szerző:
Bálint Kata

Nincs munka, nincs pénz, viszont van válság, elnyomás, kicsinyesség és irigység. Lehet-e ilyenkor bármit mondani a jóságról és a csodavárásról? A Jóembert keresünkben Eszenyi Enikő hosszú idő után látható nagy szerepben, ráadásul kettős szerepben a Vígszínház színpadán.

hvg.hu: Sen Te és Sui Ta, egy fiatal nő és egy idősebb férfi figuráját játssza Bertolt Brecht Jóembert keresünk című darabjában. Melyik szereppel volt nehezebb megküzdenie?

Eszenyi Enikő: A Jóembert keresünk főszerepe egyszerre szellemileg és fizikailag igénybe vesz, akkor sem pihenhetek, ha éppen nem vagyok színpadon. A színfalak mögött azonnal vár rám az öltöztetőm és a fodrászom, hogy időben át tudjak öltözni egyik karakterből a másikba. Nem lehet hibázni, mert minden másodpercre pontosan ki van számolva. Sen Te és Sui Ta kettős szerepe meghatározó számomra, sok szempontból. Nemcsak azért, mert az elmúlt évadokban keveset voltam színpadon, hanem azért is, mert rendkívül összetett, nehéz, de gyönyörű játékról van szó. Tanulságos volt a próbaidőszak, mialatt fantasztikusan összekovácsolódott a csapat. Csodálatos élmény volt, ahogy az átalakulás során a partnereim mellettem álltak, segítettek és támogattak, és számíthatok rájuk most is, az előadások alatt.

©

hvg.hu: Sok rendező kihagyja azt az epilógust a darab végéről, amelyet Brecht 1940-ben írt, mégis aktuálisnak hangzik.

E. E.: Nemcsak az epilógus, az egész darab aktuálisnak hat ma, és ez nemcsak üres frázis, hanem valóban igaz: minden pillanat, Brecht minden mondata húsbavágó. A napokban az egyik előadáson megjelent egy seregnyi kritikus. Aznap este véletlenül kihagytam két számomra fontos sort az epilógusból, pont azt a kettőt, hogy "Ha nem tetszett, kár; sajnos nyílt titok: Csőd vár, ha minket nem ajánlotok!". Nagyon sajnáltam, még soha nem fordult elő, de valószínűleg azért történhetett meg, mert úgy érzem, nem számíthatunk rájuk, nem szokták a Vígszínházat ajánlani. Mintha nem lenne helyünk a szívükben.

hvg.hu: Úgy tudom, hogy önnek egyik kedvenc szerzője Brecht, többször rendezte is már a műveit.

E. E.: Brecht nagy színházi újító, ezért mindig érdekeltek az írásai, rendezései. Közel áll hozzám a gondolkodásmódja, a darabjai, színházilag mindig új utakat keresett, szeretem a költőiségét, és azt, ahogy a színpadi hatáselemekkel, például a zenével bánik. Amellett, hogy mindig politikus, a szerelmet egészen különleges, egyedi módon közelíti meg, ráadásul sok erős nőalakot írt, ami ritka a drámairodalomban. Brechttel zenés mesterség tanárunk, Iglódi István ismertetett meg a főiskolán, ő pedig korábban Major Tamástól tanulta el Brecht szeretetét.

©

Iglódi tanított minket arra, hogy hogyan kell egy songot előadni, hogyan kell ezt a szerzőt játszani. Egyik vizsgánk a főiskolán Mahagonny városának tündöklése és bukása volt, amiben én az egyik női főszerepet énekeltem. Aztán imádtam játszani Lucyt a Gothár Péter rendezte Koldusoperában, ahol Kaszás Attila volt Bicska Maxi.

hvg.hu: Persze, értjük, hogy Brecht aktuális. De nem unalmas éppen őt újra és újra elővenni?

E. E.: Rendezőként is az egyik kedvenc szerzőm Brecht. A Baalt, ezt a fiatalkori vad, tabudöntögető, polgárpukkasztó darabját 1995-ben rendeztem meg a Házi Színpadon Kaszás Attila, Alföldi Róbert és Pap Vera főszereplésével. Attilával és Robival elképesztően intenzív és inspiráló próbafolyamatot éltünk át, ami ugyanúgy megégetett bennünket, mint Baal a nőket. Olyan nagy sikere volt ennek az előadásnak, hogy át kellett vinni a Pesti Színházba, hogy nagyobb nézőtér előtt játszhassuk. Aztán a Kispolgári nászt állítottam színpadra a Pesti Színházban, és amikor a washingtoni Arena Stage-re meghívtak, ott is Brechtet rendeztem: az Egy fő, az egy főt.

A darab háborúellenességének átütő üzenete volt az iraki konfliktussal küzdő Amerika számára. Büszke voltam arra, hogy engem, egy európai nőt kértek fel egy ilyen darab színpadra állítására. Két Jóembert keresünk előadás is hatással volt rám: Strehler rendezése, amit még a 80-as évek elején láttam. Csodálatos volt, kiváló színészekkel, a felesége játszotta a főszerepet. A másik Ljubimov rendezése volt a Tagankában. Most nyáron meglátogattam Törőcsik Marit Velemben, ő is játszotta Sen Tét és Sui Tát, sokat beszélgettünk erről és Majorról is. Mindaz, amit ezekből az élményekből és tapasztalatokból tanultam, benne van ebben az előadásban.

hvg.hu: Nem tartottak attól, hogy Brecht nem számít sikeres szerzőnek Magyarországon? Hogy sokan nem szeretik és előítélettel gondolnak rá? Ki választotta a darabot?

E. E.: A Jóembert keresünk a rendező Michal Dočekal és a dramaturgunk Kovács Krisztina ötlete volt. Amikor Sánta Andrásnak, a főszervezőnknek megmondtam, hogy műsorra tűzzük, hatalmas szemekkel nézett rám, hogy úristen, most mi lesz? Mert még egy kis színházban, három-négyszáz néző előtt is kockázatos vállalkozás Brechtet játszani. De mindannyian azt gondoltuk, hogy a darab végtelenül aktuális. És ha Térey János ebből gyönyörű szöveget csinál, akkor az anyag kap egy frissességet, és bíztam a rendezőben, Michal Dočekalban, hogy nagyon szépen fogja megrendezni.

hvg.hu: Ez a politikus színházhoz kötődő mű. Úgy gondolják, hogy politizálni kell?

E. E.: Én népszínházban gondolkodom, a nyitott színházban hiszek. Egy olyan színházban, ahová sok ember jár, mindenféle pártból és rétegből, szegények és gazdagok, mindenféle felekezetből, hiszen ez nagyszínház. Mi mindig a körülöttünk lévő világgal foglalkozunk. Úgy gondolom, hogy egy ekkora színháznak, mint a Víg, úgy kell politizálnia, hogy nagyon jó előadásokat hoz létre, és sok ember számára tesz fel fontos kérdéseket.

©

Volt olyan évad, amikor a másságról, a toleranciáról és a másik elfogadásáról beszéltünk, a következő évadban a nők problémáit, női szerzőket és alkotókat emeltük előtérbe. Nagyszerű női szerzőink vannak, akiknek a gondolatait érdemes meghallgatnunk és figyelembe vennünk. Számomra fontos, hogy legyenek nők, a politikában, a parlamentben, a városházán. A nőkben hiszek, talán másoknak is hinniük kéne. Látom, hogy erősek, kreatívak, ragaszkodnak a művészetekhez: a színházba járó közönség több mint 70 százaléka nő.

hvg.hu: Akkor ez csak Brecht hangja, ezek a direkt áthallások, amiket kihallok az előadásból, a mellbevágó aktualitás?

E. E.: A szöveg teljes egészében brechti, nem írtunk bele semmit, de a döntés, hogy ezt a darabot játsszuk, és így adjuk elő, az politikus döntés. Az biztos, hogy most erősebben kell megszólalni. Michal Dočekal egy meglehetősen politikus rendező, Csehországban él, nem ismeri az itteni helyzetet, mégis az ő összes története akár a miénk is lehetne.

Kiderült, hogy mindenhol ugyanazokkal a problémákkal küzdenek: nincs munka, nincs pénz, a válság egyformán nehézzé teszi a hétköznapokat. A történelmünk is hasonló, ugyanúgy rendszert váltottunk, ugyanúgy kipróbáltuk a szocializmust és a kapitalizmust is, és ugyanúgy zsákutcába jutottunk. A darabban is, és számunkra is ez a legégetőbb kérdés: akkor most hogyan tovább? Mi lesz velünk?

hvg.hu: A Jóembert keresünkben mintha a kínai színház lenyomatát is érezni lehetne, különösen a mozgásokban és az ön által megformált alakoknál, leginkább Sui Tánál.

E. E.: Michal semmiképpen sem akart elegánsan szivarozó, Marlene Dietrich-es Sui Tát, mindketten egy esendő, kegyetlen kisembert képzeltünk el, aki hatalomhoz jut. Azt hiszem, új és szokatlan megközelítés, hogy a darabnak a kulcsfigurája Sui Ta, a nagybácsi. Nekem fontos volt a szerep megformálása során, hogy Sui Tából induljak ki, hogy rajta keresztül mutassam meg a nézőknek Sen Te fájdalmát és küzdelmét. A nagybácsi alakján keresztül el lehet játszani minden ütést, amit Sen Te kap, és talán minden, ami Sen Tével történik, átélhetőbb lesz a publikumnak. Óriási munka maszkban játszani. Hozzá kell komponálni a test mozgását, a gesztusokat és a hangot.

©

Amikor a maszkom megszületett, sokáig nem néztem meg magam a tükörben. Járkáltam a színház folyosóján, és gyűjtöttem azokat az érzeteket, amiket a körülöttem lévők reakcióiból leszűrtem. Aztán amikor mégis megnéztem magam, szembesültem azzal, hogy így egy másik ember vagyok, akit más tulajdonságokkal kell felruháznom. Elkezdtem mozogni, és ehhez a mozgáshoz társult egy bizonyos hang.

Érdekes volt, hogy amikor másik hangot használtam, a mozgásom is átalakult. Természetesen az, hogy nyáron itt járt a kínai nagyszínház, láttam a pekingi operát, és jártam kung-fuzni, tai chizni, mind-mind segített abban, hogy Sui Ta külső és belső tulajdonságait jobban megtaláljam. Nehéz próbaidőszak volt, sokat küzdöttem a szereppel, csak gyakoroltam és gyakoroltam. Remélem, a Jóembert keresünk még sokat fog fejlődni. Brechtnek köszönhetem, hogy előadás közben kiszólhatok, és beszélgethetek a nézőkkel. Nagyon élvezem ezt a közelséget és közvetlenséget, amit estéről estére átélhetek. Nagy színházi győzelem, hogy teltházzal játsszuk az előadást.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Demeter: Az MVM leányvállalatai is a kormány kedvenc civil szervezeteit támogatják

Demeter: Az MVM leányvállalatai is a kormány kedvenc civil szervezeteit támogatják

Szövetségi kapitány: Nem biztos, hogy kezdő lesz Dzsudzsák

Szövetségi kapitány: Nem biztos, hogy kezdő lesz Dzsudzsák

A Szegednek összejött az, amit a Veszprémnek nem

A Szegednek összejött az, amit a Veszprémnek nem

Videó: Akkora árvíz volt egy főúton, hogy felúsztak rajta a lazacok

Videó: Akkora árvíz volt egy főúton, hogy felúsztak rajta a lazacok

Tudja, mi az a nappuccino? A tökéletes délutáni szunyókálás titka

Tudja, mi az a nappuccino? A tökéletes délutáni szunyókálás titka

Tovább drágul a Liget-projekt

Tovább drágul a Liget-projekt