturális fővárosi cím elnyeréséért. Ennek kapcsán egy sor feltételnek kellett eleget tenniük. Megítélése szerint a cím egyfajta márkává vált, ami az egyes városoktól nagy munkát követelt, ugyanakkor számukra jelentős kulturális és gazdasági hasznot is hozott.

A parlament kulturális bizottságának elnöke az elmúlt 25 évre visszatekintve rendkívül sikeres koncepcióról beszélt, de úgy értékelte, hogy ennek ellenére továbblépésre, a koncepció továbbfejlesztésére van szükség. Az erre vonatkozó új elvek kidolgozása folyamatban van, de elképzelése szerint 2013-tól már az új rendszer alapján kell történnie a kiválasztásnak.

Az alapelvek között említette annak biztosítását, hogy a politika minél jobban háttérbe szoruljon, és még inkább a verseny kerüljön előtérbe. Szavai szerint szükség van annak erőteljesebb mérlegelésére is, hogy az adott város kiválasztása Európának - úgymond - milyen hasznot hoz. Utalt arra is, hogy nélkülözhetetlen a korábbi kulturális fővárosok tapasztalatainak hasznosítása, ezért létre kell hozni a kulturális fővárosok hálózatát. Végezetül - konkrétumok említése nélkül - kitért arra is, hogy változás várható a finanszírozás, illetve a pénzügyi támogatás eddigi rendszerében. Doris Pack elismerően szólt Pécs pályázatáról, a dunántúli magyar város kulturális fővárosi törekvéseiről, és közölte, hogy a közeljövőben ellátogat Pécsre.

Szalay Tamás az MTI-nek elmondta, hogy a berlini tanácskozáson az említettek kapcsán felolvastak egy 2004-ben készült  európai uniós jelentést, amely általános tanulságokat szűrt le a kulturális fővárosi tapasztalatokról, így az esélyekről és a veszélyekről is, utóbbiak közt például a felkészülés közbeni menedzsmentváltozásokról vagy a fenntarthatóság kérdéséről, arról, hogyan lehet a megvalósuló fejlesztéseket hosszú távon hasznosítani, a turizmus megélénkülését tartóssá tenni.

A magyar projektigazgató szerint az említett veszélyekkel Pécsnek is szembe kellett néznie. A nehézségek - mint utalt rá - nem egyedi nehézségek, azokkal minden kulturális főváros kisebb-nagyobb mértékben szembesül.