A kötődésre, biztonságra és a gondoskodás képességére épül a magyar jövő, ezekhez kell az államnak a megfelelő környezetet megteremtenie – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter pénteken Tusnádfürdőn, a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Magyar jövő 2030 címmel megrendezett pódiumbeszélgetésén.

Csák szerint mindenki gondoskodni akar a szeretteiről, az államnak az a dolga, hogy megteremtse ehhez a környezetet: segítse elő a közösségek működését, teremtse meg az ehhez szükséges békét is biztonságot, és tegye lehetővé mindenkinek hogy tehetsége szerint gondoskodjon szeretteiről, lehessen „magabíró” ember.

A miniszter szerint a magyar nemzet 33 nemzedék óta sikeresen védi a szabadságát, a túléléshez pedig mindig a leleményességére, a tehetségek kiaknázására tudott támaszkodni. Úgy értékelte: a Kárpát-medence annyi tehetséget termel, amennyit nem bír felhasználni, a „jövőügyi tárca” feladata ennek a potenciálnak az energiává alakítása, a tehetséggondozás.

A magyar állam feladata az, hogy lásson meg ideákat, lásson meg bajnokokat, és álljon mögéjük”

 – közölte a miniszter.

A beszélgetésen Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos arról értekezett, hogy Magyarországnak nincs sok kőolaj-finomítója, de kulturális energiákban nagyon gazdag, fejlődő kulturális intézményrendszere, több olyan szellemi „energiakitermelő” helye, amely becsatornázza, közkinccsé teszi a tehetségeket.

Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME alapítványi elnöke, a Brain Bar alapítója úgy értékelte: a technológiai fejlődésben valami nagyon félrement, az amerikai tőke az – unalommal összefüggő – videójátékokba, pornográfiába és marihuánatermékekre költi a legtöbbet. A Nyugat szerinte nem hisz saját jövőjében, a mának él, a magyar jövőt pedig szerinte egy részleges befelé fordulás, az önrendelkezést segítő nemzeti technológiák kifejlesztése alapozhatja meg.

A pódiumbeszélgetés erdélyi előadói, Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke az erdélyi magyarság jövőjéről beszéltek: úgy értékelték, hogy 2030-ban is lesz Erdélyben egymillió magyar, a nemzeti identitás megmaradásához azonban biztosítani kell a közösséghez tartozás élményét, akár az internet által kínált virtuális térben, és a jogi, önrendelkezési feltételeket, a közösségi autonómiát.