„Nálunk egyelőre nincsenek e-könyvek, kivárunk, mint a legtöbben a hazai piacon” - válaszolta megkeresésünkre Barna Imre, az Európa Könyvkiadó felelős kiadója, aki szerint a digitális áttörés a mostani könyvfesztiválon sem történik meg. Mint mondta, komoly változások elé néz a könyvpiac, ám ennek egyelőre csak előszelét érezni. „A digitális könyv nem lehet alternatíva, nem helyettesítheti a papír alapú kiadványokat” - véli, mivel szerinte utóbbit még mindig kényelmesebb beszerezni, olvasni.

Az e-könyvek tömeges elterjedését egyelőre több tényező is gátolja, ezek közül első a sorban az elektronikus könyvolvasók ára, amely az elmúlt évben nem csökkent jelentősen. A minőségi e-readerek még mindig 60-70 ezer forintba kerülnek, az új formátumúak pedig ennél is drágábbak. „Többé-kevésbé megbízható eszközök már 50 ezer forintért is kaphatóak, mint az amazon.com által kifejlesztett Kindle, ám ami ennél is olcsóbb - 30-40 ezer forint -, nem igazán használható” - nyilatkozta a témával kapcsolatban Földes László, a Kossuth Kiadó informatikai szerkesztőségének vezetője. A másik döntő ok, ami miatt az e-könyvek nem futnak - ahogy Barna Imre is fogalmazott -, a szerzői jogok kérdése. Akad olyan író - például Günter Grass - aki kikötötte, hogy szó sem lehet műveinek digitalizációjáról. Az adatbiztonság, a jogvédelem sem mellékes szempont, bele kell kalkulálni az elektronikus könyvek árába.

„Tartjuk magunkat a jelenlegi gyakorlathoz: továbbra is másolásvédett formában forgalmazzuk az e-könyveket. Van, aki arra esküszik, hogy ezeket ingyen kell adni, esetleg más konstrukcióban. Előbb-utóbb a kölcsönzés is megvalósulhat, az sem kizárt, hogy egyszer előfizetéses rendszert is működtünk majd. De egyelőre egyedi e-könyveket kínálunk” - közölte Földes László, aki azzal számol, hogy egy-két éven belül komoly érdeklődés mutatkozik majd az elektronikus könyvek iránt, ezzel párhuzamosan pedig annyival olcsóbbak lesznek az- e-readerek és a táblaszámítógépek, hogy azok minden család számára elérhetőek lesznek.

„Legfeljebb 20-30 ezer forintos eszközár mellett számíthatnánk az elektronikus könyvek tömeges elterjedésére” - tette hozzá. „Ha ezt a szintet elérjük - egy-két éves távlatban erre van lehetőség -, a digitális könyvek komolyabb keresletet generálnak. Akkor talán a kiadók is megmozdulnak” - vélekedett Földes. A Kossuth-nál a legtöbb e-könyv 990 forintba kerül - a klasszikus irodalmi alkotások egy része ennél olcsóbb -, a legdrágább pedig kétezer forint körül alakul. A jelenlegi közel ezer digitális könyv közül a legnépszerűbb egy szakmai ismertető, mégpedig az elektronikus könyvről.

„Az e-könyv akkor érné meg igazán, ha legalább negyven százalékkal olcsóbb lenne, mint a papír alapú” - mondta a témával kapcsolatban Budaházy Árpád, a HVG Könyvek Kiadó vezetője, megerősítve, hogy az e-könyvek itthon - sőt Európa-szerte - sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. (A legutóbbi frankfurti könyvvásáron alig kínáltak e-könyveket és a hangoskönyv-újdonságok száma is megcsappant a korábbi év kínálatához képest.) Mint mondta, e-könyvek esetében a szerzői jogdíj 25 százalék, emellett ugyanúgy fizetni kell a fordítónak, a kiadvány szerkesztőjének, a korrektornak: vagyis a kiadással járó összköltség gyakorlatilag ugyanannyi, mint a papíralapú kiadványok esetében. „Egyelőre öt könyvünket tesszük elérhetővé táblagépen, a fogadtatástól függ, hogyan tovább” - tette hozzá Budaházy Árpád.

Csökkenő kereslet: mennyit költünk könyvekre?

A hazai könyvpiac forgalma 4,5 százalékkal csökkent 2010-ben, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt 4,9 százalékos inflációs adatot figyelembe véve valójában 9 százalékos visszaesést jelent. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének éves statisztikája - amely 1996 óta rögzíti a könyvpiaci változásokat - 181 kiadó forgalmi adatain alapul. Eszerint a könyvkiadók tavaly több mint 61 milliárd 571 millió forintos forgalmat bonyolítottak (fogyasztói áron számolva), ami 3 milliárddal kevesebb, mint 2009-ben. (Az első statisztika kiadása óta egyébként éppen két éve csökkent először a magyarok által könyvvásárlásra fordított összeg.)

A közoktatási tankönyvek és nyelvkönyvek forgalma tavaly körülbelül két százalékkal esett vissza: 16 milliárd 605 millió forintos bevétellel járt, ami nagyjából az összforgalom 27 százaléka volt. Az ismeretterjesztő könyvekből 0,7 százalékkal kevesebbet adtak el tavaly, mint 2009-ben - 14 milliárd 783 millió forintos forgalom mellett, ami a teljes könyvpiac 24 százalékát tette ki. A szépirodalmi, illetve fikciós művek eladása sem esett vissza jelentősen: a kiadók 12 milliárd 668 millió forintos bevételre tettek szert. A szakkönyvek, lexikonok, szótárak és egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok területén viszont drasztikus, 15 százalékos visszaesést regisztráltak. Ez azzal járt, hogy a közép- és felsőoktatásban, művelődés és önképzés terén hasznosítható kiadványok forgalma gyakorlatilag megfeleződött, tavaly már csak 5 milliárd 334 millió volt. 2010-ben a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás területén regisztrálták a legnagyobb, 16,65 százalékos zuhanást: 7 milliárd 633 millió forintos bevételt könyveltek el a kiadók. Az elmúlt évben - 40 millióval - 147 és fél millióra csökkent a hangoskönyvek forgalma, a nem papíralapú könyvek piacán viszont 14,3 százalékos növekedést mértek: a bevétel tavaly 4 milliárd 547 millió forintra rúgott.

A XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Április 14-én nyílik meg a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison, melyre összesen negyven országból várnak kiadókat, kortárs irodalmi alkotókat, írókat, költőket. Az európai uniós elnökség jegyében idén nem egyetlen ország a háromnapos fesztivál díszvendége, hanem az összes uniós tagállam: a közös stand közel száz négyzetméteres lesz. A résztvevő országok közül tekintélyes könyvválasztékkal jelentkezik Németország, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Románia, Oroszország, Szaúd-Arábia, India és Kína. A Budapest Nagydíjat 2011-ben Per Olov Enquist svéd író veheti át Tarlós István főpolgármestertől. Enquist-nek ez alkalomból jelenik meg Egy másik élet című önéletrajzi regénye az Európa Könyvkiadó gondozásában. A fesztivált régi katalán szokás szerint virág és könyv ajándékozásával - mely a Könyv és a Szerzői Jog Világnapján (április 23-án) jelképes gesztus - Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter nyitja meg. A rendezvényen csaknem 60 ezer kötet, ebből 200-300 könyvújdonság lesz elérhető. A tavalyi könyvfesztiválra a szervezők közlése szerint 61 ezer érdeklődő látogatott ki.   Idén is lesz Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja, mégpedig húsz európai ország pályakezdő íróinak részvételével. Újdonság, hogy külföldi, többségében fiatal kiadói szakembereknek, szerkesztőknek kínál nemzetközi könyvkiadói ösztöndíj-programot több külföldi - amerikai, angol, orosz, spanyol, német, finn, lengyel és horvát - kiadó. Több mint ötszáz hazai és külföldi íróval találkozhat a közönség, emellett konferenciákat, szakmai vitákat is szerveznek: terítékre kerül a Google szerepe a könyvterjesztésben, a szerzői jog kérdése, az online könyvértékesítés, a digitális könyvpiaci trend alakulása, valamint az elektronikus könyvek és e-book-olvasó forgalmazók tervei.   A Magyar Fotográfusok Házának uniós elnökség tiszteletére készített fotótárlatát Brüsszelből szállítják haza a fesztivál idejére. A zárónapon, április 17-én adják át az Év Kiadója, az Év Vidéki és az Év Fővárosi Könyvesboltja elismerést a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése tagjainak titkos szavazása alapján. A Születésnapi Irodalmi Szalon vendégei az idén kerek születésnapjukat ünneplő alkotók lesznek, többek között Poszler György, Czigány György, Szakonyi Károly, Kabdebó Lóránt, Ungváry Rudolf, Jankovics Marcell, Barna Imre és Kukorelly Endre. A belépő idén is 500 forintba kerül, és levásárolható.