Életem több mint a felét, 32 évet töltöttem már el a HVG-nél. A kicsiny pénzügy rovatnál kezdtem. Akkor érzem magam elememben, ha izgalmas, okos, érdekes és érzelmes emberekkel beszélgethetek, vagy pénzügyi simlisségek és simlisek után nyomozhatok. Szeretek szerkeszteni, főleg fantáziadús fiatalok cikkeit. A HVG integrációja után a nagy kihívás számomra az online világ és az ottani verseny – még tanulom.
Megkapta a másodfokú környezetvédelmi engedélyt a bővülésre a dél-koreai Sungeel bátonyterenyei üzeme az Energiaügyi Minisztériumtól. Riasztó, hogy az akkuhulladék veszélyességi besorolása kapcsán a gödi Samsung-gyár engedélyére is hivatkoztak.
Éveken át, egymással összedolgozva ügyködtek a kormánykegyelt ragadozók a jegybanki Pallas Athéné Alapítvány megrövidítésén. Jól látszik ez egy Váci úti, zöld irodaház forgatásán.
Szakmai szempontból nincs sok értelme annak, hogy Nagy Márton ismét kirohant a túl sok és szerinte túl drága hazai nagybank ellen. A külföldi pénzintézetek ugyanis nem a Fertő tó partjáról kínos szituációban elhúzó miniszter dörgedelmei alapján döntik el, hogy meddig érdemes a magyar piacon maradniuk. A HVG megkeresésére reagáltak a nemzetgazdasági miniszter listájából kimaradó bankok is.
Miután a HVG beszámolt a kormány titkos határozatáról, amely gyakorlatilag megkerülhetetlenné tette a Hungarikum Alkuszt az állami szervezetek és cégek számára, ha biztosítást akarnak kötni, a Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik tulajdonában álló cég belső levélben fordult a munkatársaihoz. A levélben saját erősségeiket ecsetelték, ám arra nem tértek ki, mennyit veszíthetnek az állam takarékoskodásán.
Újabb pert bukott el hétfőn a Quaestor-vezér Tarsoly Csaba felesége korábbi budai luxusvillájuk ügyében, amelybe a mostani tulajdonos két év után sem juthat be.
Egy rejtélyes kormánydöntés nyomán az állami szervezetek már nem köthetnek biztosítást független alkusz révén. Kormányzati berkekben is elérhette a tűréshatárt, hogy milyen sokba kerül az eddig kivételezett Mészáros Lőrinc-féle Hungarikum Alkusz.
Ha meg nem is tilthatja, a saját, korlátozott eszközeivel gáncsolná a főváros az urbanisztikai katasztrófának tartott Szilas Liget projekt haladását. Bízva a választások utáni új helyzetben.
Hűlt helye maradt annak az impozáns rönkháznak, amit a csalapusztai Kégl-kastély közelében, Natura 2000-es területen épített a Matolcsy-klán strómanja. Az azonban kérdés, mi lesz a kastéllyal.
A megfizethető első lakás szlogen mögött igénytelen, környezetkárosító ingatlanok építését segíti a kormány, amellyel csak a kivételezett fejlesztő profitszempontjait szolgálja – olvasható ki a Szilas Liget lakópark ellen küzdő, a jogköreitől megfosztott önkormányzat most benyújtott alkotmányjogi panaszából.
Miközben öngólt rúghat a kormány a legális kriptózás minden szereplőjének hirtelen kriminalizálásával és ellehetetlenítésével, az ügyeskedők ezúttal is meglelhetik a rendszerben maradt kiskapukat.
Ráerősített az Európai Unió Bírósága a tavaszi döntésére: tisztességtelen árfolyamkikötésnél a devizahiteles szerződés kijavíthatatlan; olyan, mintha az ügyfél meg sem kötötte volna. Ám az újabb kedvező fordulat sem hoz általános megoldást a szakértők szerint.
220 milliárd forintos értékről adott számot a Pallas Athéné Alapítvány befektetési alapkezelője, miután a Transparency International közérdekű adatpert nyert vele szemben. Csakhogy a valós vagyonérték nulla.
Lebegteti a Revolut, hogy a 2026 első félévére beígért itteni fióktelepe mit kínál majd kétmillió magyar ügyfelének. Elvben többféle előnyre is számíthatnak a számlatulajdonosok.
A nyilvánosság elől rejtve folyik a kisbefektetők tömegeit megkárosító egykori Quaestor-vállalatok felszámolása. A kevés maradék vagyon pusztul, miközben kényes iratok tűnhetnek el.
Évente több tíz milliárd forint értékű kárt okoznak a vadak országszerte. A gazdákat nem, a lakosságot pedig csak extraként védik a biztosítások.
Eljött a téli szünet, ami arról is szól, hogy páran a szerkesztőségből belevágunk egy olyan cikkbe, ami messze kívül esik a sokéves rutinon. A téma egy személyes élmény, ami idén a leginkább mellbe vágott. Kihívás végre nem arról elmélkedni, hogyan fosztották ki a jegybank Pallas Athéné alapítványát. A jelenség, amit választottam a gyerekeinkről szól, akik összehasonlíthatatlanul értékesebbek, mint az elsíbolt százmilliárdok. Az én szubjektív sztorim informátora a kisebbik, 17 éves lányom, aki jóváhagyta, hogy megírjam.
Miután a Pallas Athéné Alapítvány után megjelent az Optima holdingcég súlyos vagyonvesztést mutató 2024-es mérlege is, a rendőrség plusz muníciót kaphat ahhoz, hogy kiderítse: mi történt pontosan a közpénz-százmilliárdokkal Matolcsy György jegybankelnöksége alatt.
Hosszú kihagyás után tett közzé hétfőn vagyonbeszámolót a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME): a 2024-es mérlegét.
Elképesztő pazarlás mellett mindössze kilencmillió forint maradt a kasszában, és 270 milliárd úszott el 2024 végéig – ez az MNB által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) sokkoló vagyonmérlege. A jó hír, hogy az iszonyatos méretűre dagadt kötelezettségeiből mára 103 milliárdnyit lefaragtak. Minderről elsőként a HVG-nek adott interjút az új vagyonmenedzser, Hegedüs István, aki részletesen beszélt arról, hogyan rövidítette meg a közvagyont Matolcsy köre, ugyanakkor reméli, hogy az érintettek önszántukból visszaadnak majd vagyonelemeket, mielőtt a hatóságok utolérik őket.
Szép lassan csordogál be a magyar jogba az Európai Bíróság tavaszi ítélete, ami az árfolyamrizikóval tisztességtelenül sújtott devizahiteleseknek kedvez. Politikai döntés híján mindenkinek egyénileg kell pereskednie, vállalva a bizonytalanságot és a költségeket.
