Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat, hogy az előző év egy kiemelkedő alkotását jutalmazzák, a további díjakkal pedig ösztönzésül szolgáljanak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. A díjazottakról egy irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság dönt; a testületben idén Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Reményi József Tamás, Szilágyi Zsófia, valamint az idén márciusban elhunyt Szkárosi Endre vett részt.

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat az Azóta is élek című kötetéért, valamint teljes írói életművéért kiérdemlő Bereményi Géza Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező kapta. Bereményi 1970-től Cseh Tamás dalainak szövegírója, állandó alkotótársa volt. 1978-tól szabadfoglalkozású íróként él. Számos színmű, novelláskötet és regény, köztük a Legendárium, a Vadnai Bébi és a Magyar Copperfield szerzője. Dicséretében Bazsányi Sándor kiemelte, hogy gyűjteményes elbeszéléskötete, az Azóta is élek minden egyes részletében a nem csak irodalmi sokféleségben megnyilvánuló irodalmi egység működik. "Bereményi annyira változik csak, amennyire a folyamatos létezéshez szükséges – az irodalom lehető legtágabb értelmében."

G. István László Úgy felejti nyitva című verseskötetéért részesült a szerzői egyesület elismerésében. "A mai magyar költészet középnemzedékének egyik legérdekesebb költője (s talán legvirtuózabb versforma-mestere), rendkívül elegánsan és kitartóan építi életművét: ez évben oly szép és tartalmas verseskötetet adott ki, amely méltán tekinthető eddigi költészete csúcsteljesítményének" – írja Margócsy István a kötetről szóló méltatásában.

Keresztury Tibor a Hűlt helyem című regényéért kapja az elismerést. A József Attila-díjas író, szerkesztő, újságíró, irodalomtörténész, irodalomkritikus művéről Grecsó Krisztián így fogalmazott: "Keresztury néhol töredékes, máshol mikroszkópikus aprólékosággal kidolgozott, mesteri regényébe bele van préselve, tömörítve az a reménytelen csoda, amit úgy nevezünk, élet. És ennél többet hogy is várhatnánk egy munkától, ami a halálról szól."

Gyimesi Emese Szendrey Júlia irodalmi pályafutása – Társadalomtörténeti kontextusok című monográfiájáért kapja a díjat. Az irodalom- és társadalomtörténésszel korábban itt interjúztunk, Szilágyi Zsófia a munkáját így méltatta: "Gyimesi Emese mindössze húszéves volt, egyetemista, amikor rátalált a maga hősnőjére. Nemcsak elemzi az életét, szövegeit, irodalmi pályafutását, de hozzáférhetővé teszi számunkra a forrásokat."

Fenyő D. Györgyöt az Útikalauz a vershez című kötetéért díjazzák. "Fenyő képes felszítani bennünk a különleges és mégis életbevágóan fontos költői beszédmód varázserejét, a zárt formákban megnyíló poétai lélek iránti rajongásunkat. Képes megteremteni bennünk a meggyőződést: költészet nélkül nem lehetünk meglett emberek, nem érdemes élnünk, nem érdemes emlékezni ránk" – írja Báthori Csaba a kötetről szóló méltatásában.

A korábbi években többek között Takács Zsuzsa, Kovács András Ferenc, Berkovits György, Nádasdy Ádám, Pintér Béla, Tőzsér Árpád, Kukorelly Endre vagy Márton László részesültek az elismerésben. A díjakat június 13-án, a Magyar Zene Házában adják át a zenei Artisjus díjakkal együtt.

„Rémségesen nőies" - Szendrey Júlia zavarba hozta a férfi kortársait

Nem felelt meg annak, amit egy női szerzőtől elvártak volna, és meg is rökönyödtek rajta a kortársak, ő viszont nem félt frappáns szövegekben kifejezni a véleményét. Szendrey Júlia feledésbe merült elbeszéléseit most először olvashatjuk nyomtatásban Gyimesi Emese kutatónak köszönhetően. Szendrey egy forrongó, gyökeres átalakulások előtt álló korban alkotott, és nemcsak múzsa volt, hanem a saját útját járó alkotó ember is.