A Honeywell és a Futurum Research 751 vállalati vezető bevonásával, 27 országban végzett kutatása szerint a körforgásosság és az újrahasznosítás csupán a 4. legfontosabb fenntarthatósági prioritás a szervezetek számára. A vezetői figyelem elsősorban az energiára, a kibocsátáscsökkentésre és a szennyezésmegelőzésre irányul.
Ez részben érthető, hiszen a hulladékgazdálkodás az üzemeltetési költségek jellemzően mindössze 2–4%-át teszi ki egy kereskedelmi ingatlan esetében, ezért ritkán válik stratégiai témává. Ugyanakkor kevés olyan terület van, amely ilyen gyorsan képes működési zavart, dolgozói elégedetlenséget, bérlői panaszt vagy reputációs problémát okozni. Amíg jól működik, senki nem beszél róla. Amikor nem működik, a szervezet egyik leghangosabb problémájává válik.
A helyzetet tovább fokozza a változó szabályozási környezet: az ESG jelentéstételi kötelezettség, az ESRS E5 erőforrás-felhasználási elvárásai, az EPR rendszer és az új európai csomagolási szabályozások egyre pontosabb adatok gyűjtését és konkrét körforgásos célkitűzéseket várnak el a vállalatoktól. A hulladék többé nem pusztán üzemeltetési kérdés, hanem szervezési, megfelelőségi, adatszolgáltatási és egyre inkább üzleti kérdés is.
Egy rosszul tervezett folyamat, vagy a fenntarthatósági szempontok elhanyagolása a beszerzések során nem csak a szervezeten, hanem stakeholderek teljes sorára (takarítás, üzemeltetés, tulajdonosok) negatív hatással tud lenni. Egy raktárban évek óta felhalmozott, hasznosíthatatlannak tűnő és folyamatosan amortizálódó lomok és elektronikai eszközök, egy nem környezettudatosan szervezett felújítás vagy költözés, utolsó pillanatban rendelt konténerek, számtalan rejtett költséget jelentenek.
A legtöbb szervezet pontosan tudja energiafogyasztását, létszámadatait vagy pénzügyi mutatóit, ugyanakkor jóval kevésbé rendelkezik pontos képpel arról, hogy milyen mennyiségű, vagy összetételű hulladék keletkezik nála, és milyen hasznosítási lehetőségek állnak rendelkezésre. Nem véletlen, hogy a Forrester 2024-es kutatása szerint még a Fortune 100 vállalatok közel egyharmada sem rendelkezett körforgásossági célkitűzésekkel.
A körforgásos működés alapja nem a hulladék elszállítása, hanem annak megértése.
A jó példák azt mutatják, hogy a Zero Landfill szemlélet nem egy környezetvédelmi kampány, hanem egy vezetői megközelítés. Segítségével célokat lehet kitűzni, eredményeket lehet mérni, és a szervezet munkatársait is be lehet vonni a fejlesztésekbe.
Saját projektjeink tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb szervezetnél a hulladékgazdálkodás legnagyobb kihívása nem a motiváció hiánya, hanem az információhiány. Egy országos kiskereskedelmi hálózat munkavállalói felmérésében a válaszadók több mint 90%-a környezettudatosnak vallotta magát, és 95%-uk motiváltnak érezte magát a fenntarthatósági célok támogatásában. Ugyanakkor a dolgozók közel 75%-a bizonytalannak bizonyult egyes hulladéktípusok helyes besorolásában, ami azt mutatja, hogy az elkötelezettség önmagában nem elegendő a hatékony anyagáram-menedzsmenthez.
A helyszíni hulladékanalízisek ezt a jelenséget számszerűen is igazolták. Kereskedelmi létesítményekben végzett vizsgálataink során a kommunális hulladékként kezelt anyagáramok megfelelő, tervezett menedzselésével és a Reco Waste Management részvételével a vegyes hulladék mennyisége 61%-kal volt csökkenthető. Más projektekben – irodai selejtezések és fit-out munkák során – azt tapasztaltuk, hogy megfelelő előkészítéssel és anyagáram-menedzsmenttel a keletkező anyagok 80–90%-a eltéríthető a lerakástól, újrahasználati, újrahasznosítási vagy egyéb hasznosítási csatornák irányába.
A tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a legtöbb szervezetnél nem a hulladék mennyisége jelenti a legnagyobb problémát, hanem az, hogy az anyagáramok jelentős része láthatatlan marad a döntéshozók számára. A javulás kulcsa ezért sok esetben nem új technológiák bevezetése, hanem az anyagáramok mérése, a folyamatok átláthatóvá tétele és a munkatársak gyakorlati támogatása.
A tét óriási. A Circularity Gap Report szerint a világgazdaság jelenleg kevesebb mint 10%-ban tekinthető körforgásosnak. Eközben az Ellen MacArthur Foundation becslése szerint a körforgásos gazdaságra való átállás akár 4,5 billió dollárnyi gazdasági értéket szabadíthat fel a következő években.
A kérdés tehát nem az, hogy a vállalatoknak foglalkozniuk kell-e az anyagáramokkal, hanem az, hogy mennyire felkészülten teszik ezt.
A COMPASS - hulladékgazdálkodási érettségi felmérés néhány perc alatt képet ad arról, hogy egy szervezet hol tart az adatgyűjtés, a mérések, a célkitűzések, a munkavállalói bevonás és a körforgásos működés területén, mindezt infografikus, látványos formában és díjmentesen.
Mert amit mérünk, azt fejleszteni tudjuk. Amit pedig nem mérünk, arról gyakran csak akkor szerzünk tudomást, amikor már problémává vált.
Ezt a cikket nem a hvg.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)
