Kedd délután és este folyamán jelentős mennyiségű, 10-15 milliméter csapadék hullott a Dél-Alföldön Gyomaendrőd térségében, a HVG pedig megkérdezte a terület ivóvíz-ellátásáért felelős Alföldvizet, hogyan hatott ez a település fogyasztására.
A vállalat által elküldött adatokból kiderül: Gyomaendrődön június 30-án 12 óráig 2432 köbméter, július elsején pedig 1995 köbméter vízfogyasztása volt a lakosságnak. „Így megállapíthatjuk, hogy az esőnek komoly hatása volt a felhasználásra, ugyanis 18 százalékkal csökkent a vízfelhasználás a településen” – közölte a HVG-vel Diós Zsolt, az Alföldvíz kommunikációs főmunkatársa.
Több településen ismét felütötte a fejét a vízhiány, a vezetékes vízhálózat nyomáscsökkenése, a probléma azonban nem önmagában a kritikusan elavult víziközmű-rendszerekben van, hanem főként abban, hogy a lakosság a nagy melegben felelőtlenül használja a csapvizet, az esetekben több mint kétszeresére emelkedő fogyasztással pedig a víz kitermelése és tisztítása nem tudja felvenni a versenyt.
Frissítés: július 2-án délben az Érd és Térsége Víziközmű Kft. is megküldte az adatokat, amit azért kértünk ki, mert itt is jelentősebb, 7-8 milliméternyi csapadék hullott június 30-án este 9 óra körül. A vállalat közlése szerint
június 30-án 24 620 köbméter, július elsején viszont már csak 17946 köbméter ivóvizet szolgáltattak, aki tehát még a gyomaendrődinél is nagyobb, 27 százalékos csökkenésnek felel meg.
A fogyasztás szignifikáns, közel ötödével való csökkenése azért is beszédes, mert rávilágít, hogy a víziközműcégek kánikula alatti problémái valóban a lakosság miatt jelentkeztek: az ivóvizet növények öntözésére, medencetöltésre, háztetők és útburkolatok locsolására használják a forróságban. Márpedig a nehéz helyzetbe jutott települések önkormányzatai (sőt, Magyar Péter miniszterelnök is) először csak kérték a lakosokat, hogy ne terheljék túl a vezetékes rendszert, ám mivel ez nem hatott, kénytelenek voltak elrendelni a vízkorlátozást.
Június 30-án kedden Gajdos László élő környezetért felelős miniszter országosan is elrendelte a tartósan vízhiányos időszakot.
Némi ivóvíz járhatna mindenkinek ingyen, cserébe az úszómedencék után számoljanak fel külön díjat – javasolta a főpolgármester.
Az országban először Zala megyében jelentkezett a vízhiány: több tárolómedence is kiürült, ezért először 29, később közel 70 településen, köztük a megye székhelyén, Zalaegerszegen kellett másodfokú korlátozást elrendelni, ami már érintette az ipari fogyasztókat is, ugyanis ezen a fokon már nekik is legalább 10 százalékkal vissza kellett fogni a felhasználásukat.
A terület ellátásáért felelős Zalavíz vezérigazgatója, Arnhoffer András korábban a HVG-nek szintén úgy nyilatkozott, hogy a lakosok túlzott, nem ivóvízcélú fogyasztása okozta a problémát, mert sem az ipari fogyasztók felhasználása, sem a befolyt szennyvíz mennyisége nem nőtt érdemben.
Június 30-án már arról szóltak a hírek, hogy a Pest megyei Szadán összeomlott az ellátás, és gyakorlatilag nem folyt víz a csapból, ezért több településen is a legmagasabb, harmadfokú korlátozást kellett elrendelni, ami azt jelenti, hogy a vízmű legfeljebb szakaszos szolgáltatást köteles biztosítani, bizonyos településrészeket pedig ideiglenesen lekapcsolhatnak a rendszerről.
A gyomaendrődi példa mutatja, hogy a száraz forróság és az extrém magas vízhasználat szorosan összefügg, ugyanakkor a vízügyi szakemberek figyelmeztetnek: a tisztított ivóvízzel való locsolás, autómosás olyan luxus, amit Magyarország nem engedhet meg magának, hiszen ezeket akár tárolt esővízzel, akár fúrt vagy ásott kutakból nyert vízzel is meg lehet oldani.
Napi 150 literre nő az egy főre eső vízfelhasználás a hőhullámok idején, a Magyar Hidrológiai Társaság szerint jó ha tudjuk, mennyibe kerül, és próbálunk takarékoskodni a vízzel.
A napokban egyre több helyen életbe lépő vízkorlátozásokra a lakosok egy jó része ellenségesen reagált, és különböző más okokat hoztak fel: például a vezetékekből elfolyt víz 20-25 százalékos arányát (ami egyáltalán nem rossz, az EU-átlag is ennyi) vagy az akkumulátorgyárak és egyéb ipari szereplők vízfelhasználását.
Az tény, hogy a NER 16 éves regnálása alatt hozzászoktatta az embereket ahhoz, hogy sosem magukban keressék a hibát, hiszen a Fidesz is folyamatosan külső ellenségképet keresett arra, hogy elfedje a hibás politikai döntéseinek valódi felelősét – saját magát.
A több mint 13 éve velünk élő rezsicsökkentés miatt pedig az emberekből eltűnt az önmérséklet, mivel gyakorlatilag semmilyen pénzügyi hátrányuk nem származik abból, ha a több köbméteres medencét is csapvízzel töltik fel, a vízdíjakat ugyanis a 2012-es díjak alatt 10 százalékkal fagyasztotta be az Orbán-kormány 2013-ban.
Márpedig ha a lakosok maguktól nem kezdik el átértékelni az ivóvízhez való viszonyukat, akkor nem marad más, mint a hatósági szigor és az ellátás korlátozása. Ezt elkerülendő a szakemberek azért lobbiznak a Magyar-kormánynál, hogy ahogy az energiaválság idején a Fidesz úgymond sapkát húzott a földgáz és a villany rezsicsökkentésére, és bizonyos határ felett már piaci árat követel meg, úgy a víz esetében is legyen egy észszerű limit, ami fölött jelentősen magasabb lenne a vízdíj. Harmadrészt pedig hozzá kellene nyúlni a lakossági vízdíjakhoz is, és legalább az elmúlt 13 év inflációjával növelni azokat, ugyanis jelenleg az önkormányzatok nem tudnak annyit beszedni, amennyiből fejleszthetnék a kritikusan elavult, állandó csőtörésekkel küzdő infrastruktúrát.
