"Igazi, nagy reneszánsz művész volt, aki elsősorban a tánc, de a zene, a képzőművészet, az irodalom, a színház, a színpad területéről is páratlan tudást egyesített magában - mondta el az MTI-nek Horváth Ádám rendező, a Magyar Televízió volt elnöke. - Hogy könnyű volt-e vele együtt dolgozni? Erről csak azt mondhatom: nem - minthogy mindketten rendkívül igényesek voltunk. Egy élet munkája kötött össze bennünket, talán csak két alkalommal vesztünk össze, ami nem volt jelentős. Ha vitatkoztunk, az mindig a szent cél, az alkotás érdekében történt."

"Nehéz most méltatni őt, mert ahogy mások, én is nagyon erősen a hír hatása alatt vagyok - válaszolt az MTI-nek Szirtes Tamás rendező -. Mi a Macskák premierje óta nagyon szoros barátságban voltunk, heti rendszerességgel beszéltünk. A magyar színházművészet legragyogóbb csillagának tartom Seregi Lászlót, mindent tudott a szakmáról. Univerzális tehetségének hasznát nemzedékek kamatoztatták."

"Annak ellenére, hogy a pályámat balerinaként kezdtem, én elsősorban az embert veszítettem el, az egyedi teremtményt szeretném dicsérni - hangsúlyozta a Budapesten tartózkodó, Londonban élő színésznő, Nádasi Myrtill -. Édesanyám, Nádasi Marcella kedvenc növendéke volt. A táncosokat különlegesen szoros kapcsolat fűzi a mesterükhöz. Nos, Seregi László később, ha találkoztunk, az édesanyámat látta bennem, úgy szorongatta a kezemet, például a magyar balett londoni vendégjátékán. Csodálatra méltóan sokoldalú volt, érzékeny. Úgy vélem, hogy az ő Shakespeare-balettjei állnak a szellemüket tekintve a legközelebb az eredeti drámákhoz. Ő kibontotta szöveget, és lefordította a tánc nyelvére. Egy fix pont tűnt el vele az életemből."

"Azt szokták mondani, hogy nincs nélkülözhetetlen ember. Seregi László azon kevesek egyike, aki pótolhatatlan, akit nem lehet elfelejteni, a művei nélkül meglenni a magyar táncművészetnek - mondta Szakály György, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektora, több Seregi-darab főhőse -. A szerepeket a táncos testére kreálta, azt hiszem, nem véletlen, hogy külföldi együttesnek eredeti koreográfiát nem készített, ő együtt élt az operaház társulatával, vagy a Macskák szereplőivel. Nem véletlenül nyilatkozta Andrew Lloyd Webber, hogy Budapesten értettem meg, miért írtam meg a musicalt. Seregi koreográfiái a magyar kultúra olyan alapművei, amelyeket a következdő évtizedek sem fognak felülírni. Rómeó és Júliája a korhoz, a jelenhez szól, miközben a habzó reneszánsz világ is megjelenik a színen, próbafolyamata különösen emlékezetes számomra. A sikeres előadásoknak kitörően tudott örülni, ragaszkodott az elképzeléseihez, ezért néha a végsőkig elment, ma már tudom, csak így érdemes." 

Seregi Lászlót a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. A Magyar Állami Operaház június 21., 22., 23., 24-ei Rómeó és Júlia előadásait Seregi László emlékének ajánlja. A Magyar Nemzeti Balett volt balettigazgatója, karizmatikus alkotója emlékére az Operaház új évadában Seregi-Shakespeare hónapot tart: 2013 áprilisában mindhárom nagysikerű művét sorozatban játssza majd a dalszínház együttese.