Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"28eb9724-1e9b-4ec7-9160-eecab9344de7","c_author":"Arató László (EUrologus)","category":"eurologus","description":"Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága elfogadta álláspontját a következő hétéves költségvetés prioritásaival kapcsolatban. Ennek alapján nagyon valószínű, hogy kemény vitákra lehet készülni a tagállamokkal, amelyek közül az egyik – Magyarország – már látatlanban vétóval fenyegetett.","shortLead":"Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága elfogadta álláspontját a következő hétéves költségvetés prioritásaival...","id":"20250423_europai-parlament_unios-koltsegvetes_jogallamisag","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/28eb9724-1e9b-4ec7-9160-eecab9344de7.jpg","index":0,"item":"b5500934-4a71-4c7b-8dbe-0e504221095c","keywords":null,"link":"/eurologus/20250423_europai-parlament_unios-koltsegvetes_jogallamisag","timestamp":"2025. április. 23. 14:10","title":"Az EP szakbizottsága ragaszkodik a jogállamisági feltételrendszerhez a következő költségvetésben","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"592d4aa7-4804-4323-b67f-956cf6730382","c_author":"HVG","category":"gazdasag.zhvg","description":"A lakosság védelme érdekében. ","shortLead":"A lakosság védelme érdekében. ","id":"20250424_Romania-kezdemenyezte-az-EU-nal-hogy-vegyek-le-a-medvet-a-veszelyeztetett-fajok-listajarol","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/592d4aa7-4804-4323-b67f-956cf6730382.jpg","index":0,"item":"db98e644-61d0-4197-ada8-65df22fbde87","keywords":null,"link":"/zhvg/20250424_Romania-kezdemenyezte-az-EU-nal-hogy-vegyek-le-a-medvet-a-veszelyeztetett-fajok-listajarol","timestamp":"2025. április. 24. 18:50","title":"Románia kezdeményezte az EU-nál, hogy vegyék le a medvét a veszélyeztetett fajok listájáról","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"32fd7c13-b5e0-442e-aa8d-293ee8a8a9ca","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"Öt jelöltről mondta meg a mesterséges intelligencia, hogy mekkora eséllyel lehetnek Ferenc pápa utódai. Erdő Péter bíboros is szerepel a listán.","shortLead":"Öt jelöltről mondta meg a mesterséges intelligencia, hogy mekkora eséllyel lehetnek Ferenc pápa utódai. Erdő Péter...","id":"20250423_ChatGPT-mesterseges-intelligencia-konklave-Ferenc-papa","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/32fd7c13-b5e0-442e-aa8d-293ee8a8a9ca.jpg","index":0,"item":"59c57a43-4bf0-49a1-adc2-fcd0ad7a88b1","keywords":null,"link":"/elet/20250423_ChatGPT-mesterseges-intelligencia-konklave-Ferenc-papa","timestamp":"2025. április. 23. 13:22","title":"A ChatGPT megmondta, szerinte ki lehet az új pápa, és hogy milyen esetben győzhet Erdő Péter","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"10ff0c04-7cfd-4b31-b862-27b669642f30","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Erősödött a dollár, és az olajár is emelkedett. ","shortLead":"Erősödött a dollár, és az olajár is emelkedett. ","id":"20250423_Aremeles-jon-a-benzinkutakon","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/10ff0c04-7cfd-4b31-b862-27b669642f30.jpg","index":0,"item":"c1241370-d452-4043-b802-438d84370c49","keywords":null,"link":"/cegauto/20250423_Aremeles-jon-a-benzinkutakon","timestamp":"2025. április. 23. 09:43","title":"Áremelés jön a benzinkutakon","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"9f47b437-348e-493a-9ede-e7c9f011eeca","c_author":"Arató László (EUrologus)","category":"eurologus","description":"Az Európa Tanács Kínzás Megelőzési Bizottsága (CPT) elkészítette és Brüsszelben bemutatta legújabb éves jelentését, amelyben az európai börtönállapotokat térképezték fel. A vizsgálatok középpontjában a túlzsúfoltság, a fogvatartottak közötti hierarchikus viszony és az intézetekben előforduló embertelen bánásmód állt. Magyarország az utóbbi miatt váltott ki aggodalmat.","shortLead":"Az Európa Tanács Kínzás Megelőzési Bizottsága (CPT) elkészítette és Brüsszelben bemutatta legújabb éves jelentését...","id":"20250424_Europa-Tanacs-kinzasellenes-bizottsag-borton-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9f47b437-348e-493a-9ede-e7c9f011eeca.jpg","index":0,"item":"3817f705-5d71-4c90-94d4-0cf4608bd352","keywords":null,"link":"/eurologus/20250424_Europa-Tanacs-kinzasellenes-bizottsag-borton-ebx","timestamp":"2025. április. 24. 15:16","title":"A magyar börtönökben tapasztalt bánásmód miatt aggódik az Európa Tanács kínzásellenes bizottsága","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"fb8eda4b-d971-409b-92f9-c72e6467cbb8","c_author":"HVG","category":"elet","description":"A hatóságok is szemet hunynak felette, de nem világos, hogy nem csak átmeneti enyhülésről van-e szó.","shortLead":"A hatóságok is szemet hunynak felette, de nem világos, hogy nem csak átmeneti enyhülésről van-e szó.","id":"20250423_iran-nok-fejkendo-viseles-megtagadas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fb8eda4b-d971-409b-92f9-c72e6467cbb8.jpg","index":0,"item":"3e7de4aa-50a9-4b7b-b67d-d37cb3e0ffcc","keywords":null,"link":"/elet/20250423_iran-nok-fejkendo-viseles-megtagadas","timestamp":"2025. április. 23. 21:57","title":"Egyre több nő tagadja meg a fejkendő viselését Iránban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a997d73f-f71b-458b-86da-3bedd3844d9f","c_author":"hvg.hu","category":"kkv","description":"A 13 éves gyereket súlyos sérülésekkel vitték kórházba.","shortLead":"A 13 éves gyereket súlyos sérülésekkel vitték kórházba.","id":"20250423_Lezuhant-egy-gyerek-az-esztergomi-varfalrol-mentohelikopter-ment-erte","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a997d73f-f71b-458b-86da-3bedd3844d9f.jpg","index":0,"item":"be126cac-f657-4767-b1ef-592a8545015d","keywords":null,"link":"/kkv/20250423_Lezuhant-egy-gyerek-az-esztergomi-varfalrol-mentohelikopter-ment-erte","timestamp":"2025. április. 23. 09:58","title":"Lezuhant egy gyerek az esztergomi várfalról, mentőhelikopter ment érte","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"48e4b752-bf4f-45ea-9946-a3a635b91376","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Óriási összegeket fizetnek Trump kriptopénzéért azok, akik együtt akarnak vacsorázni az elnökkel, az apró betűs részben azonban azt írják: nem garantált, hogy Trump is jelen lesz az eseményen.","shortLead":"Óriási összegeket fizetnek Trump kriptopénzéért azok, akik együtt akarnak vacsorázni az elnökkel, az apró betűs részben...","id":"20250424_Trump-exkluziv-elnoki-luxusvacsora-kriptovaluta","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/48e4b752-bf4f-45ea-9946-a3a635b91376.jpg","index":0,"item":"2070de50-ddbd-4f96-a7c9-ab3ade838394","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250424_Trump-exkluziv-elnoki-luxusvacsora-kriptovaluta","timestamp":"2025. április. 24. 12:30","title":"Trump exkluzív vacsorára invitálja azokat, akik a legtöbbet veszik a kriptovalutájából, de van egy csavar","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Példátlan invesztíció történt a közelmúlt hazai művészetében: az 1983-ban, 49 éves korában meghalt Kovásznai György életműve ezzel megmenekült a (talán nem teljes bizonyossággal bekövetkező) pusztulástól, de az elfeledéstől mindenképp. A művészetipar összes instrumentumának koncepciózus bevetésével (referenciális erőt képviselő személyek és intézmények mozgatásával) olyan „totális installáció” jött létre, amelynek következtében Kovásznai - kétségkívül érdekfeszítő, sokoldalú és mindeddig a hazai, elmaradásokkal küzdő kutatás vakfoltjára eső - produkciója alig néhány év alatt tényezővé vált. A Műértő cikke.
A megjelenítés
A nagy volumene ellenére zömmel együtt maradt, rendelkezésre álló oeuvre rehabilitációja - a család, a művész kollégái, barátai és tisztelői segítségével, közreműködésével és a Kovásznai Alapítvány erőfeszítései után - a Kovásznai Kutatóműhely létrehozása (2007), bemutatók, műhelybeszélgetések, az első (és az addigiakhoz képest összehasonlíthatatlanul informatívabb) album kiadását követően a Magyar Nemzeti Galériában elhelyezett életmű-kiállítással (Műértő, 2010. július-augusztus) és konferenciával, valamint impozáns, négy digitális mellékletet is tartalmazó monográfiával (Iványi-Bitter Brigitta munkája) kapott koronát. A befektetésben - a tezaurálás és az elvárható kereskedelmi hozadék perspektívája mellett - ezúttal az értékmentés és a közkinccsé tétel momentumát, továbbá a művészetipar know how-jának tudomásulvételét is látni kell: bár a nyilvánosság, a köztudatba kerülés már önmagában értéknövelő erejű, ennek mégis kéz a kézben kell járnia a kánonképzésben tényezőnek számító szakértők (művészettörténészek, kritikusok, kurátorok) aktív együttműködésével.
Minden adott tehát: egy mániákusságig termékeny, több műfajú, kivételes műveltségű alkotó csaknem teljes életműve (festői és grafikai munkássága filmes fázisrajzaival együtt ezres léptékű; nevéhez korszakformáló animációk fűződnek; hagyatékában publikálatlan irodalmi művek és tanulmányok maradtak); a művész legendáját éltető lelkes kortársak és tanúk; az élettere (a retródivat hullámain hánykolódó „létező szocializmus” kultúrája) iránti aktuális érdeklődés; a fiatal, új szempontok alapján elemző szakember; valamint az elszánt és elkötelezett invesztor. Ezzel együtt ezen a látszólag kitaposott úton - éppen Kovásznai sokoldalúsága miatt - mégis banánhéjak hevernek.
Kovásznai György: Kép az Ez csak divat! című animációs filmsorozathoz, 1975-1976
A kiállítás dizájnere, Kentaur mindjárt rá is lépett egyre: az egykori Munkásmozgalmi Múzeum auláját - talán a „hely szellemétől” áthatva és a művész filmes és presszólátogató énjére utalva - vörös padlószőnyegekkel, paravánokkal és a Sárkány Center kínálatából ismerős vörös izzósorokkal (ezeket Kovásznai nagyméretű, festői teljesítménye főműveinek számító vásznai mögé helyezte, körben) amolyan Szikra Mozi előcsarnok- vagy szocmodern lokálfílinggel ruházta fel. A képek éppen kellően jelenetszerűek, ez a rájuk licitáló szcenírozottság nemcsak ízléstelen, hanem ellenkezik Kovásznai szellemével is, aki (többször kifejtette) éppen az efféle, vurstlit idéző spektákulumtól irtózott leginkább. Az emeleten a dizájner a rengeteg egyforma méretű, különböző szériákat alkotó művet (ezek többnyire filmek alapanyagául szolgáltak) hosszú, sokméteres libasorokba vagy ikonosztázszerű tablókba rendezte - nem segítve a látogatót a különbségtétel munkájában. Ezzel és az - olykor bántóan silány, helyenként fát imitáló műanyag - egyenkeretekkel azt szuggerálja, hogy nemcsak méretében, de jelentőségében is azonos minden darab. Az eredmény azonban éppen ellenkezője a szándéknak: a véget nem érő mellérendelés monotóniájában a legsikerültebb művek is elmerülnek.
Ennél veszélyesebb egy másik, „kontextuális” banánhéj, amelyről a monográfiában ezt olvassuk: „életművének recepcióját … befolyásolta a kilencvenes években az a tanácstalanság és (ön)cenzúra, amely barátaiban, kollégáiban jelen volt Kovásznai utópikus szocialista, marxista felfogása, gondolkodásmódja kapcsán”. Ám mindez nemcsak a kilencvenes évekre és nem elsősorban a „barátokra és kollégákra” érvényes: a letűnt rendszer kulturális teljesítményeinek józan megítélését, értékelését, ha lehet, ma még inkább és általában is megnehezíti a közelmúlt differenciálatlan, indulati elutasítása és az ezzel járó kollektív és személyes amnézia. Kovásznai ugyanis „problémásnak” számított a kultúrpolitika szemében, de nem tartozott az ellenművészet köreibe; egyaránt elutasította a nyugati és a keleti, a hazai avantgárdot. Világnézeti okokból nem fogadta el a másoknak ugródeszkát jelentő esseni Folkwang Múzeum ösztöndíját; s bár filmjeihez felhasználta a korabeli (fél)hivatalos magyar „beatzenét”, a rockkorszak hippiideológiájához ironikusan viszonyult. Egy „az avantgárdnál is avantgárdabb” szocialista művészetet kívánt létrehozni; „rendszerócsárlás vagy rendszermagasztalás … helyett egy konkrét és differenciált Magyarország-kép” fel- és megrajzolása foglalkoztatta.
A nagy Kovásznai-könyv
Kovásznai György: Presszó-sorozat, 1960 körül
A képes album és a szakkiadvány jellemzőit egyesítő - és ebből a szempontból némiképp korszerűtlen - súlyos monográfia egyik kulcsszava ezért a „konkrét”, a „konkrétizmus”. Kovásznai ideálja egy olyan társadalmi töltésű, a kor kifejezéseivel: „elkötelezett” és „humanista” ábrázoló művészet volt (az egykorú kritikákban ezek fel is bukkannak vele kapcsolatban), amelyet a diszkreditálódott realizmus kifejezést kerülve kívánt definiálni és gyakorolni. Ma már túltehetjük magunkat ezen a tabun; egyrészt mert a „konkrét művészet” fogalma foglalt, másrészt mert Kovásznai valóságszemlélete és „valóságfestészete” (vagy filmjeire is értve: valóságábrázolása) a konkrétumok olyan realista megragadását jelentette, amely nem naturalista, de még csak nem is „szocmodern” (a klasszikus izmusok nyelvét lebutítva alkalmazó) karakterű. A „konkrétban megnyilvánuló egyetemes” dilemmáját akarta megoldani a szinte vallásos meggyőződéssel, óriási szeretettel és elhitető erővel képviselt animáció révén.
Egyik írásában a formákat átlelkesítő, élettel telítő animáció igazát - mely a „konkrét látomása” és a „képzelet valósága” egységére épül - vallva egyenesen az „animáció gondviselésébe” ajánlja a művészetteremtést. A műfajokat egyesítő totálfilm (vagy szerencsésebben, szintén az ő kifejezésével: komplex film) elméletében és az „anima verité” fogalmában azonban mindig hangsúlyos elem marad a par excellence festészet, de annak - és ezt a könyv jól láttatja - szubverzív akcióként, performativitásként, folyamatként tételezett formája. Ahogy maga megfogalmazta: keze alatt „az információt hordozó festék lázad fel: ugyanis mozgásba jön”. Díjak, fesztiválszereplések, betiltások és mellőzések egyaránt kijutottak neki; befolyásos, a tehetségében biztos pártfogóinak köszönhetően azonban (az őt befeketítő ügynökjelentések ellenére is) folyamatosan dolgozhatott a Pannónia Filmstúdióban.
[[ Oldaltörés (Kovásznai, a posztmodern alkotó? ) ]]
Érthetetlen Iványi-Bitter Brigitta azon igyekezete, hogy Kovásznait posztmodern alkotóként határozza meg. Nem tudom, ennek mi lehetne a hozadéka? A koncepció érdekében bevetett elméleti apparátus igen gyenge lábakon áll. A hidegháború korának „modernizmusa” mint közös referenciamező csak történelmi vagy makroszociológiai szempontból alkalmazható a vasfüggöny mindkét oldalára, művészeti kontextusban (vagyis egy ilyen könyvben) félrevezető, hiszen a kor művészeti produkciója (e helyt részletezhetetlenül sok szempontból) alapvetően különbözött Nyugaton és Keleten. (Egyébként a nemzetközi kritikában a párhuzamkeresés után most éppen a distinkciók kerültek napirendre.)
A sok műfajú, a műfajok közötti átjárhatóságot képviselő Kovásznai e kétségtelen jellemző alapján még nem definiálható posztmodern művészként. Pusztán a sokműfajúság alapján - utólag - Erdély Miklóst, Hajas Tibort, vagy akár Kassákot is posztmodernként értékelhetnénk. Persze ha a könyv egy másik helyét idézem („neoavantgárd, azaz posztmodern”), akkor a szerző feltehetően a modernizmust követő összes művészeti fejleményre érvényes fogalomként, a „modernizmus utáni” értelmében használja a kifejezést. Ezt is lehet(ne), de legalábbis magyarázatra szorul(na), hiszen a hazai helyzetre - véleményem szerint - épp ellenkezőleg az jellemző, hogy még a magukat posztmodernnek nyilvánító jelenségek (új festészet és retroproduktivizmus az 1980-as években) képviselői is avantgárd módra mozgalomként, élcsapatként szerveződtek meg. Ráadásul Kovásznai hite a művészet társadalomformáló erejében jellegzetesen avantgárd vonás.
Kovásznai György: Duna-part sorozat, 1965-1971
Az avantgárd és a modernizmus fogalmainak alkalmazása egyébként is következetlen a szövegben, akárcsak a kollázsé és a montázsé; olykor szinonimákként jelennek meg. Utóbbiak különösen zavaróan hatnak, hiszen a művész mindkét eszközzel élt, és ezért - valamint Erdély Miklós akkor aktuális (sokak számára megvilágító erejű) 1966-os Montázs-éhség című tanulmánya tükrében - a „kollázsfilm” általános kategóriaként történő bevezetése Kovásznai esetében nem magától értetődő. A szöveg visszatérően a „modernista-esszencialista” (ráadásul: „greenbergi” alapokon álló - mintha Clement Greenberg elmélete a kor hazai publikációra közvetlenül hatott volna) kritikát kárhoztatja, amely „formális, stíluskritikai és műfaji alapon” taglalta és gyakorta a műfajtisztaság jegyében marasztalta el Kovásznait. Taglalási tekintetben azonban a könyv sem tesz egyebet: formális, stíluskritikai és műfaji alapon szálazza szét az életművet és veszi sorra az egyes korszakokat alkotó munkákat, festményeket és filmeket. A festői és filmes életmű külön - ha úgy tetszik: esszencialista - tárgyalásából azonban az is következik, hogy a (talán legérdekesebb) párhuzamosságokról elkerül a hangsúly; az „autonóm festmények” vagy a „filmes nyersanyagok” egymást átható, egymásra utalt - és láthatóan nagyon relatív - kettősségének problémája nem juthat kellő figyelemhez.
Módszertani szempontból (és Kovásznai írásos megnyilvánulásai alapján) indokolható az „elméleti” és a „leíró” fejezetek váltakozása, ez azonban óhatatlanul önismétléseket és a lényeget érintő idézetek többszörös „újrahasznosítását” eredményezi. Még szinte semmit sem ismertünk meg a „felnőtt” munkákból, a zsengék és főiskolai művek után máris „a marxista és modernista utópia találkozásáról” következnek elméleti fejtegetések.
A szűkebben vett (művészeti) kontextualizációban a könyv döntően az előszó szerzőjének, a nyolcvanas évek - ahogy a szerző nevezi - „főtérképésze”, Hegyi Lóránd nyomvonalán halad. Hegyire és a korszellemre hivatkozva Kovásznai utolsó festményperiódusával kapcsolatban - amelyet kitűnő képelemzésekkel követ végig - unalomig koptatott fogalmakat (manierizmus, saját mitológia, radikális eklektika, új festészet) kellene specifikus tartalommal feltöltenie. Reménytelen vállalkozás; a ráolvasásnál nem is juthat többre. Az analógiák hol találók (Jörg Immendorff, Sugár Gyula), hol kevésbé (Willem de Kooning, Wahorn András, ef Zámbó István). A hasonló élethelyzet (a halálos betegség fenyegetésében átértékelt, rapid módon „felülfestett” művek) miatt Altorjai Sándor, a látomásos-realista képszerkesztés kapcsán Jánossy Ferenc és Jakoby Gyula (nemzetközi összevetésben a COBRA-csoport, Martin Kippenberger, Maria Lassnig, Peter Pongratz) expresszív-figurális művészetét tartom megfontolandó párhuzamnak. És mindenekelőtt a korabeli populáris kultúra megnyilvánulásait: nemcsak a beatzenét, hanem - főleg az utolsó filmekkel összefüggésben - a képregények, a karikatúrák, a viccek és a reklámok képi világát. (A formai rokonságon túl Kovásznai a gulyáskommunizmus „nyugatmajmoló” és „válságművészet-fogyasztó” kispolgárait megcélzó iróniája számos ponton érintkezik a kor hivatalos, „szatirikus” humorával.)
Az animáció trendje
Végül egy utolsó, talán a legcsúszósabb banánhéjról, a projektum lehetséges kimenetéről. Csak remélni lehet, hogy a befektető nem áll meg a kanonizáció jelenlegi fokán, és a jövőben nem elégszik meg a „festő Kovásznai” műveinek a hazai belterjes műkereskedelemben, köz- és magángyűjteményekben történő elhelyezésével. Az igazi, fajsúlyos feladat a filmes életműnek a hazai szűk horizonton túlemelkedő menedzselése. A felnőttekhez szóló, nem lineáris narratívájú, több műfajt (animáció, film, fotó, festészet) egyesítő, a zenét nem aláfestésként használó munkák ugyanis valóban nemzetközi érdeklődésre tarthatnak számot. Az animáció ma a kortárs művészeti kiállításipar egyik trendje, sztárjai (William Kentridge, Kara Walker, Nathalie Djurberg) a kurátorok favoritjai, és Kovásznainak mint a műfajt megújító keleti pionírnak volna esélye a csodára: utólag helyet szorítani magának a nemzetközi értékpiramis valamelyik szintjén.
Allan Sekula a Ludwig Múzeumban, Fitzcarraldo Karintiában, a Műcsarnok nyári tárlata, kiállítás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban, afrikai művészet Berlinben, 125 éve született Fülep Lajos, kiállítási fogások Dániában, az alkotói műfaj és kiszolgáló ipar. Mindez és még sok minden más a Műértő szeptemberi számában.
Allan Sekula budapesti kiállítása kapcsán leginkább a képzőművészeti fotóhasználat különböző - egyben az övétől is különböző - modelljein érdemes elgondolkodni. Sekula ugyanis ezzel a rendezésével azt demonstrálta, hogy a művészeti médiumként is működő fotográfiában az ő metódusát és elméletét követve nem lehet messzire jutni. A Műértő cikke.
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kiállítása „könnyed” és izgalmas téma mentén nem túl könnyed tárgyról, az erényövről mesél: nagy ötletből, kevés eszközzel, tulajdonképpen a valódi műtárgyak hiányára alapozva jött létre. A Műértő cikke.