szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az egész világ megőrül a fesztiválokért, és ezt a szervezők ki is használják. Igaz, a repkedő milliárdok egészen mást jelentenek Nagy-Britanniában, Kaliforniában vagy éppen Óbudán.

Gombamód szaporodnak a fesztiválok a világban, a több százezres szabadtéri események ma már a zenészek számára is a fő bevételi forrást jelentik. Egészen mást, mint a gigantikus szabadtéri események születésekor, a hatvanas években, Woodstock vagy Monterey idejében.

A szabadtéri könnyűzenei fesztiválok rendezése a nyolcvanas évek pangása után a kilencvenes években vált igazi biznisszé, mára pedig vannak egészen elképesztő sikertörténetek is. A chicagói (de Európában is turnézó) Lollapaloozára tavaly például egy nap alatt fogyott el az összes négynapos bérlet és három óra alatt az egynapos jegyek, miután közölték a fellépők listáját. A másik csodaszámba menő fesztivál a Coachella, ahol az sem ritka, hogy már azelőtt telt ház van, hogy egyáltalán közölnék a szervezők, kik lépnek fel.

A koncertezés fellendülésének a zenészek is örülhetnek, hiszen a lemezipar visszaesése után nem is rossz kereset a koncertezés. A Mintel piackutató a brit zeneipart mérte fel tavaly, és arra jutott, az 2010 és 2015 között, minden gazdasági válság, illegális letöltés és ingyenes streamelés ellenére 45 százalékkal tudott növekedni. A most 2,3 milliárd fontra (773 milliárd forintra) taksált szigetországi fesztiválpiac pedig az évtized végére 3,5 milliárdosra nőhet – igaz, egy olyan országról beszélünk, ahol a lakosság 40 százaléka legalább egy koncertre elmegy évente. (A Nielsen tavalyi felmérése szerint az Egyesült Államokban nagyjából hasonló az arány.)

Gigainfláció Óbudán

A növekedés csak részben tudható be a fokozódó érdeklődésnek, a motorja inkább az, hogy a jegyárakat jóval az inflációt meghaladó mértékben emelik a szervezők. A legendás nagy-britanniai fesztivál, Glastonbury jegyei például több mint 50 százalékkal nőttek az elmúlt tíz év alatt, miközben a drágulás általában 29 százalékos volt.

Résztvevők a Glastonbury Fesztiválon
©

Az árak nálunk is hasonló mértékben nőttek 2007 óta, kivéve a Szigeten. A bérlet ára elővételben is a háromszorosára nőtt, június óta pedig 99 ezer forintért kapható, ami 3,33-szorosa a 2007-es, 30 ezer forintos árnak. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy a forint dollárhoz vagy euróhoz viszonyított árfolyama jóval többet romlott, márpedig a fellépők többségének a gázsiját ezekben a pénznemekben fizetik a szervezők.)

Loading...

Loading...

Ha már a két fesztivált hasonlítjuk össze: az ötnapos Glastonburyre a bérlet idén 238 font, vagyis nagyjából 80 ezer forint – az egy napra vetített ár tehát nagyjából megfelel a Szigetének. Más kérdés, hogy az átlagfizetéshez hogyan viszonyul a belépődíj: a briteknél a bérlet nagyjából egytizede, nálunk a bruttó bér harmada, a nettó fele.

A Coachella még drágább mulatság: három napra 399 – kempinggel és parkolással 474 – dollár a bérlet, ám ez az a hely, ahol kimondottan sikk az ezer dollárnál is drágább VIP-feláras verzió megvásárlása – így jön ki, hogy átlagosan 475 dollárt fizetett a belépésért a kétszázezer látogató.

És akkor még nem számoltunk a fogyasztással: Glastonburyben egy vendég átlagosan 300 fontot hagy ott az öt nap alatt (ez napi húszezer forintnak felel meg), Coachellán 200 dollárra teszik az étel-italszámlát a háromnapos eseményen (ez naponta 17 ezer forint), ehhez képest egy tavalyi felmérés szerint a magyar fesztiválokon 7-11 ezer forintot költenek a látogatók egy nap.

A szabad tér átka

A siker is magyarázza, hogy ma már boldog-boldogtalan fesztivált akar rendezni. A brit rendezvények száma 2015-ben már meghaladta az ezret, és az Egyesült Államokban is legalább 800 fesztivált rendeznek évente, amelyre 32 millióan látogatnak el. Ezek tehát jóval nagyobbak a briteknél, a piacot már ma is 10 milliárd dollárra teszik. A szponzorációt világszinten 1,5 milliárd dollárt tesz ki – a világ 3000 nagy fesztiválján 450 világmárka jelenik meg.

A fesztiválok szaporodása persze nem jelenti azt, hogy a szervezés egyértelmű sikertörténet lenne. Főleg a briteknél kockázatos vállalkozás, pláne, hogy a szigetországban mindig számolni kell a rossz időjárással. Glastonburyt nem véletlenül asszociálják a sártengerrel: az esemény 1970-es indulása óta csupán nyolc alkalommal nem úszott a sárban. A Sziget ugyan nem konstans sártenger, ám egy hűvös, esős idő jelentősen vissza tudja vetni a napijegyek forgalmát.

Szigetelők a sártengerben
©

Az időjárás azonban nem minden: az igazi húzónevek, például Madonna, rengeteg pénzt – akár egymillió dollárt – kérnek el egy fellépésért. Emlékezetes, hogy 2011-ben a Sziget is azért lett veszteséges, mert hiába fizetett egyes hírek szerint egymillió dollárt is meghaladó összeget Prince fellépéséért, a koncert nem hozta a várt nézőszámot. Mondjuk aznap az idő is elég kellemetlen volt.

Legek a fesztiváliparban:

  • A világ legnagyobb fesztiválja a bécsi Dunasziget, a háromnapos ingyenes koncertsorozatot évről évre hárommillióan látogatják. A Donauinselfest tartja a legtöbb fesztivállátogató Guinness-rekordját is: 2015 júniusának utolsó hétvégéjén összesen 3,3 millióan nézték a több száz koncertet és egyéb attrakciót.
  • A színpadonkénti nézőszám rekordját a marokkói Mawazine fesztivál tartja. A Rabatban májusban minden májusban megrendezett eseményen az utóbbi években 2,5 milliónál is többen látogattak el.
  • A világ legnagyobb fesztiváljaként hirdeti magát a wisconsini Summerfest. A milwaukee-i Henry Maier parkban rendezett esemény látogatóinak száma rendre jobb években meghaladja a 800 ezret, a rekordévnek számító 2014-ben 852 ezren buliztak a fesztivál 11 napja alatt.
  • Rekorder a Rock in Rio fesztivál is, bár ez kicsit kilóg a sorból. 1985-ös létrehozása óta mindössze hat alkalommal rendezték meg Rio de Janeiróban, igaz, az első alkalommal mindjárt 1,5 millióan látogattak el. Ezzel címmel a kétezres évek óta Lisszabonban, Madridban és Las Vegasban is szerveznek fesztivált. Idén ősszel  a Rock in Rio hazatér, olyan fellépőkkel, mint Lady Gaga, a Red Hot Chilli Peppers és a Guns n’ Roses.
  • A bevételi rekordot a Coachella tartja: a két tavaszi hétvégén rendezett kaliforniai fesztivál befogadóképessége 198 ezer fő, bevétele pedig 2015-ben 94 millió dollár volt, vagyis egy látogató átlagosan 475 dollárral (mostani árfolyamon 123 ezer forinttal) gazdagította a szervezőket.
  • A legrégebbi, ma is aktív könnyűzenei fesztivál a Newport Jazz Festival, amelyet 1954 óta rendeznek meg. A rockzenei szabadtéri események közül a rangidős az angliai Readingé, az első európai fesztivál idén 56 éves.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!