Az Európai Unióban, így Magyarországon is hatályos szabályozás értelmében december 31-ével megszűnik minden olyan műalkotás szerzői jogi védettsége, amelynek utolsó élő szerzője 70 évvel ezelőtt, azaz 1947-ben hunyt el – közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület pénteken az MTI-vel.

Így válnak szabadon felhasználhatóvá a Robin Hood-legenda lejegyzésével ismertté vált Evelyn Charles Vivian művei: a lapszerkesztőként és novellistaként is dolgozott angol alkotó leginkább fantáziatörténeteivel szerzett népszerűséget, és főleg a felnőtt korosztálynak publikált. Robin Hood and his Merry Men (Robin Hood és vidám emberei) című, Robin Hood-legendát újra elmesélő műve (1927) viszont a fiatalabbaknak szólt. Mivel 1947-ben, 64 éves korában elhunyt, az EU területén művei védettsége 2017. január elejétől megszűnik.

Hasonló a helyzet Hugh Lofting esetében. A szintén angol író Dr. Dolittle című regénysorozata az állatbarát Dolittle doktor mesés kalandjairól szól, aki az emberek gyógyításáról áttért az állatokéra. A főhős az állatok nyelvének elsajátításával igyekezett segíteni a bajba jutott egyedeken; a történet aztán megfilmesítése révén vált világhírűvé. Lofting 61 évesen halt meg 1947-ben.

Januártól számos magyar alkotó műveit is szabadon fel lehet használni. Az érintett szerzők közé tartozik például Czóbel Minka (1855–1947), aki a századfordulós magyar líra és szimbolizmus egyik első képviselője. Elsők közt alkalmazta itthon a szabadvers műfaját, és tudatosan használta a francia dekadensek stílusát is, így a Nyugat című folyóirat és Ady Endre egyik legfontosabb előzményeként tartják számon. Költői munkássága mellett műfordítói életműve is említésre méltó, ő ültette át magyarra először a szimbolista Verlaine verseit, németre fordította Madách Imre Az ember tragédiája című művét, illetve angol nyelven jelentette meg Petőfi több költeményét – a fordítások most szintén kikerülnek a védettség alól.

Közkinccsé válnak Orczy Emma (1865–1947) művei is. A magyar származású bárónő családjával Angliába emigrált, és ott vívott ki népszerűséget. Több detektívkötet megírása után 1905-ben publikálták A Vörös Pimpernel című kalandregényét, amely egy saját maga által fogalmazott, 1903-as nagy sikerű színpadi darab átírása. A Vörös Pimpernelt 1995-ben (egyetlen magyar vonatkozású műként) az Egyesült Államokban a világirodalom kétezer olyan alkotása közé sorolták, amelyet "mindenkinek ismernie kell". A regényt tizennégy nyelvre fordították le, majd több tucat mozi- és tévéfilm készült belőle. A mű fontos inspirációul szolgált későbbi kalandtörténetekhez, például Johnston McCulley Zorro nevű karakterének megteremtésekor.

A szellemi tulajdonjogok csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotóművészeti vagy éppen képzőművészeti alkotásokat.

A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára valódi hagyatékot jelenthessenek az alkotások.