Katar 2022
Különös a helyszín, különös az időpont, különös a hangulat, végképp különös az, hogy miként került ide, és milyen társadalmi, politikai abszurditások fogadják, de itt van: a futball világbajnokság megérkezett Katarba. És mindezektől nem függetlenül, hanem ezek mellett is ez az év fő sporteseménye. Kövesse a meccseket és a mellettük zajló vitákat is a hvg.hu-val.
Vasárnap leültünk a tévé elé, és szekunder szégyenérzettel néztük, amint Katar kilátástalan küzdelmet folytat nem is annyira Ecuador, sokkal inkább a labdarúgás alapvető játékelemei ellen. Majd eljött a hétfő, és nagyjából 115 percen át figyeltük, ahogy Anglia különösebb ellenállás nélkül megalázza Iránt. És így szinte el sem kezdődött a világbajnokság, máris adta magát az egyik legégetőbb kérdés: komolyan, mi lesz, ha 2026-tól beengednek tizenhat még ennél is gyengébb csapatot? Aztán kedd lett, és az egyik pofozógép-esélyesnek kikiáltott Szaúd-Arábia legyőzte Argentínát, csak hogy ne legyen ennyire tiszta az összkép.
Az már eldöntött kérdés, hogy 2026-tól a mostani 32 helyett 48 csapatos lesz a világbajnokság. Első ránézésre egészen extrém lebonyolítási formát találtak ki: a mostani 8 négycsapatos helyett 16 háromcsapatos csoport lesz, mind a tizenhatból továbbjut az első kettő.
Minimum reálisnak tűnik most a veszély, hogy a vb első két hete nézhetetlenül unalmas lesz. Más kérdés, hogy pontosan ugyanezt mondtuk akkor, amikor az Európa-bajnokság mezőnyét felemelték 16 csapatosról 24-re, és üzletileg legalábbis bejött, miközben sportszakmailag sem lett teljes kudarc. Ugyan az Eb-nek nem túl izgalmas a csoportköre, a színvonal pedig gyengébb annál, amilyen 16 csapattal volt, de ilyen apróságok senkit nem érdekelnek akkor, amikor a saját válogatottjának szurkolhat, márpedig azzal, hogy a fél kontinens kint van, hirtelen sokkal többen foglalkozhatunk a saját csapatunk meccseivel. Persze az is igaz, hogy az európai középmezőny nagyon tág most már, sok olyan közepesen erős csapat van, ami bármikor megnehezítheti a nagyok dolgát élvezhető focival – ilyen lett a magyar válogatott is –, de a vb bővítésével épp Európa annyira nagyon jól azért nem járt.
Mi most a 2022-es vb selejtezőinek eredményeiből kiindulva számoltunk egy sort, kik jutottak volna még ki, hogyan nézne ki az idei mezőny, ha már most is 48 csapat volna.
Európa: Ukrajna, Svédország, Észak-Macedónia
A mostani 13 hely helyett 16 hely lesz a mienk. Hogy pontosan milyen lesz a selejtező, azt az UEFA majd csak jövőre jelenti be, mi mindenesetre most odaadtuk a három többlethelyet annak a három csapatnak, amelyek a pótselejtező második körében estek ki: Ukrajna Walestől kapott ki, miután a csoportjában második lett Franciaország mögött, Svédországot a csoportjában Spanyolország előzte meg, majd Lengyelországtól kaptak ki. Észak-Macedóniára pedig csak azok kapják fel a fejüket most, akik nem követték a selejtezők eredményeit: a csoportkörben idegenben verték Németországot, megelőzték Romániát, az első pótselejtezőn legyőzték Olaszországot, majd Portugália ellen estek ki.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az olaszoknak még az elképzelt 48 csapatos vb-n sem volna helyük egy ilyen selejtezőkör után, ami azért minimum meglepetés.
És nem jutott volna ki a modellünkben a magyar válogatott sem. Most ugyan arról emlékezetes a csapat szereplése, hogy a Nemzetek Ligájában összejött a csoport második helye Anglia és Németország legyőzésével, de a vb-selejtező pont nem jött össze – az idegenbeli 1-1 után az itthoni 4-0-s vereség Anglia ellen még beleférne, főleg úgy, hogy a lengyelek ellen megvolt négy pont, de Albániától oda-vissza kikapni minősíthetetlen volt.
Ázsia: Arab Emírségek, Omán
Az európai válogatottak közül azért két olyan jutna be a 48-ba, amelyeknél nem nagyon kell magyarázni, hogy helye van a vb-n és egy olyan, ami kicsit meglepő, de az eredményeket tekintve reális, az ázsiaiaknál viszont már elkezdhetünk kételkedni, mennyi értelme van a létszámbővítésnek. A két új csapat a világranglista 70., valamint 75. helyezettje – összehasonlításképp: Magyarország a 36. Márpedig Ázsia szövetsége (ugye ide tartozik most a földrajzilag ázsiai csapatok mellett Ausztrália is) a mostani négy kijutó és egy pótselejtezős hely helyett 8 helyet kapna.
Most úgy néz ki az ázsiai selejtező, hogy a gyengébb csapatokat kiszóró első két kör után két hatcsapatos csoport van, mindkettőből az első kettő kijutott, a harmadikok pótselejtezőjén Ausztrália ment tovább, és persze Katar rendezőként van ott. A gyengébben végző harmadik Arab Emírségek mellett a jobb negyediket, Ománt juttattuk most tovább (a valóságban más lesz a lebonyolítás 2026 előtt, de az erőviszonyokat ez is jól mutatja). Egyikük sem az a klasszikus futballnagyhatalom: Omán a selejtezők nyitómeccsén összehozta a bravúrt, hogy Japánt megverte, aztán semmi érdemit nem mutatott, az Emírségek az utolsó, mindkét csapat számára totálisan tét nélkül selejtezőn verte Dél-Koreát.
Afrika: Egyiptom, Algéria, Nigéria, Mali
Ebből a négy csapatból az első háromnak azért a neve alapján lehet keresnivalója a világbajnokságon, Malin már többen meglepődnének. Ott most keményen szűrnek a selejtezők: a leggyengébbeket kiszóró első kör után 10 négycsapatos csoportból csak az elsők jutnak tovább, őket öt egyenes kieséses párra sorsolják össze, az öt győztes mehet a vb-re. 2026-tól az 5 helyett már 9 helyük lesz.
És tényleg nem sokon múlt: Egyiptom Szenegál ellen tizenegyesekkel, Algéria Kamerun ellen, Nigéria pedig Ghána ellen csak idegenben lőtt kevesebb góllal esett ki, egyiküknél sem nagyon lett volna igazságtalan, ha kint vannak a vb-n. Mali is csak eggyel kapott ki az utolsó körben Tunéziától. Közülük Egyiptom és Mali veretlenül, Mali hat meccsen 11-0-s gólkülönbséggel ment végig a csoportján. Ami azt is mutatja, hogy Afrikában nagyon sok a gyenge válogatott, de ahhoz van elég erősebb csapat, hogy ötnél többen lehessenek kint a vb-n – ez alapján talán ennél a kontinensnél tűnik a leginkább igazságosnak az új létszám.
Észak- és Közép-Amerika: Panama, Jamaica
Na itt viszont nehéz sportszakmáról és igazságosságról beszélni. Némi gonoszsággal azt is lehet mondani, igazából az kerülhetett bele a kiírásba, hogy addig kell emelni a létszámot, amíg az Egyesült Államok egészen biztosan nem eshet ki a selejtezőn.
A mostani lebonyolításban két selejtezőkörön át, ami nagyjából arról szól, hogy a Karib-tenger kis szigetországait bucira verik a többiek, eljutnak odáig, hogy marad 8 csapat, ők játszanak egymással egy oda-vissza meccses csoportkört. Most onnan a legjobb három jut ki, a negyedik pótselejtezőre, ezek után viszont 6 helyük lesz (ráadásul 2026-ban a mostani csoport első három helyezettje, Mexikó, Kanada és az USA lesz a három rendező, szóval az ő kijutásuk már biztos).
A csoportban most 5-6. helyen végzett, de a 48-ba már beférő Panama és Jamaica finoman szólva sem alkotott emlékezeteset, a világranglista 60. és 64. helyén állnak, néha egy-egy döntetlent el tudtak csípni a környékük három élcsapata ellen. Az ilyen csapatok vb-meccseinek szórakoztató értékét leginkább az mutatja, hogy 2018-ban Panama az első meccsén Belgiumtól 3-0-ra kapott ki, a másodikon Angliától 6-1-re – joggal félhetünk, mi lesz, ha a 48 csapatos vb első két hete az ilyen meccsekről szól majd.
Dél-Amerika: Peru, Kolumbia
A dél-amerikai lebonyolítás a legegyszerűbb mind közül, tíz ország, egy csoport, mindenki mindenkivel egyszer (már ha a brazil–argentint engedik lejátszani, és nem fullad botrányba úgy, mint most), a jelen állás szerint az első négy kijut, az ötödik pótselejtez, ezek után az első hat kijut.
Azon valószínűleg senki nem háborodna fel, a futball elértéktelenedését emlegetve, ha Peru és Kolumbia ott lenne a vb-n. Bár épp egyikük sem annyira erős, mint a kontinensük élcsapatai, de arra bármikor jó az esély egy dél-amerikai középcsapatnál, hogy legyen pár jó momentuma és értékelhető meccse a világbajnokságon.
Óceánia: Új-Zéland
Az óceániai selejtezők elég egyhangúak: Új-Zéland megnyeri, ezzel kijut az interkontinentális pótselejtezőre, aztán ott vagy sikerül nekik, vagy nem. Mostantól már emiatt sem kell aggódniuk, feltéve, hogy valamelyik kisebb ország nem okoz gigantikus meglepetést a selejtezőn, ugyanis egy garantált vb-helye már lesz 2026-tól Óceániának.
Ausztrália 2006-ban azért igazolt át az ázsiai szövetséghez, mert ez a lebonyolítás a felkészülés szempontjából gyakorlatilag értékelhetetlen. És tényleg sokat elmond, hogy idén például Új-Zéland öt selejtezőn 18-1-es gólkülönbséggel jutott tovább (Francia Új-Kaledóniától kapták azt az egy gólt), hogy aztán a pótselejtezőn Costa Rica verje őket.
Interkontinentális pótselejtező: +2 hely
Az eddig felsorolt biztos továbbjutókkal lenne 46 csapat, marad még két kiadó hely. Ezeket egy hatcsapatos interkontinentális pótselejtezőn osztják majd ki, ezen a hatból öt kontinens legjobb, épp lemaradó csapata kap egy-egy helyet – kivéve Európát, ami azért minimum erős kérdőjeleket vet fel a színvonalat illetően, valamint az aktuális rendező kontinens még egyet.
Így tehát ha most lenne ez, akkor a következő hat csapatból kettő még kijutott volna:
- Irak, a gyengébb ázsiai csoportnegyedik,
- Szíria, ami a mostani ázsiai utolsó selejtezőkörig eljutott ugyan, de ott tízből egy meccset tudott megnyerni, elvinné a rendező kontinens plusz egy helyét (ha már az USA-nál felmerült, hogy addig bővít a FIFA, amíg ki nem jutnak: hasonló lenne a cél Kínával is, de ők annyira gyengék, hogy még így is necces, ők lettek a Szíriánál is gyengébb ázsiai csoportötödikek),
- a Kongói Demokratikus Köztársaság, akiket azért választottunk csak a tizedik afrikainak, mert az ottani utolsó selejtezőkör párharcai közül ők kaptak ki a legjobban, 5-2-re Marokkótól,
- Salvador, akik 14-ből két meccset is megnyertek,
- Chile, ahol vannak hagyományai a jó focinak, és volt már nem egyszer jó csapatuk, de a mostani selejtezőikben két figyelemre méltó eredményük volt csak, Peru legyőzése otthon és egy idegenbeli iksz Argentína ellen,
- és a Salamon-szigetek, akiknek a mostani selejtezője úgy nézett ki, hogy Vanuatu és a Cook-szigetek visszalépett a Covid miatt, Tahitit és Pápua Új-Guineát megverték, majd Új-Zéland 5-0-ra lelépte őket.
Megéri? 2026 nyarán kiderül.
