Újra meghosszabbította a japán kormány a rendkívüli járványügyi állapotot Tokióban, ezúttal tíz nappal, egészen augusztus 31-ig. A döntés kihirdetésének napján a nyári olimpiának és paralimpiának otthont adó japán fővárosban az egymás utáni harmadik napon dőlt meg az új koronavírus-fertőzöttek számának rekordja: kedden 2848, szerdán 3177, csütörtökön pedig 3865 új esetet regisztráltak. Japán-szerte is mind többen kapják el a fertőzést: a hét negyedik napján összesen 10 699 ember szervezetében mutatták ki az kórokozót. A számuk a pandémia másfél évvel ezelőtti kezdete óta először lépte át a tízezres határt, az előző maximumot két nappal ezelőtt jelentették.

Emiatt aztán nemcsak Tokióban, hanem három, vele szomszédos prefektúrában – Csibában, Kanagavában és Szaitamában –, továbbá a nyugati Oszakában is rendkívüli állapotot rendeltek el a koronavírus-járvány rohamos terjedése miatt, valamint Okinaván is meghosszabbítják tíz nappal a rendkívüli állapotot.

A kormány a nagyobb fertőzőképességű delta vírustörzs terjedésével magyarázza a jarvány súlyosbodását. A hivatalos álláspont szerint a fertőzés leginkább a fiatalok körében terjed, ezért azt kérik tőlük, hogy hacsak nem feltétlenül szükséges, kerüljék az összejöveteleket, és ne utazzanak haza a nyári szünetben a családjukhoz.

Mindezek azonban csak kérések, és a vészhelyzet sem jelent szigorú lezárásokat: azok az éttermek és szórakozóhelyek, ahol nem szolgálnak fel alkoholt, este nyolcig nyitva tarthatnak. A többitől azt kérik, hogy maradjanak zárva, a kormány pedig támogatást nyújt azoknak az üzleteknek, amelyek eleget tesznek a kérésnek. Szakértők azonban aggódnak amiatt, hogy mind több vállalkozás dönt úgy: nem tartja be, amit a kormányzat vár. Ezzel pedig keresztbe tesznek a járvány elleni védekezésnek.

Amikor Szuga Josihide miniszterelnököt arról kérdezték, nem volna-e szükség olyan jogszabályokra, amelyek lehetővé tennék a külföldön korábban bevezetett szigorú lezárásokat, úgy felelt: ezek nem illenének a japán emberekhez.

AFP / MASANORI GENKO

Azt is tagadja a kormányfő, hogy az olimpiának köze volna a fertőzés terjedéséhez. A játékok eseményeire ugyanis nem engednek be nézőket, a résztvevőknek – a sportolóknak, a lebonyolító személyzetnek, a vendégeknek és a sajtó képviselőinek – pedig szigorúan be kell tartaniuk a járványügyi szabályokat.

A helyszínen ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy a járványügyi szigor leginkább a szabályok felállításánál működött, a betartatásuk kevésbé sikeres.

Az elmúlt nap egyébként nemcsak Japánban és Tokióban, de az olimpián is fertőzési csúcsot hozott. A szervezők 27 új esetet jelentettek, így a július 1-je óta a játékokra érkezettek körében már 225-re emelkedett a koronavírussal megfertőződöttek száma. Azok közül, akiknek a mintájában most kimutatták a kórokozót, hárman sportolók, az egyikük az amerikai rúdugró világbajnok, Sam Kendricks. A sportolót nagyon felháborította, hogy karanténba kényszerült, és ezért nem szerepelhet a játékokon. Felszólalt mellette Roger Wicker amerikai szenátor is, aki szerint igazságtalan, ami Kendricksszel történt, úgy véli, fals pozitív teszt miatt zárták ki a játékokról. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szóvivője, Mark Adams azonban jelezte: a szabályok mindenkire vonatkoznak, senkivel sem tehetnek kivételt.

Közen Takaja Masza, az olimpiai szervezők szóvivője bejelentette, hogy többek akkreditációját visszavonták a járványügyi előírások megsértése miatt. Pontos számot azonban nem volt hajlandó közölni. Annyit azonban elárult, hogy egy meg nem nevezett grúz cselgáncsozóról úgy tudják, hogy ellátogatott a Tokió Toronyba, amit nem tehetett volna meg, a résztvevők számára ugyanis szigorúan tilos a turistalátványosságok felkeresése az itt-tartózkodásuk ideje alatt.

AFP / KOEN VAN WEEL

Az újságíróknak is dörgedelmes levelet küldtek a szervezők – nem először –, amelyben a rájuk vonatkozó szabályokra figyelmeztetik őket. Egyebek mellett arra, hogy Japánba érkezésük után 14 napon át gyakorlatilag karanténban vannak, azaz csak az olimpiai buszokkal és taxikkal utazhatnak, és kizárólag a hoteljük és a helyszínek között mozoghatnak. A szabály alól egyetlen kivétel van, az, ha ételt kell venniük, mert például a szállodájukban nincs étterem.

Az előírás eleinte az volt, hogy naponta 15 percre elhagyhatják a hotelt, hogy bevásároljanak egy közeli boltban, miután leadták a nevüket a lobbiban várakozó biztonsági őrnek. Most már az a szabály, hogy alapesetben meg kell kérni az őrt, hogy kísérje el őket az élelmiszerbeszerző útra. Amennyiben ez nem lehetséges, be kell diktálniuk a nevüket, az akkreditációjuk számát és a távozásuk (majd az érkezésük) időpontját, és azt is meg kell mutatniuk az őrnek a telefonjukon, hogy merre jártak. A GPS-t ugyanis folyamatosan bekapcsolva kell tartaniuk.

Ezek a szabályok meglehetősen életszerűtlenek, hiszen egy szállodánál egyszerre csupán egyetlen őr teljesít szolgálatot. Ráadásul a tapasztalat az, hogy nem tanúsítanak különösebb érdeklődést az újságírók mozgása iránt.