Az akkordok száma, a legmagasabb és legmélyebb hang közötti különbség a refrénben, a klipben előadott tánclépések száma és a dalra szánt marketingköltség. Ezeknek az együtthatója szükséges a nyári slágerek sikeréhez, legalábbis a brit Huddersfield egyetem professzorának pár évvel ezelőtti tanulmánya szerint.

A Kelemen kabátban nevezetű formációnak legújabb zenés költeménye, a Nyári dallam saját bevallásuk szerint a nyár bombasztikus szuperslágere. A YouTube-on egy hét alatt majdnem 86 ezren töltötték le, a divány.hu pedig besorolta a legcikibb nyári slágerek válogatásába a Macarena, a Ketchup Song és a nagyreményű UFO együttes Napolaj című, 98-as fülledt hangulatú dala mellé.

Geszti Péter szerint nem kell ítélkezni: a nyári sláger egy olyan műfaj, mely nem feltétlenül igényli a mélyen szántó gondolatokat, hanem inkább a hallgatók megörvendeztetése a cél. Nem árt olvasni viszont a napsütéses sorok között a KFT Balatoni nyár című művében, amelyből "egy jellegzetes magyaros életérzés hallatszik ki, méghozzá kissé depressziós, nosztalgikus hangulattal megspékelve”.

Geszti szerint ez egy hazai sajátosság, ami ugyanúgy fellelhető a 4F Club Balatoni láz című kilencvenes évekbeli technójában, mint bármely magyar tengerparti nyarat leíró szerzeményben. „Valamilyen oknál fogva nálunk a nyári dalokban is mindig ott van az elmúlás gondolata, továbbá kor- és hangulatfestő jellege mellett a magyaros panaszkodás sem hiányzik belőlük” – mutat rá a zeneszerző, szövegíró és producer, aki szerint mindennek a kezdete a Nekem a Balaton a Riviéra című örökzöld.

Az Ullmann Ottó zenéjét kísérő S. Nagy István tollából származó szöveget számos előadó feldolgozta: Nekem a Balaton a Riviera/Napozni ott szeretek a homokon,/Nekem csak jó estét a buona sera/nem töröm más szavakon a kobakom. Majd így folytatódik: Sohase kergetek én délibábot/Józanul járok, s nem álmodom/Utazni szeretek, de majd kibírom,/Ha nem lesz farmom vadnyugaton.

A "kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk" szállóige tehát a Balatonra is átkölthető, MC Gesztenyénél például így hangzott tizennyolc évvel ezelőtt: Kicsi, de büdi, és elég ciki/ Hogy olyan amilyen, há' van ilyen. És hiába más a hangszerelés és a ritmus a Delta zenekar 2008-as Ne pisálj bele a Balatonba című tinglitanglijának szövegében, az üzenet ugyanez: Tudjuk, hogy vannak szép helyek, és néha-néha megteheted, hogy felkeress egy pici szigetet. Ott, ahol nőnek a pálmafák és a leveléből van a strandruhád, fehér homoktól piszkos a szád! – ezután jön a magyar valóság: De van egy másik verzió/ az ám az igazi szenzáció/ nincs pálmafa és mégis igen jó. Ez lenne tehát a Balaton, az első számú üdülési célpont a gazdasági válság után.

Keserédes hangulatuk ellenére – azaz Geszti szerint pont emiatt - valamiféle identitástudatot is közvetítenek a balatoni slágerek, ez pedig nem lenézendő, „és turisztikai szempontból sem utolsó, hogy egy magyar tájegység ennyi magyar zenészt ihletett meg” - mondja a mostanában a Gringo sztár együttest felfuttatásával foglalatoskodó kreatív médiaiparos, aki szerint a magyar nyári slágerek azért is hungarikumok, mert télen még jobban működnek, mint nyáron, hiszen visszaidézik a pancsolás és gondatlanság pillanatait.