Az észak-amerikai őslakosok a haidák, azaz indiánok. Ők az egyik ősi nép, akik magas szinten gyakorolták a művészeteket és a kézművességet. Lakóhelyüket, totemeiket és kenuikat mítoszaikhoz kapcsolódóan alakították.

Egyetlen tudományos beszámolót írtak róluk. James G Swan saját tapasztalatai alapján 1857-ben publikálta könyvében a kultúrájukat. Swan tetoválásaikat tanulmányozta, később ezért támogatást is kért, de nem kapta meg. Washington állambeli Port Townsendben pár haidi még azt is megengedte neki, hogy lerajzolja tetkó mintáikat. Az ábrák címerként jelentek meg az indiánok testén, mint családi totem.

A férfiak bőrdíszei a háton, a mellkason, a két comb elülső részén és a térdek alatt helyezkedtek el. A nők a mellükön, két vállukon, alkarjukon, az ujjpercekig a kézfejükön, s térdtől a bokáig mindkét lábszárukon viselték a mintákat. A haidák egykor az egyik legdúsabban tetovált őslakosok közé tartoztak. Az ő bőrfestményeik már nem csak feketék, hanem vörösek is voltak, melyet a feljegyzések bizonyítanak.

Indián mintákat napjainkban is sokan varratnak magukra szépségük, összetettségük és tiszta vonalú ábrájuk miatt.

Forrás: tattoomania.hu