Szerda koraeste az MGM csatorna az ötvenes évek egyik legemlékezetesebb amerikai filmjét tűzi műsorára, amelyet egyértelműen látnia kell minden magát valamire tartó mozirajongónak.

A vadász éjszakája műfaji sokszínűsége bámulatos: egyszerre félelmetes pszichohorror, izgalmas hajszamozi, sötét bűnügyi film és allegorikus tündérmese, nem meglepő tehát, hogy a korabeli nézők és kritikusok nem igazán tudtak vele mit kezdeni.

Az 1955-ös expresszionista ihletettségű, fekete-fehér film rendezője nem más, mint a legendás Oscar-díjas színész, Charles Laughton, akit olyan klasszikus filmekben láthattunk, mint A vád tanúja, a Lázadás a Bountyn vagy a Spartacus - A vadász éjszakája kettős bukása miatt azonban sosem adatott meg neki a lehetőség, hogy újra a rendezői székbe ülhessen.

Nagyon nagy kár érte, mert a mára már korszakos jelentőségű alkotás tele van ikonikus pillanatokkal és felejthetetlen motívumokkal. Arról nem is beszélve, hogy a mozi történetének egyik leghátborzongatóbb gonosztevőjét szabadította a nézőkre a Robert Mitchum által megformált „tiszteletes” személyében, akinek ujjaira a LOVE és HATE szavak vannak tetoválva - ismerős, ugye?

A film további érdekessége, hogy az egyik fontos mellékszerepben a némafilmek kultikus királynője, Lillian Gish is feltűnik, de ha csak egyetlen jelenetet kellene kiemelnem, amiért A vadász éjszakáját nem szabad kihagyni, akkor az nem más volna, mint amikor Robert Mitchum a lépcső tetejéről lekiabál a pincében bujkáló gyerekeknek. Ez a pillanat azóta legalább akkora filmes klisévé vált, mint az M - Egy város keresi a gyilkost elguruló labdája.

MGM, 2012. január 25. 18:15