Trump vámháborúja nagyhatalmi présbe szorította a mindig lavírozó Indiát
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
Mecsetként nyitja meg kapuit a pénteki imára gyülekező muszlim hívők előtt az isztambuli Hagia Sophia székesegyház.
A hivatalos újranyitáson, amelyre 1000-1500 hívőt várnak az épületbe és még sokkal többet a körülötte kialakított imahelyekre, Recep Tayyip Erdogan török elnök is jelen lesz. A hívőknek a koronavírus-járvány miatt kötelező lesz a szájmaszk viselése és a távolságtartás. A Hagia Sophia körüli utcákat lezárják, és nagyjából 20 ezer rendőr fog szolgálatot teljesíteni.
A török legfelsőbb bíróság két hete hozott döntést arról, hogy 1934-ben, a köztársaságalapító Kemál Atatürk államelnöksége alatt jogellenesen alakították múzeummá a Hagia Sophiát. A bírósági döntés után Erdogan elnöki dekrétummal nagymecsetté nyilvánította az ikonikus épületet. A döntés miatt megbotránkozását fejezte ki Görögország, az Egyesült Államok és számos keresztény egyházi vezető.
A Krisztus utáni 6. században épült templomot mecsetként használták az után, hogy az oszmánok 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt - a mai Isztambult -, és megtették a birodalom fővárosának.
Atatürk forog a sírjában - Ideológiai harc áldozata lett a Hagia Szophia
Évszázadokon át a világ legnagyobb bazilikája volt a Bizánci Birodalom ékessége, a Hagia Szophia. Az oszmán-török hódítók által mecsetté alakított kegyhelyet Kemal Atatürk múzeummá nyilvánította. Az „Isteni Bölcsesség" most ismét mecsetté változik.
