Jól teszi az EU, ha odafigyel arra, mi történik Németországban a beszállítói láncokról szóló törvény kapcsán, ugyanis a német cégek és a szövetségi kormány hozzáállása alapjaiban határozhatja meg, mi lesz a hasonló uniós jogszabály sorsa.
A fenntarthatósági és klímacélokkal ellentétes módon, de az uniós folyamatokhoz illeszkedően hígítaná fel a kormány az ESG-törvényt, a kicsiket még az adatszolgáltatási kötelezettség alól is felmentené. Az intézkedés a német CDU választási ígéretével is összefügg. Mely kötelezettségek mennek, és melyek maradnak az új szabályok szerint?
Nagy szükségük volt a magyar vállalatoknak a fenntarthatósági és beszállítói láncot vizsgáló törvények egyszerűsítésére és elhalasztására, és indokolt a hosszabb felkészülési időszak – mondja Lukács Ákos, az EY tanácsadó cég partnere, a klímaváltozási és fenntarthatósági üzletág vezetője.
Sóval hintené be a dicstelen múltú állami „kukaholding”, az NHKV Zrt. helyét a kormány, így a Mohu akkor sem tudná teljesíteni a törvényben foglalt felvásárlási kötelezettségét, ha akarná.
Az ipar 4.0-t legtöbbször az automatizálással, a mesterséges intelligenciával és az okosgyárakkal azonosítják, és főként a gyártás szemszögéből vizsgálják az elért eredményeket. Ezeknél jóval kevesebbszer van szó egy legalább ennyire fontos vetületről: arról, hogy ezek a technológiák segíthetnek a környezeti fenntarthatóság előmozdításában is. Több tanulmány is vizsgálta az elmúlt években ezeket a hatásokat, és az eredmények kifejezetten biztatók, azonban rosszul, vagy „fél szívvel” használva ezek kifejezetten a fenntarthatóság ellen is dolgozhatnak.
Egyre gyakoribbak gyártócégeket ért hackertámadások, amelyek költsége évről évre meredeken növekszik. Sok oka van, hogy miért nem tesznek többet a vállalatok a biztonságukért, a halogatás azonban pénzben és reputációban is óriási csapást okozhat.
Miközben a technológiai fejlődés szinte napról napra új mérföldköveket ér el, a gyártás világa csendben, de annál gyorsabban készül az automatizáció óta nem látott átalakulásra. Színre lépnek az MI-ügynökök, amelyek emberi beavatkozás nélkül is tudnak működni az üzemekben.
A kiskereskedelmi szereplőket tömörítő szövetség elnöke szerint nincs semmilyen gazdasági, társadalmi kényszerűség, ami indokolná az árrésstop kiterjesztését a drogériai termékekre.
Az intézkedés alá vont tisztítószerek és piperetermékek ára jellemzően az elmúlt évek inflációja alatti mértékben nőtt, súlyuk pedig olyan alacsony a fogyasztói kosárban, hogy szinte semmilyen hatása nem lesz az árcsökkentésnek.
A kis értékű csomagok vámmentességének amerikai eltörlése nyomán hamarosan Európát is eléri az olcsó kínai áruk dömpingje, nehéz helyzetbe hozva a helyi e-kereskedelmi szereplőket.
A tárca 150-re bővíti az Orbán Viktor által bejelentett 100 új gyár programot.
A magyar mezőgazdaság helyzetéről beszéltek az OTP agrárszakértői, valamint Viski József államtitkár a pénzintézet által szervezett sajtóreggelin. Szó volt agrártámogatásokról, a szektor helyzetéről és kilátásairól is. Egy fontos bejelentés is elhangzott.
Semmilyen piaci logika nem indokolja, hogy a magyar kormány és az állami cégek kizárólag kormánybarát médiumokban hirdetnek. Ha az Európai Bizottság is elfogadja a Magyar Hang érvelését, az érintett cégeknek akár közel 450 milliárd forintot is vissza kell fizetniük, ami a fideszes médiabirodalom megroppanását is eredményezheti.
A MoHu a hulladékkoncesszió 2023. közepi indulása óta az első másfél évét veszteséggel zárta. Nem akarnak más kárára nyereségesek lenni – mondja a HVG-nek Pethő Zsolt. Hova építene évi 360 ezer tonna kapacitású hulladékégetőt a cég? Miért magasabbak itt egyes csomagolásdíjak, mint Ausztriában? Elképzelhető, hogy később az egész országban csak a MoHu szállítja majd a szemetet? Ezekről is kérdeztük a Mol leánycégének vezérigazgatóját.
Végre ráébredt a kormány, mekkora veszéllyel járhat a ragadós száj- és körömfájás. A kártalanítást egyelőre csak ígéri, de a terelést már elkezdte.
Dollármilliárdokban mérhető hasznot hajthat a bankoknak a mesterséges intelligencia használata, a forradalmi hangulatban azonban több százezer munkahely válhat feleslegessé. Az automata döntéshozatal pedig komoly veszélyeket hordoz, ha senki nem ellenőrzi.
Pánik nincs, de a hazai állattenyésztés kétharmada aggódva figyeli a ragadós száj- és körömfájásos esetekkel kapcsolatos fejleményeket. A feszültség a sertéstenyésztőket érinti a leginkább, náluk pár napos késés is a pénztárcára mehet.
A miniszter alapvető csúsztatásokkal kommunikál az „elfogadhatatlan árképzésről”, miközben az ő tervei alapján mindössze 3-4 százalékkal csökkennének a távközlési díjak.
Néhány autótól akár többezres flottákig is kiszolgálják a vállalatokat az üzemanyagkártyát kínáló cégek. Tankoláson kívül ezek a kártyák útdíjfizetéstől a kamionmosásig sok mindenre alkalmasak.
A mesterséges intelligencia egyszerre segíti a felhasználók számára az utazások megszervezését és a kellemetlenségek kizárását, de a turisztikai vállalatok belső működésén is képes javítani.
