Arianna Davis: Élj merészen! Mit tanít nekünk Frida Kahlo? Jaffa Kiadó, 2025
Sok mindent várunk egy szerzőtől, aki a legismertebb női magazinok amerikai kiadásaiban publikált, és az Oprah Magazine online változatának főszerkesztője volt. Elvárásainkat maradéktalanul teljesíti is, pedig azt gondolhatnánk, hogy a világ egyik legismertebb festőnőjéről már nem lehet újat mondani. Arianna Davis könyvének fejezetei olyan címszavakat járnak körül, mint önbizalom, fájdalom, kreativitás, stílus, szerelem, szex, identitás, barátság. Ezek jórészt életrajzi leírások, ám nem időrendi sorrendben, inkább a szerző mondandója köré szerveződve, kissé csapongóan, de mindig érthetően, logikusan és nagyon szórakoztatóan. Olyan természetesen szövődik az elbeszélés szála, mintha mi magunk kutakodnánk Kahlo után, és mikor felmerülne bennünk egy kérdés, azt Davis már meg is válaszolja. Érdekes, hogy a Viva la vida! címet viselő utolsó, összefoglaló fejezetben igen szívfacsaró részletek derülnek ki Frida Kahlo életének alkonyáról, megismerhetjük temetésének részleteit is. Nem kapunk kész válaszokat, jó tanácsokat, iránymutatást, helyette bensőséges viszonyba kerülünk egy sokat szenvedett, de büszke, erős és kirobbanóan tehetséges asszonnyal, és végül mi magunk is rájövünk egy-egy nehéz helyzetben, hogy mit tenne Frida.

Vibók Ildi – Krekó Kata: A hősnő útja – A női lélek kiteljesedése a mesék tükrében, Kulcslyuk Kiadó, 2025
Ez a különleges kötet abból az alapvetésből indul ki, hogy a népmesék nem csupán gyerekeknek szóló történetek, hanem az emberi élet átfogó tapasztalatait sűrítő, szimbolikus elbeszélések. A szerzők a mesék női szereplőire összpontosítanak, és azt vizsgálják, milyen belső utat járnak be a hősnők a külső események révén, eljutva saját identitásuk és erejük felismeréséhez. A történeteket minden esetben egy Tükör című, az olvasóhoz címzett megerősítő levél, majd önmagunkon való gondolkodásra, belső munkára késztető feladatok, kérdések és egy Lélekbonbon nevű rövid összegző rész zárja. Az egyes mesék és a hozzájuk tartozó gyakorlatok különféle sorshelyzetek, léttapasztalatok kezeléséhez adnak iránymutatást olyan tapintatos és együttérző hangvétellel, hogy jobb, ha egy nagy csomag papírzsebkendőt is a kezünk ügyébe készítünk, mert nagy mélységekben elfeledett, megdolgozásra váró emlékek, érzések bukkanhatnak fel. A hősnő útja hozzásegít az önmagunkkal való szeretetteli, kritika nélküli szembenézéshez, és saját tempónk szerinti belső fejlődéshez.

Zubor Rozi – Budai Lotti – Fodor Marcsi: Micsoda barátnők voltak – Történetek a női összefogásról, Álomgyár Kiadó, 2025
Három briliáns magyar írónő állt össze ennek a friss kötetnek a kedvéért, ami azt tűzte ki célul, hogy pörgős történetekkel cáfolja meg a női rivalizálás mítoszát. Szándékosan sokféle területről hoznak példát egy japán hercegnőtől kezdve vagány kalóznőkön át Tina Turner és Cher szövetségéig. A zömében külföldi alakokról szóló, kalandos beszámolók között akadnak magyar nők is, izgalmas például az Agatha Christie-t és a Nyomozó Klubot bemutató részben Orczy Emma (A Vörös Pimpernel világhírű írónője) nevére bukkanni, de Sissi és udvarhölgyeinek különleges viszonyáról is szívmelengető olvasni. Külön figyelmet érdemel a szerényen Bevezető gondolatok címet viselő első rész, amelyet Hacsak Zsófia kötetszerkesztő írt, és a női barátság mibenlétét szociografikus érzékenységgel elemzi. Ennek a gazdagon illusztrált kiadványnak talán egyetlen szépséghibája van: hogy minden fejezet túl hamar ér véget. Pedig még sokat szeretnénk olvasni ezekről a fontos kötelékekről, amelyek bemutatása meggyőzően bizonyítja, hogy női barátságok nemcsak léteznek, de sokszor erősebb megtartó erő bármi másnál, és az egyéni képességek mellett az együttműködés, egymás támogatása is nagy hatással van saját magunk és mások sorsára.

Sofi Oksanen: Ugyanaz a folyó – Putyin háborúja a nők ellen, Scolar Kiadó, 2024
Aligha kell bemutatni Sofi Oksanent, aki a kortárs európai irodalom egyik legismertebb alakja. Műveiben visszatérő téma Kelet-Európa történelmi traumái, szűkebben pedig a szovjet múlt öröksége, és az, hogyan hat a politika az egyéni sorsokra. A nemzetközi ismertséget a Tisztogatás című regénye hozta meg neki, ebben a diktatúrák és a kollektív hallgatás természetét vizsgálja. Az itt bemutatott könyve az első nem szépirodalmi mű, de szépirodalmi igényességgel megformált nagyesszé, amelynek középpontjában az orosz-ukrán háború áll. Különös figyelmet fordít azonban arra, hogyan fonódik össze a háborús agresszió a nők elleni erőszakkal. Bemutatja, hogy a női test felett gyakorolt ilyetén kontroll sok fegyveres konfliktusban tudatosan alkalmazott hatalmi eszköz. Oksanen történeti példákat, kortárs beszámolókat és saját családi emlékeit fűzi egybe, így elemzése egyszerre általános igényű és személyes. Éppen ez adja művének különleges erejét: ahogyan az absztrakt geopolitikai folyamatok konkrét emberi tapasztalatokká szűkülnek, és fordítva, az egyéni tapasztalások világméretű jelenségekké tágulnak. Ez a közérthető nyelven írt, megrázó kötet erős állításokat fogalmaz meg, olyanokat, amelyeket újra és újra ki kell mondani.

Tabi Jackson Gee – Freya Rose: Mit tenne De Beauvoir? Megoldások hétköznapi problémáinkra a legnagyobb feministáktól, HVG Könyvek, 2023
Egészen hajmeresztő, műfajilag teljességgel besorolhatatlan kiadvány ez, amely formailag kézikönyvnek tűnik, de közben történeti, filozófiai és pszichológiai gyorstalpalót végez a feminizmust illetően, és végső soron teljesen felszabadítja az olvasót. A titka abban rejlik, hogy rengeteg nyomasztó kérdésre segít megtalálni saját válaszainkat. Nem didaktikus, inkább másokkal való beszélgetésre emlékeztet. A rengeteg humor, amellyel a szerzők közelítenek a feminizmus lényegi, olykor meglehetősen összetett nézeteihez, összekapcsolják a nagyívű elméleteket a teljesen hétköznapi eseményekkel, szituációkkal. A kötet nagy erénye, hogy rámutat, a filozófia nem egy elvont, érthetetlen dolog, hanem életünk része: a kritikus gondolkodás nagyon is fontos, tanulható, és egyéni értékrendünk, normáink szerint alakítható. A könyv ezzel a pozitív szemlélettel elemzi végig az olyan nyomasztó kérdéseket, mint: miért a nőknek kell elvégezni a házimunkát, hagyjuk-e fizetni a férfit vacsoránál, ha ragaszkodik hozzá, vagy megkérhetjük-e mi férfi partnerünk kezét – és ekkor csorbulnak-e feminista eszméink. Érdekesség, De Beauvoir és a feminizmus tárgyköre a negyedik része hogy a Mit tenne…?-sorozatnak, Freud, Nietzsche és Keynes után, ami szintén sokat elárul.

Debbie Dadey – Juliana Oakley: Ne add fel soha! Dr. Karikó Katalin küzdelme a jövő vakcinájért, HVG Könyvek, 2024
A tudomány egyik furcsa tulajdonsága, hogy az eredmények gyakran csak nagyon lassan látszanak meg. Néha évtizedek munkája kell ahhoz, hogy egyszer csak mindenki rájöjjön: itt valami egészen fontos dolog történt. A Ne add fel soha! pontosan ezt a hosszú és kitartást igénylő utat meséli el. Főszerelője a 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett Karikó Katalin eszményi példakép a tudományok iránt érdeklődő gyerekeknek, és története bizonyítja, hogy a nőknek nagyon is helyük van a mikroszkóp és Petri-csésze közelében. Az ötéves kortól ajánlott képeskönyv a csirkék hajnali etetését végző kislánytól a kudarcok sorát átélő, ifjú kutatón át a sikeres tudósig, akit számos szakmai elismeréssel tüntettek ugyan ki, ám munkássága nem zárult le – folytatja a kutatást a gyógyítás szolgálatában. A műfajban ritkaságnak számít, hogy a szerzők idézeteket is beemeltek nemcsak főhősüktől, hanem kollégáitól is, így az elmesélt életrajz nagyon valóságossá és személyessé válik. Szívmelengető és inspiráló kiadvány az egész családnak.

Susan Sontag: A nőkről – Helikon Zsebkönyvek 141., Helikon Kiadó, 2024
Susan Sontag a 20. század egyik legismertebb amerikai esszéistája, aki a kultúra, a művészet és a politika kapcsolatáról írt bátor elemző szövegei (A betegség mint metafora, A fényképezésről) miatt a korszak meghatározó közéleti gondolkodójának számított. A nőkről c. kötete azonban eltér a többitől: az 1970-es években született írásait gyűjti össze, amikor a második hullámos feminizmus új kérdéseket vetett fel a női szerepekről, a szépségkultuszról és a társadalmi elvárásokról. Sontag ezekhez a vitákhoz kapcsolódva vizsgálja, hogyan formálja a kultúra és konkrétabban a média a nőkről alkotott képet, milyen rejtett normák határozzák meg a női testhez, az öregedéshez vagy a vonzerőhöz kapcsolódó elvárásokat. Azonban nem klasszikus feminista kiáltványt ír, inkább marad az elemzésnél, és gyakran ironizál, provokál. Megdöbbentő gondolatmenetet vezet le például Leni Riefenstahlról (a nőről, aki Hitler propagandafilmjeinek rendezője volt). Garantáltan letehetetlen és sajnos nyomasztóan aktuális tartalom, még ötven év távlatából is. Ezt némileg ellensúlyozza Szabó Levente grafikus műalkotásnak is beillő borítója.

Soraya Chemaly: Jól áll neki a harag – A nők dühének hatalma, Libri Könyvkiadó, 2025
Miért tekinti a társadalom természetesnek a férfiak dühét, miközben a nők haragját gyakran hisztériának, túlérzékenységnek vagy illetlenségnek bélyegzi? És hogyan alakul a nők érzelmi viselkedése ennek a kettős mércének a hatására? Ez Soraya Chemaly, amerikai újságíró és aktivista könyvének központi kérdésfelvetése. Megállapítja, hogy a harag önmagában nem romboló érzelem, sokkal inkább egy jelzés arról, hogy valami igazságtalanság történt velünk. A probléma azzal kezdődik, hogy a nőket általában az ilyen érzések elfojtására nevelik. A szerző saját tapasztalatait és családi történeteit felhasználva mutat be kutatási eredményeket, amelyek rávilágítanak, hogy dühünk nem deviancia, hanem normális voltán túl fontos politikai és társadalmi erő is lehet. A magyar fordításban frissen megjelent kötet a 2010-es évek feminista vitáinak jelentős darabja, amely a #MeToo-korszak előtt és alatt is sok olvasót szólított meg. Erőssége, hogy nem feltüzelni szeretne, hanem szemléletváltásra sarkall, ami az erős érzelmekre energiaforrásként tekint. A bölcs harag címet viselő utószó röviden össze is foglalja a könyv végső üzenetét, ami gyakorlatilag felszólítás indulataink tudatos és építő használatára. Mivel Chemaly évtizedes kutatásokat összegez ebben a műben, mintegy ötven oldal tudományos jegyzetet is közzétesz, így rengeteg támpontot kapnak azok, akik jobban beleásnák magukat a témába.

Elinor Cleghorn: Szenvedő nők – Mítosz és gyógyítás egy férfiközpontú világban, Park Kiadó, 2023
A nőket érő hátrányokon belül egy speciális témával foglalkozik az oxfordi kutatói múltú Elinor Cleghorn: az orvostudományban tapasztalható férfiközpontúságról, ami a kutatásoktól a gyógyításig terjed. Megrázó kultúrtörténeti és orvoslástörténeti példák sorát tárja elénk, amelyek világossá teszik, hogyan alakult ki az az évszázados hagyomány, amelyben a nők betegségeit, és akár konkrét testi tüneteit is sokszor félreértették, bagatellizálták vagy pszichológiai problémaként kezelték. Ennek megkerülhetetlen része a hisztéria elméletének kialakulása, amely a görög orvoslásig nyúlik vissza, és amelyet évezredekkel ezelőtt a női test sajátosságaival magyaráztak – az elképzelés pedig zavartalanul tovább öröklődött. Többet kapunk azonban puszta kritikánál, végigkövethetjük, hogyan változott a test, a fájdalom és a betegség értelmezése az évszázadok során. Cleghorn vitathatatlan erénye, hogy fajsúlyos kutatásait olvasmányos stílusban, közérthetően adja át. A nemi alapú gyógyítás problémájának körbejárásán túl megérteti azt is, hogy az orvostudomány nem csupán biológiai kérdés, hanem ugyanennyire kulturális és társadalmi nézetek által formált rendszer.

Boszorkányok – képregény, Bioenergetic Kiadó, 2025
„Unokái vagyunk a nőknek, kiket nem sikerült máglyára küldenetek!” Ezzel az erős felütéssel indul az első, név szerint feljegyzett boszorkány történetét bemutató, különleges könyv. A boszorkányság iránti érdeklődés az utóbbi években látványosan újra felerősödött: a populáris kultúrában, az önismereti irodalomban és a neopogány spirituális gyakorlatokban egyaránt divatba jött a boszorkány figurája. Ezzel párhuzamosan a képregény műfaja is a második virágkorát éli, és egyre gyakrabban használják nemcsak szórakoztatásra, hanem ismeretterjesztésre is. Lindsay Squire Boszorkányok című kötete ezt a két tendenciát kapcsolja össze zseniálisan: a mágikus praktikákat gyakorló asszonyok történetét mutatja be egy elbűvölő látványvilágú képregény formájában. A boszorkány alakja a nyugati kultúrtörténet egyik legösszetettebb figurája: egyszerre a titokzatos tudás, a természethez fűződő különleges kapcsolat és a női autonómia jelképe is, s ez itt mind egyesül. A rajzok és a rövid szövegek együttese hatékonyan teszi áttekinthetővé az olyan témákat, mint a rituálék, a gyógynövények vagy a hiedelmek, de nem rejti véka alá a boszorkányperek sötét időszakát sem. Mindez pedig igazán rendhagyó formában, egy fiatal nő és egy kislány mester-tanítvány viszonyának kibontakozásába ágyazva jelenik meg. A Boszorkányok így egyszerre informatív és szórakoztató: egy látványos, könnyen olvasható vagy inkább habzsolható kötet, nemcsak boszorkányoknak.

Nyitókép: AFP / Contact Images / Zachary Miller