Törvényt sérthet a Mohu, amikor díjat számít fel az építési hulladék leadásáért a lakosságtól

Az állítólagos visszaélések miatt a Mohu július 1-től nem biztosítja az építési-bontási hulladék bizonyos kvótáig ingyenes leadását a lakosság számára, ez azonban a kormányhivatal szerint megsérti a hulladéktörvény rendelkezéseit. Az új, fizetős rendszer a szakemberek szerint az illegális szemétlerakást növeli.

Július 1-jétől kilogrammonként 36 forintos díjat számol fel a hulladékkoncesszor Mohu Zrt. a lakosságnak a hulladékudvarokba szállított építési-bontási hulladék (a köznyelvben sitt) után – közölte június közepén a vállalat. A hulladékot csak személyesen lehet leadni, meghatalmazott útján nem.

A lakosság eddig lakcímkártya (és néhol személyazonosító igazolvány) felmutatásával tudta leadni a sittet a hulladékudvarokban egy bizonyos mennyiségig – ennek mértéke attól függött, hogy az adott alvállalkozó mekkora mennyiségre kötött szerződést a Mohuval, de jellemzően eddig évi 0,5–1 tonnát lehetett térítésmentesen leadni, sok helyen napi limit mellett (például napi 150 kilogramm, de legfeljebb évi egy tonna).

A koncessziós rendszer már eleve visszalépés volt a 2023 előtti állapothoz képest: addig ugyanis a területi szolgáltatók hulladékudvaraiban ugyanúgy volt ingyenes kvóta, ám a lakosoknak lehetőségük volt az efölötti résztől is megszabadulni díj ellenében.

A Mohu úgy alakította át a rendszert, hogy a szolgáltató a limit fölötti részt egyáltalán nem vehette át, így ha valaki akár csak 1–2 kilogrammal is átlépte ezt a limitet, a többletet haza kellett vinnie, rosszabb esetben az első elhagyatott útszakaszon megszabadult tőle.

Máté Péter

Sorozatos visszaélések?

Ehhez képest lesz még rosszabb a helyzet július 1-től. A Mohu alvállalkozói a módosítás miatt attól tartanak, hogy egyrészt rajtuk csapódik le a lakosság haragja, hiszen a jelenlegi rendszer lehetőséget adott arra, hogy egy kisebb (például fürdőszobai) felújítás után megszabadulhassanak a keletkező sittől – nyilván egy teljes házfelújítás esetén ez nem járható út, és az emberek konténert rendelnek egy szakosodott cégtől.

A másik probléma az, hogy borítékolhatóan növekszik majd a közterületen illegálisan lerakott hulladék mennyisége, eltakarításának költsége pedig az ingatlantulajdonosokat, jellemzően az önkormányzatokat fogja terhelni.

Frissítés: a Mohu jelezte, hogy az „illegális hulladék elleni szigorú fellépés mindannyiunk érdeke. A Mohu nem hatóság, de mindenben segíti az illetékes szerveket és önkormányzatokat az illegális hulladék elleni fellépésben, és támogatja a szigorú fellépést”.

A vállalat két okot jelölt meg a döntés indokaként: egyrészt azt állítják, hogy „sorozatos visszaélések voltak tapasztalhatók gazdálkodó szervezetek részéről, amelyek veszélyeztették a szolgáltatás fenntarthatóságát, sőt, több esetben ellehetetlenítették azt”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az építési vállalkozók több magánszemély lakcímkártyájával felszerelkezve hordták a sittet a hulladékudvarokra.

A Mohu nem hivatalos számításai szerint a hulladékudvarokban ingyenesen lerakott sitt több mint 90 százalékát vállalkozók vitték be, és ez ellen szeretnének célzottan fellépni.

https://hvg.hu/eurologus/20251121_Europai-Bizottsag_unios-jog_kotelezettsegszeges_mohu_mol

Az is előfordult egy alvállalkozói forrásunk szerint, hogy az élelmesebb cégek több hulladékudvarba is jártak, mert a jogszabály szerint lakcímkártya ellenében az ország összes lerakójában le lehet adni a bontási hulladékot.

Abban tehát igaza van a Mohunak, hogy ez valóban nem szabályos eljárás, azonban fura módon ezért nem a cégeket, hanem végső soron a lakosságot büntetik. Forrásaink szerint már az elég lenne, hogy a hulladékot csak személyesen lehet leadni, meghatalmazott útján nem, ami jelentős gátat szabna az ügyeskedőknek.

Ráadásul forrásunk szerint a hiba a koncesszor „készülékében” van: továbbra sincsenek digitálisan összekötve az egyes hulladékudvarok és a Mohu rendszerei, pedig ennek révén világosan látszana, ha valaki már elérte az éves kvótáját, bárhova is vitte a hulladékát, és így trükközni se lehetne.

A lakosság nem sarcolható

Sőt nemcsak fura, hanem jogellenes is a Mohu eljárása, amit az illetékes kormányhivatal is megerősített, miután a Magyar Közszolgáltatók Egyesületének egyik tagvállalata állásfoglalást kért tőle – tudta meg a HVG.

A kormányhivatal tájékoztatásában feketén-fehéren leírta az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 2014-es kormányrendeletre hivatkozva, hogy

hulladékgyűjtő udvarban csak gazdálkodó szervezettől kérhető térítés az ebbe a körbe tartozó hulladékfajták leadása után.

https://hvg.hu/zhvg/20251208_zcast-mohu-hulladekkezeles-runtag-tivadar-operativ-igazgato-fenntarthatosag-korforgasos-gazdasag

A hulladéktörvény vonatkozó passzusaira hivatkozva pedig azt is kijelentették: „a koncessziós társaság természetes személy esetén csak a természetes személyazonosító adatokat, valamint a lakcímet kezelheti azon hulladékok (pl. építési-bontási hulladékok) esetében, amelyek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartoznak”.

A kormányhivatal egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy „hulladékgazdálkodási engedélyben, illetve a jogszabályokban foglalt előírások, kötelezettségek betartása minden esetben lényeges. Hulladékgyűjtő udvarban csak gazdálkodó szervezettől kérhető térítés”.

A Mohu jogértelmezése tehát tévesnek tűnik, és valójában a régóta ígérgetett egységes rendszert kellene bevezetnie a visszaélések visszaszorítása érdekében, nem pedig a lakosságot sarcolnia.

Kérdéseinkkel megkerestük a vállalatot is, a Mohu válaszában annyit közölt, hogy nem fogja megszüntetni a lakosság felé a szolgáltatást, szerinte az „építési-bontási hulladék átvételi díja kizárólag a logisztikai és ártalmatlanítási költségek fedezetére szolgál, a hulladékudvarok ráosztott üzemeltetési költségeit ez nem tartalmazza.”

A Mohu nem osztja a kormányhivatal jogértelmezését a lakossági díjak tekintetében:

„A hulladéktörvény meghatározza a Mohu lehetséges bevételeinek körét tételesen az egyes koncessziós feladatokkal összefüggésben. Ezen felül a hulladéktörvény feljogosítja a Mohut, hogy a (nem koncessziós feladatnak minősülő), de a koncessziós szerződés teljesítése érdekében a Mohu által ellátandó tevékenységek körében átveendő hulladék fejében határozzon meg díjat.”

Hozzátették: „A Mohu nem hatóság, ha egy ügyfél felmutatja a lakcímkártyáját, és azt állítja, hogy ez az ő személyes hulladéka, a Mohu köteles lakossági hulladékként átvenni a leadott anyagot”.

Információink szerint a Mohu is megkapta a kormányhivatal tájékoztatását, arra pedig elküldték a saját álláspontjukat is, jelenleg arra várnak, hogy a hivatal erre válaszoljon.

Közszolgáltatás vagy nem?

A másik indok az, hogy a sitt nem tartozik a koncessziós hulladékok közé, és a Mohu alvállalkozói által üzemeltetett hulladékudvarokon kívül több olyan hulladéklerakó is van, ahol eddig is átvették az építési-bontási hulladékot díj ellenében. Ám a Mol-leány díjszabása rendkívül magas: lapunk beszélt több olyan, nem koncessziós hulladéklerakóval, ahol ennek a díjnak mindössze a felét, 18-20 forintot számítanak fel egy kilogramm sitt leadásáért, mennyiségi megkötés nélkül.

A Mohu általános szerződési feltételeiben a természetes személyeknél képződő építési-bontási hulladék egészen 2024. szeptember 1-jéig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység hatálya alá tartozott – ekkor azonban egy egyoldalú módosítással, gyakorlatilag fű alatt kivették ezt a hulladéktípust ebből a körből.

A Mohu a HVG-nek küldött válaszában annyit közölt: „építési-bontási hulladék nem koncessziós hulladék. A MOHU a hatályos jogszabályok szerint jár el”, azt azonban nem magyarázták el, hogyan lehet, hogy egy ideig szerepelt az ÁSZF-ben az építési hulladék, aztán meg nem.

A kormányhivatal állásfoglalása egyértelmű: akár a közszolgáltatási tevékenység része a sitt befogadása, akár nem, a lakosságtól ezért pénzt nem lehet kérni. Ezt azért kell kiemelni, mert a Mohu azzal az indokkal kérne térítést az építési hulladék kezelésére és elszállítására, hogy nem tartozik a koncesszió hatálya alá.

A valódi háttérindok ugyanakkor inkább az lehet, hogy a tavaly közel 50 milliárd forintos veszteséggel működő, az elmúlt három évben több mint 100 milliárdos tőkeinjekciót kapott Mohu rájött, hogy nagyon veszteséges a sittet ingyen átvenni. Mint egy alvállalkozó forrásunk fogalmazott:

nem is lenne ilyen helyzetben a Mohu, ha még az elején hallgatott volna a hulladékos cégekre, és nem emelte volna be az építési hulladékot a koncesszió hatálya alá.

Frissítés: a Mohu jelezte, hogy az építési hulladék soha nem tartozott a koncesszió hatálya alá, a leadást mindig extra szolgáltatásként nyújtotta a lakosság számára.

https://hvg.hu/gazdasag/20260515_mohu-nhsz-szolnok-gyorfi-mihaly-hulladekgazdalkodas

Nyitókép: Máté Péter / HVG


A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét, és ajándékozz hvg360-előfizetést!

Hozzászólások