Rendhagyó kiállítás nyílt a kőbányai művelődési központban, ahol a pszichiátriai betegekkel foglalkozó Tárt Kapu egyesület művészetterápiás tevékenységét mutatják be, de a hazai pszichoanalitikus mozgalom és Kőbánya kapcsolatáról is számos érdekességet tudhatunk meg.
Jóllehet néhány éve bezárták az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI), a „Lipót” szellemisége nem tűnt el teljesen, néhány fontos kezdeményezés új helyen talált otthonra. Ilyen a Tárt Kapu a Kreatív Életért Egyesület, amely az egykori lipótmezei Tárt Kapu Galéria munkáját folytatja, és a művészetterápia eszközeivel igyekszik a betegeket újra a társadalomba integrálni.
Az egyesületet időközben a Merényi Gusztáv kórház fogadta be a Ferencvárosban, a pszichiátriai betegek évek óta itt folytathatják képzőművészeti tevékenységüket. - selyemfestészet, kisplasztikák, szobrok, kerámiák készítése, festészet, varrás - a Tárt Kapu egyesület szakembereinek vezetésével. Munkájuk eredményét a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban állították ki.
Nemcsak komor és vidám hangulatú festmények, Mandelbrot-halmazokra, fraktálokra emlékeztető selyemfestmények láthatók most Kőbányán, hanem mesebeli szörnyekre emlékeztető szobrok, gombokból ragasztott képek is feltűnnek a falakon. Megdöbbentő erejű verseket is olvashatnak az ezekre fogékony látogatók, ám nekik inkább azt ajánljuk, hogy a mögöttük lévő gondolatokat, hangulatokat próbálják feltárni.
A kiállítás megnyitóján Füredi János pszichiáter professzor és Plesznivy Edit művészettörténész beszélt a művészetterápia jelentőségéről és a „Lipótmező” hagyományainak továbbéléséről. (Plesznivy az OPNI megszűnéséig a Selig Pszichiátriai Múzeum vezetője volt.)
Egy kőbányai milliomos és Freud
Buzás Kálmán várostörténész, a kőbányai kulturális központ igazgatóhelyettese érdekes helytörténeti vonatkozásokkal ismertette meg a hallgatóságot. A pszichoanalitikus mozgalom gyökerei ugyanis részben Kőbányára vezetnek vissza. A világhírű tudós, Sigmund Freud köré csoportosuló bécsi analitikusokhoz a magyar Ferenczi Sándor is csatlakozott a XX. század elején. Az 1910-es években alakult meg a pszichoanalitikusok hazai egyesülete. Legfőbb támogatójuk hamarosan Tószeghy Freund Antal lett. A nagyvállalkozó kapcsolta be Kőbányát a nemzetközi pszichoanalitikus mozgalomba: Freud Álomfejtés című világhírű munkájának ötödik kiadását „Budapest-Kőbánya 1918” keltezéssel ajánlotta olvasóinak. A tudós ugyanis egy kőbányai villában − az Óhegy tetején lévő Freund-villában − tartózkodott ekkoriban. (Az Óhegy Buzás szerint Pest egyik gazdag részének számított.)
Freund Antal cége, a Kőbányai Polgári Serfőző Rt. az Osztrák-Magyar Monarchia egyik jelentős vállalkozása volt. Apja, Freund Henrik 1884-ben Ferenc Józseftől magyar nemességet kapott „tószegi” előnévvel. Freund Antal eredetileg serfőző mesteri oklevelet szerzett, majd vegyészetet tanult Münchenben és kémiából doktorált. A pszichoanalízishez többféle kapcsolat fűzte. Egyik leánytestvére - Katalin - Lévy Lajos belgyógyász és pszichoanalitikus felesége volt. Lévy egyébként Freud barátja és orvosa volt, de Lévy kapcsolta a kőbányai milliomost a magyar pszichoanalitikus iskola alapítójához, Ferenczi Sándorhoz (1873-1933) is. Minderről részletesen lehet olvasni a Pataky Galéria blogján is.
Sigmund Freud hazai követői, Ferenczi és Lévy alapították a Magyarországi Pszichoanalitikus Egyesületet, mégpedig Kőbányán, Tószeghy Freund Gitár utcai villájában, az Óhegyen. Ráadásul a sörgyáros feleségét maga Freud analizálta 1915-ben. A kőbányai milliomos ekkor határozta el, hogy támogatni fogja a tudóst: az első világháború alatt rendszeresen élelmiszerrel látta el a Freud-családot. 1918-ban nyaralni invitálta kőbányai házába, amit Freud - lányával együtt - el is fogadott. Ekkor Tószeghy Freund már súlyos beteg volt, őt ezért pszichoterápiával kezelte Sigmund Freud.
Az analízis során vetődött fel, hogy Freund Antal anyagilag is támogassa a pszichoanalitikus mozgalmat: az akkori viszonyok között hatalmas vagyont, 2 millió osztrák-magyar koronát (mintegy félmillió dollárt) szánt erre a célra. Tervei között szerepelt az analitikusok kiképzésének és a pszichoanalízis egyetemi oktatásának támogatása is, ám 1920-ban, negyvenévesen elhunyt. (A pszichoanalitikus ambulanciát és a képzőintézetet csak 1931-ben sikerült létrehozni Budapesten.)
A Meghasadt Világ című tárlat június 2-ig - délutánonként - tekinthető meg a Pataky Galériában.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
