„Nálunk egyelőre nincsenek e-könyvek, kivárunk, mint a legtöbben a hazai piacon” - válaszolta megkeresésünkre Barna Imre, az Európa Könyvkiadó felelős kiadója, aki szerint a digitális áttörés a mostani könyvfesztiválon sem történik meg. Mint mondta, komoly változások elé néz a könyvpiac, ám ennek egyelőre csak előszelét érezni. „A digitális könyv nem lehet alternatíva, nem helyettesítheti a papír alapú kiadványokat” - véli, mivel szerinte utóbbit még mindig kényelmesebb beszerezni, olvasni.
Az e-könyvek tömeges elterjedését egyelőre több tényező is gátolja, ezek közül első a sorban az elektronikus könyvolvasók ára, amely az elmúlt évben nem csökkent jelentősen. A minőségi e-readerek még mindig 60-70 ezer forintba kerülnek, az új formátumúak pedig ennél is drágábbak. „Többé-kevésbé megbízható eszközök már 50 ezer forintért is kaphatóak, mint az amazon.com által kifejlesztett Kindle, ám ami ennél is olcsóbb - 30-40 ezer forint -, nem igazán használható” - nyilatkozta a témával kapcsolatban Földes László, a Kossuth Kiadó informatikai szerkesztőségének vezetője. A másik döntő ok, ami miatt az e-könyvek nem futnak - ahogy Barna Imre is fogalmazott -, a szerzői jogok kérdése. Akad olyan író - például Günter Grass - aki kikötötte, hogy szó sem lehet műveinek digitalizációjáról. Az adatbiztonság, a jogvédelem sem mellékes szempont, bele kell kalkulálni az elektronikus könyvek árába.

„Tartjuk magunkat a jelenlegi gyakorlathoz: továbbra is másolásvédett formában forgalmazzuk az e-könyveket. Van, aki arra esküszik, hogy ezeket ingyen kell adni, esetleg más konstrukcióban. Előbb-utóbb a kölcsönzés is megvalósulhat, az sem kizárt, hogy egyszer előfizetéses rendszert is működtünk majd. De egyelőre egyedi e-könyveket kínálunk” - közölte Földes László, aki azzal számol, hogy egy-két éven belül komoly érdeklődés mutatkozik majd az elektronikus könyvek iránt, ezzel párhuzamosan pedig annyival olcsóbbak lesznek az- e-readerek és a táblaszámítógépek, hogy azok minden család számára elérhetőek lesznek.
„Legfeljebb 20-30 ezer forintos eszközár mellett számíthatnánk az elektronikus könyvek tömeges elterjedésére” - tette hozzá. „Ha ezt a szintet elérjük - egy-két éves távlatban erre van lehetőség -, a digitális könyvek komolyabb keresletet generálnak. Akkor talán a kiadók is megmozdulnak” - vélekedett Földes. A Kossuth-nál a legtöbb e-könyv 990 forintba kerül - a klasszikus irodalmi alkotások egy része ennél olcsóbb -, a legdrágább pedig kétezer forint körül alakul. A jelenlegi közel ezer digitális könyv közül a legnépszerűbb egy szakmai ismertető, mégpedig az elektronikus könyvről.
„Az e-könyv akkor érné meg igazán, ha legalább negyven százalékkal olcsóbb lenne, mint a papír alapú” - mondta a témával kapcsolatban Budaházy Árpád, a HVG Könyvek Kiadó vezetője, megerősítve, hogy az e-könyvek itthon - sőt Európa-szerte - sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. (A legutóbbi frankfurti könyvvásáron alig kínáltak e-könyveket és a hangoskönyv-újdonságok száma is megcsappant a korábbi év kínálatához képest.) Mint mondta, e-könyvek esetében a szerzői jogdíj 25 százalék, emellett ugyanúgy fizetni kell a fordítónak, a kiadvány szerkesztőjének, a korrektornak: vagyis a kiadással járó összköltség gyakorlatilag ugyanannyi, mint a papíralapú kiadványok esetében. „Egyelőre öt könyvünket tesszük elérhetővé táblagépen, a fogadtatástól függ, hogyan tovább” - tette hozzá Budaházy Árpád.
Csökkenő kereslet: mennyit költünk könyvekre?
A hazai könyvpiac forgalma 4,5 százalékkal csökkent 2010-ben, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt 4,9 százalékos inflációs adatot figyelembe véve valójában 9 százalékos visszaesést jelent. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének éves statisztikája - amely 1996 óta rögzíti a könyvpiaci változásokat - 181 kiadó forgalmi adatain alapul. Eszerint a könyvkiadók tavaly több mint 61 milliárd 571 millió forintos forgalmat bonyolítottak (fogyasztói áron számolva), ami 3 milliárddal kevesebb, mint 2009-ben. (Az első statisztika kiadása óta egyébként éppen két éve csökkent először a magyarok által könyvvásárlásra fordított összeg.)

A közoktatási tankönyvek és nyelvkönyvek forgalma tavaly körülbelül két százalékkal esett vissza: 16 milliárd 605 millió forintos bevétellel járt, ami nagyjából az összforgalom 27 százaléka volt. Az ismeretterjesztő könyvekből 0,7 százalékkal kevesebbet adtak el tavaly, mint 2009-ben - 14 milliárd 783 millió forintos forgalom mellett, ami a teljes könyvpiac 24 százalékát tette ki. A szépirodalmi, illetve fikciós művek eladása sem esett vissza jelentősen: a kiadók 12 milliárd 668 millió forintos bevételre tettek szert. A szakkönyvek, lexikonok, szótárak és egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok területén viszont drasztikus, 15 százalékos visszaesést regisztráltak. Ez azzal járt, hogy a közép- és felsőoktatásban, művelődés és önképzés terén hasznosítható kiadványok forgalma gyakorlatilag megfeleződött, tavaly már csak 5 milliárd 334 millió volt. 2010-ben a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás területén regisztrálták a legnagyobb, 16,65 százalékos zuhanást: 7 milliárd 633 millió forintos bevételt könyveltek el a kiadók. Az elmúlt évben - 40 millióval - 147 és fél millióra csökkent a hangoskönyvek forgalma, a nem papíralapú könyvek piacán viszont 14,3 százalékos növekedést mértek: a bevétel tavaly 4 milliárd 547 millió forintra rúgott.
A XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál |
Április 14-én nyílik meg a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison, melyre összesen negyven országból várnak kiadókat, kortárs irodalmi alkotókat, írókat, költőket. Az európai uniós elnökség jegyében idén nem egyetlen ország a háromnapos fesztivál díszvendége, hanem az összes uniós tagállam: a közös stand közel száz négyzetméteres lesz. A résztvevő országok közül tekintélyes könyvválasztékkal jelentkezik Németország, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Románia, Oroszország, Szaúd-Arábia, India és Kína. A Budapest Nagydíjat 2011-ben Per Olov Enquist svéd író veheti át Tarlós István főpolgármestertől. Enquist-nek ez alkalomból jelenik meg Egy másik élet című önéletrajzi regénye az Európa Könyvkiadó gondozásában. A fesztivált régi katalán szokás szerint virág és könyv ajándékozásával - mely a Könyv és a Szerzői Jog Világnapján (április 23-án) jelképes gesztus - Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter nyitja meg. A rendezvényen csaknem 60 ezer kötet, ebből 200-300 könyvújdonság lesz elérhető. A tavalyi könyvfesztiválra a szervezők közlése szerint 61 ezer érdeklődő látogatott ki.
![]() Stiller Ákos Idén is lesz Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja, mégpedig húsz európai ország pályakezdő íróinak részvételével. Újdonság, hogy külföldi, többségében fiatal kiadói szakembereknek, szerkesztőknek kínál nemzetközi könyvkiadói ösztöndíj-programot több külföldi - amerikai, angol, orosz, spanyol, német, finn, lengyel és horvát - kiadó. Több mint ötszáz hazai és külföldi íróval találkozhat a közönség, emellett konferenciákat, szakmai vitákat is szerveznek: terítékre kerül a Google szerepe a könyvterjesztésben, a szerzői jog kérdése, az online könyvértékesítés, a digitális könyvpiaci trend alakulása, valamint az elektronikus könyvek és e-book-olvasó forgalmazók tervei.
A Magyar Fotográfusok Házának uniós elnökség tiszteletére készített fotótárlatát Brüsszelből szállítják haza a fesztivál idejére. A zárónapon, április 17-én adják át az Év Kiadója, az Év Vidéki és az Év Fővárosi Könyvesboltja elismerést a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése tagjainak titkos szavazása alapján. A Születésnapi Irodalmi Szalon vendégei az idén kerek születésnapjukat ünneplő alkotók lesznek, többek között Poszler György, Czigány György, Szakonyi Károly, Kabdebó Lóránt, Ungváry Rudolf, Jankovics Marcell, Barna Imre és Kukorelly Endre. A belépő idén is 500 forintba kerül, és levásárolható. |