szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Áttörést jelent a pszichiátriai kórképek természetének kiderítésében és gyógyításában a Vizi E. Szilveszter akadémikus vezetésével végzett kutatás, amellyel ki lehet mutatni, hogyan változik különböző betegségeknél az idegsejtek receptorain a felszabaduló ingerületátvivő anyag mennyisége, s miként fejtik ki a gyógyszermolekulák e receptorokon a hatásukat.

"Ma már általánosan elfogadott, hogy a központi idegrendszer működésében létrejövő zavarok elsősorban az ingerületátvitel helyén keletkeznek, amikor az egyik idegsejtből a másikra egy kémiai anyag segítségével jut el az ingerület, az információ. E működés megváltozása, a kommunikációs zavar gyakran jelentkezik hangulatváltozásban, depresszióban, izgalmi állapotban, tehát a normálistól való eltérésben" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke.
   
Hozzátette: ebből az következik, hogy egy-egy gyógyszer hatását, vagy valamilyen kóros állapot hatásmechanizmusának a vizsgálatát legeredményesebben ott lehet vizsgálni, ahol ez a lényegi változás történik, vagyis az ingerületátvitel helyén. Az idegsejtek végződésből az ingerület hatására "felpattan a kis buborékokban tárolt kémiai anyag", amely a két idegsejt közötti térbe (szinaptikus résbe) kerül.
   
"A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében nekünk a világon elsőként sikerült fiatal kollégák segítségével az ingerületátvitel helyén vizsgálni ezt a folyamatot az úgynevezett 2-foton pásztázó lézermikroszkóp segítségével. Olyan festéket juttattunk az idegsejtek végkészülékébe, amely fényreakciót ad, amelyet mérni tudunk akkor, amikor felszabadul a kémiai ingerületátvivő anyag. Ez úgy válik lehetővé, hogy mérni tudjuk a végkészülékben a kalciumszint-emelkedést, ahogy a szinaptikus térbe belépő kalciumot is, amellyel szoros korrelációban van a felszabaduló kémiai ingerületátvivő anyag mennyisége" - magyarázta az agykutató.
   
Vizi E. Szilveszter kifejtette, pontosan mérhető, hogy egy-egy gyógyszer, amely e receptorokon fejti ki hatását, növeli-e vagy csökkenti a felszabaduló a kémiai ingerületátvivő anyag mennyiségét.
   
"E módszer révén meg tudjuk mondani, hogy a ma használatos, illetve a kutatásban lévő különböző gyógyszermolekulák hogyan fejtik ki hatásukat egy ilyen ingerületátvivő helyen" - mutatott rá az akadémikus, aki példaként a depressziót hozta fel.
   
"Ma már általánosan elfogadott, hogy a depresszió létrejöttében szerepet játszik két ingerületátvivő anyag mennyiségének csökkenése, kevesebb noradrenalin és szerotonin szabadul fel. Meg tudjuk vizsgálni, hogy a ma használatos antidepresszánsok egy-egy ingerületátvivő helyen vajon hogy fejtik ki hatásukat, s egyáltalán teljesítik-e küldetésüket. Olyan gyógyszermolekulákat is tudunk keresni, amelyek hatékonyabbak, mint az eddig használatosak. Ez a módszer beláthatatlan távlatokat nyit a gyógyszerkutatásban, ahogy a pszichiátriai kórképek létrejöttének kiderítésében, e betegségek kialakulásában ugyanis az idegsejtek közötti kommunikációs zavar a játszik szerepet" - emelte ki Vizi E. Szilveszter.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Plázs

A depresszió rutinszerű szűrését javasolják

A tizenévesek rutinszerű depressziószűrését sürgeti egy, az Egyesült Államok kormánya által kijelölt, befolyásos orvoscsoport. Az ajánlásokat a Pediatrics című szakfolyóirat áprilisi számában teszik közzé.

MTI Plázs

Szívbetegséget okozhat a depresszió

Az orvosok régóta tudják, hogy szívroham vagy agyvérzés után gyakran lép fel depresszió, és ez súlyosbíthatja az emberek felépülési esélyeit. A Columbia Egyetem kutatói most új bizonyítékot találtak arra, hogy a depresszió is okozhat szívbetegséget.

hvg.hu Plázs

Depresszió: színtiszta biológia?

A depresszió olyan testi baj, mint a reuma vagy a cukorbetegség, amiért egyetlen betegnek sem kellene szégyellnie magát - véli Florian Holsboer, a müncheni Max Planck Társaság pszichiátriai kutatóközpontjának vezetője, az egyik legismertebb német pszichiáter.