Játszott Tarr Béla 2000-ben bemutatott filmjében, a Werckmeister harmóniákban, ami Krasznahorkai László regényén, Az ellenállás melankóliáján alapul. A forgatókönyvet is közösen jegyzik.
Csodálatos meglepetés, hogy Nobel-díjat kapott.
Valóban az. Hogyan került Tarr Béla fimjébe?
Láttam a Sátántangót tévében, nagy hatást tett rám. Azt az erőszakot, ami a Werckmeister harmóniákban elszabadul, ott éreztem a Sátántangóban is. Egy hosszú percekig tartó jelenetben. Tátott szájjal néztem. Így ismertem meg ezt a világot. Szóval, megnéztem a tévében a Sátántangót, és írtam Tarr Bélának, mert el akartam mondani neki, milyen nagy hatással volt rám a film. Ez vezett oda, hogy szerepet ajánlott nekem a Werckmeister harmóniákban.
Mit mondott Tarr önnek a szerepről?
Nem sokat. Megkaptam a forgatókönyvet és elolvastam. Nagy művészek munkája. Minden benne volt, amit színészként tudnom kellett.

Mikor találkozott először a rendezővel?
A forgatáson. Pokoli hideg volt odakint. A statiszták kint fagyoskodtak, mérges is voltam egy kicsit emiatt. Hogy a hidegben kell várakozniuk.
És beengedték őket a melegre?
Vidéken voltunk, korábban kellett volna emiatt intézkedni.
Jól bírta Krasznahorkai és Tarr apokalipitikus világát?