Az amerikai elnök gazdasági-politikai pálfordulásai súlyosan megszaggatják a piacot, azonban van egy kör, amelyik mintha pontosan tudná, mikor jelenti be Trump, hogy szembemegy a korábban hangoztatott politikájával. És ezen meglehetősen sokat is keresnek.
A közel-keleti háború az építőanyag-gyártást is megviseli. A kormányzati sanyargatáspolitika miatt leépült a hazai gyártás, a megugró energiaárak pedig költségesebbé teszik az importot. Az év elején remélthez képest akár két-háromszoros is lehet a drágulás.
Egy Mediaworksszel kötött keretszerződés állhatott a baki hátterében, a vállalat megtette a szükséges jogi és technikai intézkedéseket a hirdetések korlátozása és a hasonló helyzetek jövőbeni elkerülése érdekében.
Ömlik a megbízás az állami turisztikai cégektől és a Jakab Zsófia által vezetett divat- és designcégtől is.
Egy áprilisi választási győzelem nyomán a majdani Tisza-kormány sokféle módon nyúlhat bele a gazdaságba a NER éveiben alaposan eltorzított piaci verseny visszahozása érdekében az akár évtizedekre helyzetbe hozott Fidesz-közeli cégek visszaszorításával. Nem lesz egyszerű.
A narancs, az olívaolaj és a kakaó piaci ára is visszarendeződést mutat az elmúlt évek rekordmagas árszintje után. A magyar vásárlók ebből egyelőre nagyon keveset érzékelnek a boltokban.
Hiába marasztalta el a magyar államot az Európai Bíróság a minap a Klubrádió ügyében, attól még tény: aki 2026-ban rádiót akar hallgatni, az jórészt Mészáros Lőrinc vagy az állam csatornái közül választhat. A Fidesz teljesen uralja az étert, amely továbbra is az állampolgárok befolyásolásának fontos eszköze.
Dobta Száraz István ügynökségét, a Matolcsy-éra állandó reklámügynökségének számító Frank Digitalt az MNB új vezetése, 2026-27-ben már Balásy Gyula gyárthatja a jegybank reklámjait 2,3 milliárd forintért.
A rendelkezésre álló összes szám azt bizonyítja, hogy a kormány elbukta a hazárdjátékot, amit az akkunagyhatalmi vágyai miatt játszott.
Hirtelen fontossá vált közzétenni a kormányközeli újságokban, mennyi arany- és devizatartaléka van a jegybanknak.
A gazdasági hasznot a politikai kockázatok elé helyezve engedhették tovább működni a Samsung súlyosan szennyező gödi akkugyárát. A botrány kapcsán az ellenzék magyar Csernobilt emleget. Az ügy ráéghet a kormányra.
Az elérhető iratok szerint Epstein rá akarta venni Haakon Gundersent, hogy adja el a tulajdonában lévő Király utcai lakást, később perrel is fenyegette. Ez végül nem történt meg, a lakás továbbra is a norvég producer magyar cégének tulajdonában van.
Arany Bence ezer szállal kötődik Tombor Andráshoz, valamint a digitális polgári körök szervezőjéhez, Partos Bencéhez is. A tavaly a semmiből kinőtt cégével több ingatlan- és egy álláshirdetési portált is megszerzett, és már régiós terjeszkedésről álmodik.
Pereket indíthatnak a cement- és téglagyártó vállalatok az Európai Unió Bírósága friss ítélete nyomán, amely az uniós jogba ütközőnek találta a 2021-ben bevezetett kiegészítő bányajáradékot.
Tömegesen mehetnek csődbe a magyar termelők, ha hamarosan nem rendeződik az egész Európát sújtó tejipari válság. Az árak esését előbb-utóbb a fogyasztók is észrevehetik a boltokban.
Míg 2-3 éve még az elszálló infláció és energiárak, valamint a gyenge forint miatt fájt leginkább a kkv-szektor szereplőinek a feje, addig mostanra a többség már úgy gondolja, hogy leginkább az adóterhek, a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és a munkaerőhiány miatt nem tud úgy növekedni, ahogy azt elvárná – derül ki a VOSZ Barométeréből.
A gazdák most nem panaszkodnak a télre: a vastag hótakaró természetes „paplanként” védi az őszi vetéseket a talajmenti fagyoktól, és a gyümölcsösök többsége mélynyugalomban még a komoly hideget is jól tűri. A hó ráadásul a vízpótlás szempontjából a legértékesebb csapadék, de az aszályos évek miatt a talajvíz szintje olyan alacsony, hogy sokkal több csapadékra lenne szükség, hogy érdemben javuljon a helyzet tavaszig.
A bedőlés szélén áll a néhány éve még az egyik legígéretesebb magyar startupként bemutatott, telefonos applikáción keresztül irányítható beltéri gombatermesztő okoseszközt fejlesztő Shrooly, a vásárlók közel egy éve nem tudják elérni a magyar fiatalok által alapított céget.
Miért kell annyira Donald Trumpnak a mogyoróvajszerű venezuelai olaj, ha annyival drágább kitermelni és feldolgozni? Az amerikai elnök 100 milliárd dolláros teher vállalása mellett küldené vissza a korábban kiebrudalt amerikai olajvállalatokat Venezuelába, a megtérülés viszont erősen kétséges.
Ausztriában csődhelyzetbe került a ZalaZone tesztpályát is működtető AVL. Bár a magyar cég is veszteséges, a vezetés egyelőre kitart az itteni jelenlét mellett – mondja Dirk Janetzko, az AVL Hungary ügyvezetője.
