Tizenegyen indultak a csúcsra, és közülük öten meghaltak, ez egyszerűen embertelen – nyilatkozta a Marca című lapnak múlt pénteken Carlos Soria, az a spanyol hegymászó, aki a magyarokkal együtt indult el a 8586 méter magas Kancsendzönga meghódítására, ám 300 méterrel a vége előtt visszafordult, hogy még biztonságban leérjen.

Ilyen tragédiát még nem láttam ötven év alatt, és nagyon nehéz feldolgozni – mondta, hozzátéve, hogy a hegyről visszatért hat embernek is súlyos fagyási sérülései voltak, és volt, aki megvakult. A két magyar hegymászó, Erőss Zsolt és Kiss Péter mellett elveszett két koreai mászó és egy serpa is.

A 74 éves Soria korábban a hegymászással foglalkozó egyik internetes oldalnak, a spanyol nyelvű Desnivelnek nyilatkozott. A spanyol hegymászó szerint időben kockázatos és elegendő kötélzet hiányában veszélyes volt az utolsó szakasz, ezért döntött úgy, hogy visszafordul a Kancsendzöngáról. Vele együtt tizenöten döntöttek úgy, hogy nem kockáztatnak.

AFP / Pierre-Philippe Marcou

A hegyen az első a biztonság és az élet megóvása – fogalmazott Soria, aki szerint érthető, ha valaki kétszáz méterrel a cél előtt már nem akarja feladni, de ezzel annál többen veszíthet az ember, az ereszkedés ugyanis veszélyes. A fáradság megsokszorozódik 8000 méteres magasságban. Azt mondta, hogy elválaszthatatlan serpája, Muktu is arra biztatta, hogy még meg tudják csinálni, ennek ellenére ő nem kockáztatott. Amikor visszatértek a négyes táborba, Muktu megköszönte, hogy visszafordultak. Megindító volt látni utána az alaptáborban a fájdalmát annak a serpának, aki a testvérét vesztette el a hegyen – mondta Soria a Marcának.

A rangidős spanyol hegymászó a Desnivelnek adott nyilatkozatában bírálta is a többi expedíciót, azt állítva, hogy azok nem akartak pénzt költeni a serpákra, és nem vették ki a részüket a kötelek rögzítéséből sem. 

Erőss Zsolték elvesztéséről az expedíció szóvivője, Vincze Szabolcs úgy vélekedett, "a magyar hegymászás egyik legtragikusabb napját számtalan tényező befolyásolta, melyek végül tragédiához vezettek. A két mászó valóban későn érte el a csúcsot, nepáli idő szerint este hatkor, ami azt jelentette, hogy pár órájuk maradt arra, hogy a sötétedés beállta előtt leereszkedjenek." Hogy ezenkívül mi vezethetett a tragédiához, arról Vincze pénteki összefoglaló írásában számolt be.