A kiállítás attól a pillanattól mutatja be a magyar nők szerepét a háború történetében, amikortól már név szerint meg tudják jeleníteni a szereplőket - mondta Cs. Kottra György, a tárlat rendezője az MTI-nek, hozzátéve: a tárlat Kanizsai Dorottyától indul - aki a közegészségügy bajnokaként azért temette el halottakat, hogy ne törjön ki a járvány -, de feltűnnek a fegyvert fogó egri lányok és asszonyok, és a Munkács élén álló Zrínyi Ilona is.

A kiállítás fókuszál azokra a nőkre is, aki fegyverrel harcoltak, de leginkább azt a munkát és életet mutatja be, melyet a nők a háborúban vagy előkészítése előtt folytattak, egyebek mellett a termelésben, vagy a légoltalomban. Cs. Kottra Györgyi felhívta a figyelmet a heroina folyamat alakulására is, hogyan válik a védendő lélekből sebesülteket ápoló, vagy éppen amazonként fegyvert fogó nő.

Mint mondta, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiára 1989-ig csak levelezőként vettek fel nőket, manapság azonban már lehetnek kombattánsok is, szolgálhatnak missziókban, műveleti területeken.

A  tárlat megmutatja, hányféle módja volt mindannak, amit a nők a haza védelméért megtettek: a vitézeket temető Kanizsai Dorottyától a főhadnagyként harcoló Lebstück Máriáig és a névtelen asszonyokig, akik a nagy háború idején átvették a férfiaktól mindazt, amit az otthoni élet megkövetelt tőlük - fogalmazott Hende Csaba honvédelmi miniszter a megnyitó ünnepségen kedden. Ezek a nők álltak a cséplőgépek kezelőrúdjainál, szántottak-vetettek, arattak, vitték a gazdaságot. Mostanra, az önkéntes haderő korára a nők számára is megnyílt minden beosztás és szolgálati forma a Magyar Honvédségben - tette hozzá.

A Honvédelmi Minisztériumban látható tárlatot előzetes bejelentkezés után tekinthetik meg az érdeklődők.