Demeter Szilárd elmagyarázta, Krasznahorkai Nobel-díját miért egy A4-es papíron ünnepli Magyarország a Frankfurti Könyvvásáron

Eredetileg nem akart foglalkozni az üggyel, de látja, hogy „csak megy a hangulatkeltés”.

  • HVG

Egy héttel a Frankfurti Könyvvásár megnyitása előtt, október 9-én derült ki, hogy Krasznahorkai Lászlónak kapta idén az irodalmi Nobel-díjat. Az író távol maradt ugyan az idei rendezvénytől, mint közölte, a hírekkel ellentétben nem betegség miatt, hanem azért, mert „minden erejével épp azon töpreng, miképpen dolgozza fel, hogy a csodálatos, a felfoghatatlan Nobel-díj kitüntetettje lett”. 

A könyvvásáron azonban Krasznahorkai távvollétében is megidézték a szellemiségét. Ahogy arról a Könyves Magazin beszámolt, plakátokon, ledfalakon, képeslapokon, kitűzőkön köszönt vissza a neve és az arca. Csakhogy nem a magyar standon, hanem a német, spanyol és olasz kiadóknál. 

Mivel az év legnagyobb könyvszakmai rendezvényéről van szó, 230 ezer látogatóval és 4300 kiállítóval, a Frankfurti Könyvvásár kulturális identitás és országimázs szempontjából is fontos. A helyszínen viszont a Petőfi Irodalmi Ügynökség által üzemeltetetett magyar standnál mindössze egy A4-es papírlap hirdette, hogy magyar író az idei év irodalmi Nobel-díjasa. 

„Krasznahorkai meg a sok s…ggfej” – a NER most büszke a magyar Nobel-díjra, de a díjazott több mint kellemetlen számára

Krasznahorkai László szerint Magyarország az elmúlt évtizedben egyre jobban eltávolodott a Nyugattól Orbán Viktor nemzeti konzervatív uralma alatt. Kapott is érte Bayer Zsolttól, akinek a mondatai a mai nap után elég rosszul öregedtek.

A lap kereste a magyarázatért a Petőfi Irodalmi Ügynökséget, de Demeter Szilárd a Facebookon tette közzé a reakcióját, igaz, mint írta, nem akart ezzel foglalkozni, de látja, hogy „csak megy a hangulatkeltés”. 

„A Frankfurti Könyvvásár kezdetén rémülten jelezték nekem, hogy a magyar standon nincs óriásposzter Krasznahorkai Lászlóról, bezzeg a németek ledfalra vetítik az idei Nobel-díjast. Sajnos, nekünk ilyen diktatúrában kell élnünk, a szakmai felelős kollégák munkájába nem nagyon szólok bele. Nem tiltok és nem engedélyezek, pláne nem politikai alapon, hanem hagyom, hogy tegyék a dolgukat. Ezért csak annyit kérdeztem meg az illetékesektől, hogy a könyvei ott vannak-e. Igen, válaszolták, ott a magyar kiadója is, valamint válogatás külföldi megjelenésekből stb., egy egész polcnyi Krasznahorkai van kint. Akkor jó, nyugtáztam” – adott betekintést a vezetői filozófiájába. 

A finoman szólva is alulkezelt standos jelenlétet Demeter azzal magyarázta, hogy „Krasznahorkai nem azért kapott Nobel-díjat, hogy kivetítsék az arcát egy ledfalra. Hanem azért, mert könyveket írt. Jó és fajsúlyos könyveket. A frankfurti könyvvásáron sem poszterfiúkkal kereskednek, hanem könyvjogokkal. Értem én, hogy marketing, de pont Frankfurt nem a ledfalakról szól. Még csak nem is az írókról. Hanem a könyvekről. (…) Aki Krasznahorkai Nobel-díjából csak a ledfalat látja, az alighanem félreérti magát a mestert is.”

Krasznahorkai világa olyan, mint Goya legsötétebb festményei – Hanna Schygulla a HVG-nek

Újra vetítik a Werckmeister harmóniákat, amelyben Fassbinder múzsája, Hanna Schygulla is szerepel. A német színésznőt Párizsban értük el, hogy Krasznahorkai László és Tarr Béla világáról, a forgatás nehézségeiről, a Cirko-Gejzír moziról és természetesen Rainer Werner Fassbinderről is szót váltsunk.

Hozzászólások