Száz nap, amely ismét megmutatta, hogy létezik földi pokol, ha van olyan, aki előidézi

Ukrán katonák egy orosz rakéta maradványait cipelik Kijevben, március 18-án. A háború első heteiben Oroszország célja egész ország lerohanása és az ukrán főváros elfoglalása volt. Az orosz haderő Fehéroroszország felől nyomult be Ukrajnába, offenzívájuk azonban március végére kifulladt. Az ukrán hatóságok ezt követően fedezték fel a bucsai, borogyiankai, valamint irpinyi mészárlások nyomait.

Ukrán katonák vonulnak a kijevi frontra február 26-án. A háború első napjaiban az oroszok elfoglalták az Antonov repülőgépgyár repterét, majd ostromra készültek

Irpinyi menekültek állnak sorba március hetedikén arra várva, hogy elhagyhassák az akkor még frontnak számító várost. Irpiny Kijev egyik elővárosa, az orosz és az ukrán hadsereg napokon keresztül harcolt megszerzéséért. Az oroszok március elején elfoglalták, majd egészen március 28-ig ellenőrzésük alatt is tartották. A városból érkező hírek szerint többször előfordult, hogy az oroszok bombázták azokat a folyosókat is, ahol az ukránok éppen civileket menekítettek ki.

A háború kitörése utáni hetekben Kijev arra igyekezett felkészülni, hogy az orosz hadsereg rövid időn belül a gyalogsággal és a páncélosokkal is ráront a fővárosra. A lakosság az oroszok rakétái elől a metróalagutakban kialakított óvóhelyeken keresett menedéket.

Kijevből autóval nem lehetett elmenekülni a háború kitörése után, így aki el akarta hagyni a várost, az vonattal a lengyel, a román, illetve a magyar határ felé tehette ezt meg.

Orosz katona holtteste Harkiv mellett, február 26-án. Ukrajna második legnagyobb városát a háború első napjától kezdve támadta az orosz hadsereg, a helyi lakosság azonban heteken keresztül lázadozott a városba benyomuló oroszok ellen annak ellenére is, hogy a városban jelentős az orosz kisebbség. Harkiv lakói tüntetést is tartottak a megszállók ellen, ezt az oroszok könnygázzal és célzott lövésekkel oszlatták fel.

Kiképzés Lvivben, március negyedikén. A második világháború óta nem látott menekülthullám indult Ukrajnából nyugat felé a háború kirobbanása után, azonban többen úgy döntöttek, hogy nem hagyják el Ukrajnát, hanem felveszik a harcot az orosz sereggel. Őket igyekeztek kiképezni először fából készült gyakorlófegyverekkel, majd éles fegyverekkel is.

Tudósítóink a háború kitörése előtt egy nappal érkeztek meg Kijevbe, így az első naptól kezdve láthatták, ahogy az ukrán haderő felkészül a város védelmére.

Ukrán blokád Kijev nyugati útszakaszán.

Kijevi lakóépületet ért orosz találat a háború harmadik napján.

Ezernél is többen haltak meg abban a mariupoli színházban, amit az orosz haderő március 16-án bombázott le annak ellenére, hogy a színház mellett hatalmas betűkkel írták ki az ukránok, hogy gyerekek is vannak odabent. Mariupol polgármestere szerint az oroszok a megszállás kezdete óta több mint húszezer embert öltek meg, vagyis többet, mint ahányat a náci németek a város második világháborús megszállása alatt.

Kijev, március 17-e. Kijevet március végéig minden hajnalban folyamatosan bombázta az orosz haderő, a csapások pedig többször lakónegyedeket is értek. A rakéták mellett a lakókra komoly veszélyt jelentettek a rakéták miatt az utcákra zúduló törmelékek is: a képen látható ember halálát is a rakétával szétlőtt épület szerterepülő romjai okozták.

Az ukrán elnöki sajtóhivatal felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatást tesz a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. május 29-én. Zelenszkij az orosz invázió február 24-i kezdete óta először látogatott a keleti frontvonalra.

Bucsa, április hatodika. Legalább 900 holttestet találtak az ukrán hatóságok a Kijev melletti településen, miután az oroszok feladták a főváros ostromát és visszavonultak a keleti frontra. Bucsában, Irpinyben és Borodjankában tömegsírokat találtak a városokat visszafoglaló ukránok, a jelenleg is orosz kézen lévő Mariupolban pedig műholdak segítségével találtak a március vége óta hármat is, amikben – feltehetően – több ezer ukrán holtteste hever.

Nagyapja segít felöltözni az ötéves Misának, miután a kislány megsérült egy orosz rakétatámadásban. Misa édesanyja szintén egy rakéta miatt vesztette életét a keleti front mellett fekvő Mikolajivban.

Ukrán katonák lövészárka Luhanszkban. Miután március végén az oroszok feladták Kijev elfoglalását, a keleti frontra összpontosították erőiket, és a Donbasz, vagyis Donyeck és Luhanszk megye elfoglalását tűzték ki célul. A harcok jelenleg is itt folynak.

Mariupol kulcsfontosságú volt az orosz haderőnek: ez a város jelentette a szárazföldi útvonalat a 2014-ben annektált Krímbe. A várost az ukrán Azov-ezred védte, akik áprilisra már egy acélgyár területére szorultak vissza. Az oroszok azonban – az intenzív bombázás ellenére – egy hónapig nem tudták bevenni az Azovsztalt. A gyár védői pokoli viszonyokról számoltak be, az oroszok pedig annak ellenére sem voltak hajlandók segélyszállítmányokat a városba engedni, hogy a gyárban civilek is voltak. A gyár feladása után a civileket az oroszok elengedték, azonban az Azov-ezred tagjai hadifogolynak számítanak. A képen az Azov-ezred egyik sérült katonája látható.

Lviv városát március 26-án érte orosz rakéta, a robbanásban legalább öten megsérültek. Lviv – mivel Ukrajna nyugati részén fekszik – megúszta a komoly harcokat, azonban a keleti régióból rengetegen menekültek a városba.

Hat átkelőhelyen léphettek át az ukrán menekültek Magyarországra a háború kitörése után. Akik elindultak, egész életüket sporttáskákba, bőröndökbe, bevásárlószatyrokba gyűjtötték össze.

Menekült család a Nyugati pályaudvaron, Budapesten. A családok férfi tagjait az ukrán hatóságok nem engedték át a határon a hadkötelesség miatt.

Menekültek a BOK-csarnokban, miután a kormány a Keleti pályaudvar melletti épületet jelölte ki számukra ideiglenes tartózkodási helynek.