Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Egy új kiállítóhelyen, a győri Torula Művésztérben nyílt meg a világhírű magyar képzőművész, Maurer Dóra kiállítása. A Térfestés című tárlat az alkotó 85. születésnapja alkalmából nyár közepéig látogatható.
A Győri Szeszgyár és Finomító Zrt. egyik ipari csarnokában nyílt meg egy alapítványi fenntartásban működő, új művésztér, a Torula, amely a 90-es évek elejéig itt működő torulaélesztő-gyárról kapta a nevét. A Torulában az első nagy dobásnak szánt kiállítás szombattól várja a látogatókat: Maurer Dóra nagyméretű alkotását lehet megtekinteni.
A Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas Maurer a kortárs képzőművészet megkerülhetetlen alakja. A világ egyik legfontosabb, kánonképző művészeti intézménye, a londoni Tate Modern több alkotását is őrzi, 2019-ben pedig önálló, retrospektív kiállítást szentelt az alkotó öt évtizedes múltra visszatekintő életművének. Magyar képzőművészek közül senki nem kapott még erre lehetőséget.
Maurer Dóra a hetvenes évektől kezdve rendszeresen állít ki jelentős nemzetközi tárlatokon, az utóbbi években szerepelt többek között a párizsi Centre Pompidou, a New York-i MoMA csoportos tárlatain is. A magyar–osztrák állampolgárságú festő sokáig második otthonának tekintette Bécset, ahol jelenleg az osztrák főváros egyik legmagasabb épületét, a Ringturmot is az ő alkotása, a négyezer négyzetméteres Együtt című munka borítja.
A győri Torula Művésztérbe ezúttal egy helyspecifikus, nagyméretű falfestménnyel készült, amely a képzőművész egy korábbi munkájának a felelevenítése.
Maurer Dóra 1982-ben Dieter Bogner művészettörténésztől kapott ugyanis megbízást az ausztriai Buchberg-kastély toronyszobájának „kifestésére”. A konceptuális geometriával, színelmélettel foglalkozó művész matematikai alapokon nyugvó módszerével illuzionisztikus teret hozott létre a boltíves toronyszobában, ahol a hideg-meleg színek kereszteződése a padlótól a plafonig beterítette a falakat, de a racionális szerkesztési szabály ellenére egy különleges, szakrális tér született meg.
„A gondolat, hogy egy egész teret, valamennyi határterületével együtt kvázi-képpé alakítsak, 1977 óta foglalkoztat. Az érdekel, hogy mechanikus-racionális úton abszurd téri helyzet jöjjön létre” – fogalmazott a munkáról Maurer 1982-ben.
A buchbergi missziót legutóbb a Ludwig Múzeumban 2008-ban megrendezett Szűkített életmű című kiállításán idézte fel a festő. Azóta nem készített helyspecifikus installációt, ilyen grandiózus alkotásra pedig az eredeti mű keletkezése óta nem vállalkozott.
A győri művésztérben a nagyméretű alkotás köré szerveződik a Maurer Dóra 85. születésnapján megnyíló Térfestés című kiállítás, ahol az 1982-es buchbergi festés részleteit dokumentáló film, és az ahhoz tartozó grafikai mappa is látható lesz egészen július 31-ig.
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Az M100-nak 2021-ben egyszer már nekifutottak.
Az amerikai elnök a bűnözőknek is hadat üzent, miután egy kormányzati alkalmazottat támadás ért.
Megvédte a kormány egyedi döntéseit a külügyminiszter.
Vasárnap este történt a tragédia.