Én sem láttam azt a 70 oldalt, amit a főváros összeállított a panaszosok vallomásaiból. Én csak azt a helyzetet láttam, amibe hat évvel ezelőtt megérkeztem. Amikor korábban együtt dolgoztunk, mindennek semmi jelét nem tapasztaltam, de amikor a vezetői időszaka alatt rendeztem, már érzékeltem feszültségeket a háttérben
– emlékezett vissza a Telex interjújában Eszenyi Enikő és a Vígszínház kapcsolatára Rudolf Péter, aki azóta vezeti a nagykörúti színházat, hogy Eszenyi Enikő az ellene felhozott vádak miatt visszalépett a pályázattól. A vádak kapcsán a színházat fenntartó Fővárosi Önkormányzat vizsgálatot folytatott, amely során hetven panaszos mondta el tapasztalatait arról, milyen megengedhetetlen viselkedést tapasztaltak Eszenyi Enikőtől, ám a főváros a vizsgálat eredményét a személyes adatok védelmének kötelezettségére hivatkozva megsemmisítette, és még a panaszosok is csak egy olyan dokumentumot ismerhettek meg, amelyből minden lényeges részt töröltek.
https://hvg.hu/kultura/20260521_lengyel-tamas-eszenyi-eniko-vigszinhaz-hatalmi-visszaeles-vizsgalat
Rudolf Péter erről és általában a színházi visszaélések kezeléséről azt mondta: „A legfontosabb szerintem az lenne, hogy az eljárásnak legyen eleje és vége – mint egy bírósági eljárásban. Most éppen ez marad ki a rendszerből. Jelenleg a kapcsolati hálón és a politikán múlik, hogy egyeseket visszaengednek a színházba, másokat meg nem. Tiltsanak el valakit két évre vagy ötre, utána viszont hivatalosan térhessen vissza, ekkor még mindig joga egy színháznak azt mondani, hogy az illetővel nem szeretne dolgozni, de nem elvárás. Vagy legyen hivatalos, hogy valaki az életben a közelébe se mehessen többé egy társulatnak, de ez mégiscsak tisztább képlet, mint a mostani zavaros helyzet, amit különösen azok éreznek igazságtalannak, akik megtették a vallomásukat, de semmi következménye nem lett.”
Rudolf arról, hogy véleménye szerint milyen folyamatok zajlanak április óta a szakmában, azt mondta:
Shakespeare-i idők, ami egyébként jót tesz a színháznak. Egyfelől érezni a felszabadultságot, a pozitív energiákat, másfelől a vágyat arra, hogy a dolgoknak legyen következménye. Egyszerre van békevágy, és közben forrnak az indulatok – érthető módon. A tizenhat év hordalékait el kell takarítani. Ugyanakkor ez egy történelmi pillanat, egy lehetőség arra, hogy ne örökítsük tovább ezt az elviselhetetlen megosztottságot.
Rudolf ennek érdekében azt javasolta, hogy vonják össze a szakmát évtizedek óta politikai hovatartozástól függetlenül képviselő Magyar Színházi Társaságot és a Vidnyánszky Attila által politikai okból, épp a Színházi Társaság ellenében létrehozott Magyar Teátrumi Társaságot. „Persze nagyon fontos, hogy ne mosódjon össze a két szervezet működésének története. Hisz ebben a tizenhat évben tényleg olyan abszurditások történtek, amik szétroncsoltak intézményeket és emberi életeket.” Szerinte „ha a szakma döntő többsége így összeáll, és akinek felkínálják a csatlakozást, és nem teszi, nevetségessé válik, és gyakorlatilag feloszlatja önmagát”.
A megosztottság okai kapcsán úgy fogalmazott: „Lehet a politikára mutogatni, hogy megosztotta a szakmát, de a politika pont addig megy el, ameddig elmehet:
a szakma tökéletesen alkalmas volt rá, hogy megosszák.
Csehországban és Lengyelországban is polarizálódott a társadalom, de a színházi és filmes szakmában nincs a miénkhez fogható megosztottság.”
Arról, hogy az elmúlt tizenhat évben hogyan nevezte ki a NER a színházigazgatókat, azt mondta: „Ezeket az ügyeket nagyon nehéz megítélni, mert nem objektíven megítélhetők. Igen, az látszott, hogy az elvhűség a döntő. A mi kutyánk kölyke legyen. Azért ez nem új keletű gondolat: azt ugye senki nem gondolja, hogy ez tizenhat évvel ezelőtt kezdődött?”.
A botrányos színházi kinevezések történetét nemrég a HVG kétrészes cikkben vette végig. Az első rész a botrányos budapesti igazgatóválasztásokról szólt, és ide kattintva olvasható:
https://hvg.hu/kultura/20260624_szinhaz-igazgato-kinevezesek-botranyok-fidesz-ner-16-ev-kronika-budapest-operettszinhaz-opera-okovacs-szilveszter-erkel-szinhaz-szente-vajk-thalia-kalomista
A második részben a vidéki színházi botrányokat vettük végig, ez itt olvasható:
https://hvg.hu/kultura/20260629_szinhaz-igazgato-kinevezesek-botranyok-fidesz-ner-16-ev-kronika-videk-vidnyanszky-attila-teatrumi-tarsasag
Borítókép: HVG / Szondy Dalma
