Szintet lépett az elszámoltatás, még úgy is, hogy egy kormányváltás előtt elindult ügyben volt hatalmas fejlemény: egy razzia után szerdán őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, fia, Matolcsy Ádám ellen pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Amíg fiát körözik, a volt jegybankelnököt és két társát szombaton le is tartóztatták.
Mindkettejüket gazdasági csalással gyanúsítják, méghozzá jóval 500 millió forint feletti összegű tételben – ez az összeg azért fontos, mert ez az alsó határa annak, amire már 5-10 éves büntetést lehet kérni. A letartóztatás bírósági indoklása is sokatmondó: a bíróság szerint a gyanúsítottak a tanúkat befolyásolhatják, rejtett vagyonuk lehet, az eljárás sikere érdekében el kell őket szigetelni. Azt írták, annak ellenére, hogy a gyanúsítottak hosszabb ideje tudnak a nyomozásról, alappal feltételezhető, hogy a továbbiakban veszélyeztethetik a bizonyítás eredményességét, akár a tanúk befolyásolásával, akár a tárgyi bizonyítékok megsemmisítése érdekében történő összejátszással. Arra is utaltak, hogy további ügyekben is érintettek lehetnek.
Tény, nagyon sok ügy van, amely kapcsán szóba került a két Matolcsy neve, a nyomozóknak nagy feladatuk lesz, hogy ezeket szétszálazzák és megkeressék, melyik az, amiről a bíróság előtt sikerrel bizonyíthatják, hogy bűncselekmény történt – mi is bemutattunk sokat ezek közül. A hatóság egy tavalyi ügyet választott ki: a gyanújuk szerint az idősebb Matolcsy utolsó előtti MNB-elnöki munkanapján egy színlelt szerződéssel próbálták kiszervezni a jegybanki alapítvány vagyona feletti rendelkezési jogot, úgy, hogy arra akkor is befolyásuk legyen, amikor már nem Matolcsy György a jegybankelnök. Így aztán a cégadatokból kikövetkeztethető, hogy a másik két ember, akit a szerződés szignálójaként előállítottak, Valkó Mihály, a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója és Sándor Tamás Zoltán ügyvéd volt.
A HVG információi szerint a nyomozás másik akut szála az alapítványtól jogilag független MNB-Ingatlan Kft.-ben lévő vagyon drasztikus leértékelődésének a felgöngyölítése, de emiatt egyelőre nem állítottak elő senkit. Ami pedig Matolcsyék üzleti és baráti körének többi tagját illeti, Száraz István azt próbálta magyarázni, hogy több, mint egy éve nem beszélt Matolcsy Ádámmal. Róla az is kiderült, hogy tavaly már majdnem kiegyezett az MNB új vezetésével, hogy a jegybank visszaszerezhessen 200 milliárd forintnyi vagyont, de Matolcsy Ádám közbelépett.
A Matolcsy-ügy gyorsan elvonta arról a figyelmet, ami bármi más esetben a hét legfontosabb híre lett volna: bemutatták a 2027-es költségvetés főbb számait. (És megjelent a 2026-os büdzsét módosító törvény is, de a 2027-es lesz az első olyan, amely már világosan azt mutatja, mit akar kezdeni az új kormány a gazdasággal.) Magyar Péter előbb egy több, mint kétórás parlamenti felszólalást tartott erről, majd másnap Kármán Andrással együtt még több részletről beszéltek, ami borzasztó hosszúnak tűnhetett úgy, hogy ekkor nyilvánosságra hozott törvényjavaslat még nem is volt. Az elemzők már annak is örültek, hogy kimondottan sok részletet nyilvánosságra hozott a kormány. Sőt, amiket elmondtak, azokat is nagyjából jónak értékelik a szakértők, olyannyira, hogy már a felminősítést sem tartják kizártnak.
Kármán András és Magyar Péter sajtótájékoztatója a költségvetésről 2026. október 20-án
HVG / Fazekas István
A legfontosabb két részlet az, hogy a hiányt megpróbálják 4,9 százalékosra csökkenteni – nagy volt a nyomás, hogy öt százalék alatti szám jöjjön ki, és fegyelmezett gazdálkodásra lesz szükség, hogy ezt a célt tartsák –, illetve az, hogy a kiigazítások kétharmadát a kiadások csökkentésében találná meg a kormány, az Orbán-kormányok bevételnövelő terveivel (azaz extra adóztatásával) szemben. A negatívumok között azt sorolják, hogy a piactorzító rendelkezéseket nem vezették ki. És ott van az a kockázat is, hogy a rezsitámogatás mennyire dobja majd meg az állami kiadások végösszegét, illetve hogy miért számoltak már most úgy, hogy az EU eltörli a migrációs bírságot, de összességében reálisnak értékelik a szakértők a kormány legtöbb tervét.
Az új büdzséhez az adókat és azok kedvezményeit is módosítják. A legnagyobb figyelmet az kapja, hogy a kétgyerekes anyák adómentességének és a 14. havi nyugdíjnak a kiterjesztését nem folytatják – ebben politikai kockázat van, de világos, hogy hosszú távon nem lettek volna fenntarthatóak. A reklámadó visszahozása sok kritikát kaphat még, a sport tao-támogatását közvetlen állami támogatás váltja fel, a személyi jövedelemadót pedig 680 ezer forintos havi jövedelem alatt csökkentik, ezen belül is a minimálbért keresők számára 9 százalékosra.
A többi makrogazdasági tervet is bemutatták: a kormány 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel, 3 százalékos inflációval és 77,2 százalékos államadóssággal számol jövőre. A hosszú távú cél az, hogy 2030-ra 2,8 százalékosra essen a költségvetési hiány, ez már azt jelentené, hogy teljesülne az euróbevezetés egyik feltétele.
A költségvetés egyik részlete az is, hogy az Otthon Start Program helyett elindul a Wekerle Plusz nevű egységes lakástámogatási program, amellyel a cél az, hogy ne a leggazdagabbakat, hanem a 18–41 éves korosztályt segítsék. Kapitány István pedig az új lakásfelújítási támogatásról mondott el részleteket: családi házaknál 15,5, lakásoknál 5,2 millió forintos felújítás kaphat kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást.
Az ingatlanügyekhez kapcsolódik, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a kormány is az iránt érdeklődik a kerületeknél, hogy milyen területeket tudnak felajánlani a következő években megvalósuló lakáscélú projektekhez – értesült a HVG. Karácsony Gergely azt írta: a cél, hogy 2030 végéig megvalósítható projektek finanszírozásáról születhessen döntés. Szemerey Samu országos főépítész, építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár pedig azzal fordult a kerületi polgármesterekhez: a kormány a Wekerle Sándor Lakásépítési Program kidolgozása során megkezdi a lakhatási fejlesztési lehetőségek országos feltérképezését. Különösen barnamezős, alulhasznosított vagy városszöveti zárványterületeket keresnek.
A hét képe: a rendőrség körözési fotója Matolcsy Ádámról
Matolcsy Ádám György körözési fotója
police.hu
A magyar kormány mérlegeli azt is, hogy a Roszatom nélkül folytassa a paksi bővítést – értesült a Reuters. Az egyáltalán nem biztos, hogy a legsúlyosabb döntést fogják végül meghozni, de a felülvizsgálat zajlik, és minden lehetőséget fontolóra vesznek. Paksról is az a reakció érkezett a hírre, hogy nincs helye spekulációnak.
Energiaügyekben a hét másik fontos hírének az tűnt, hogy a szerb pénzügyminiszter azt nyilatkozta, aláírták a szerződést a Mollal a szerbiai NIS orosz tulajdonrészének megvásárlásáról. Csakhogy valahol valami félremehetett a kommunikációban, amikor ugyanis megkerestük a Molt, hogy kommentálja a hírt, azt a választ kaptuk, hogy nem történt olyan változás a tranzakcióban, amiről a tőkepiacokat tájékoztatniuk kellene.
A kormány új bejelentései alapján januártól megszűnik az árrésstop. A kiskereskedelmi különadó és a plázastop azonban továbbra is súlyos terhet jelent az ágazatnak, a korlátozások következményeit pedig a vásárlók is megérzik – mondta Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) új főtitkára.
Arról is beszélt, hogy a szövetség a kormánytól a plázastop felülvizsgálatát kéri, mert a szabályozás 2018-as és 2025-ös módosítása nemcsak új üzletek létesítését nehezíti meg, hanem a meglévő boltok korszerűsítését, átalakítását, bérbeadását és adásvételét is. És persze azt is szeretné, hogy „ne utólag, a Magyar Közlönyből értesüljünk az új szabályokról, hanem legyen valódi szakmai párbeszéd, és a vállalkozások előre tudjanak tervezni”.
Egy óriási követeléssel állt bele Zugló önkormányzata a Bosnyák téri gigaberuházást építő ZVK Development csődeljárásába. Eddig 2,9 milliárd forintos kompenzációról vitáztak, most azonban emelték a tétet: a kerületi önkormányzat közel 37 milliárd forintos igényt nyújtott be.
Szintén tart a csődeljárás az üllői rovarfehérje-üzemnél, pedig a lárvagyárba pár éve még Áder János alapítványának magántőkealapja is beszállt. A felszámolócég egy régi ismerős érdekeltsége: az a Fejérvári-ház Kft. lett a felszámolóbiztos, amelynek résztulajdonosa Papcsák Ferenc volt fideszes országgyűlési képviselő, illetve egykori zuglói polgármester, jelenleg az MNB felügyelőbizottságának elnöke.
A kormány hűtlen kezelés, költségvetési csalás és hivatali visszaélés gyanújával tett feljelentést Fellegi Tamás, korábbi fejlesztési miniszter, majd IMF-főtárgyalójának cégcsoportjának ügyében, de a HVG bemutatta: még a feljelentésben említett közel 3 milliárd forintnál is több közpénz került ehhez a cégcsoporthoz.
Fellegi Tamás
Túry Gergely
Sőt, a volt miniszter egyik érdekeltsége még most is kap közpénzt. Nem is akárhonnan, a HVG birtokába jutott belső levelezésből kiderült, hogy az egyik tanácsadó cége vette át a kommunikáció irányítását a Legfőbb Ügyészségen.
Nyitókép: Matolcsy Györgyöt elszállítják a Fővárosi Büntetésvégrehajtási Intézet Nagy Ignácz utca börtönéből 2026. október 23-án. Fotó: HVG / Veres Viktor
