Már amikor a központ eddigi elnökét – sokak szerint „felfelé buktatva” – miniszterelnöki biztossá nevezték ki, és Zsigmond Gábor lett az utóda, megtartva vezetői tisztségét a Nemzeti Múzeumban, akkor felmerült, hogy „finoman decentralizálják” majd a kezelhetetlenné vált intézményrendszert.
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtöki ülésén egy „felsőoktatási, kulturális és kapcsolódó törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatba illesztve máris elkezdte ezt.
Olyan módosítást fogadtak el a múzeumi törvényhez, hogy a Közgyűjteményi Központon belül jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység hozható létre, illetve annak tagintézménye jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységgé alakítható, és az ilyen egység vezetője, akit a miniszter jóváhagyásával a Központ elnöke nevez ki és ment fel, önállóan gazdálkodhat a Központ költségvetéséből kapott résszel.
Tehát a Központba beolvasztott Országos Széchényi Könyvtár, továbbá a Nemzeti, a Természettudományi, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari, az Iparművészeti Múzeum visszakaphatja önállóságának egy részét.
Ezzel együtt az összes alapítványi egyetem feladatkörét kiegészítették a közgyűjteményi, azaz múzeumi tevékenységgel, a gödöllői székhelyű Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemét pedig külön is a Grassalkovich-kastély működtetésével.
Gödöllőre költözik majd a Városligetből a Mezőgazdasági Múzeum, a többi egyetemnél a múzeumi tevékenység inkább csak egy jövőbeni lehetőség.
Kibővítették a kultúrstratégiai intézmények körét: az előadó-művészet kategóriájába bekerült a Nemzeti Táncszínház, továbbá első ízben egy-egy vidéki, illetve határon túli magyar színház: a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Kolozsvári Magyar Opera. A kultúrstratégiai intézmény besorolás egyébként azt jelenti, hogy ezekkel az állam ötéves időtartamra finanszírozási megállapodást köt, és egy 2019-es törvény szerint „a működésükhöz és feladataik ellátásához szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja”. Kérdés, hogy ez egy romániai színház esetében hogyan értelmezhető. Annak sincs jele, hogy a román kormányt megkérdezték volna, mit szól a kolozsvári opera magyar kultúrstratégiai minősítéséhez.
A közgyűjtemények közül szintén újonnan sorolták be kultúrstratégiai intézményként a Ludwig Múzeumot, a közösségi művelődés ágazatban pedig a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) mellé a Népfőiskola Alapítványt. Ez utóbbi módosítás érdekessége, hogy az eddig is ilyen besorolást élvező NMI ugyanúgy Lezsák Sándorhoz, az Országgyűlés fideszes alelnökéhez kötődik, mint a Népfőiskola Alapítvány, amelynek vezetősége is jórészt belőle és családtagjaiból áll. Mindkét intézmény székhelye ugyanaz a lakiteleki cím.
