Életem több mint a felét, 32 évet töltöttem már el a HVG-nél. A kicsiny pénzügy rovatnál kezdtem. Akkor érzem magam elememben, ha izgalmas, okos, érdekes és érzelmes emberekkel beszélgethetek, vagy pénzügyi simlisségek és simlisek után nyomozhatok. Szeretek szerkeszteni, főleg fantáziadús fiatalok cikkeit. A HVG integrációja után a nagy kihívás számomra az online világ és az ottani verseny – még tanulom.
Hiába kérték ki a közpénzes magántőkealapok tényleges tulajdonosait, továbbra sem tudjuk, kik a szövevényes konstrukció haszonélvezői. Többek közt Jellinekhez, Lázárhoz, Tiborczhoz, vagy éppen Nagy Mártonhoz köthető sok százmilliárdnyi közpénzhez jutó alapok végső tulajdonosait úgy fedi homály, hogy azt a szabályok szerint elvileg nem tehetnék meg.
Októberben lezárulhat az MNB jóléti szolgáltatásait nyújtó cég beolvasztása abba az ingatlanos vállalatba, amelynek az értékcsökkenése miatt Varga Mihály jegybankelnök feljelentést tett. Ám a költségek lefaragásával indokolt átszervezés púder csupán az egyre növekvő veszteségeken.
Különféle habitusú befektetők jelentek meg a Gránit Bankban azóta, hogy Tiborcz István elkezdte leépíteni eddigi domináns részét, s egyikük sem teregeti ki a kártyáit. Felmerült a Gránit és a Magnet Bank egyesítése is.
Gyakorlatilag eredménytelenül zárult a Transparency International Hungary (TIM) adatkérése 45 darab, 1500 milliárd forintnyi közpénzt felszívó magántőkealap privát befektetőinek a kilétéről. Az adóhatóság által vezetett nyilvántartás ugyanis jogsértő módon hiányos és pontatlan, felelős azonban nincs.
Harcedzett pénzügyeseket is meglep a tülekedés, amit a Gránit Bank körül generált Tiborcz István többmenetes kiszállása. Noha a jelöltek bankosok, nem tiszta, honnan érkezik az egyre alkuképesebb vételár.
A szövetkezet hitelességét nyilván nem növeli, hogy honlapján egy olyan kincstárról értekezik, amely a Szovjetunió államkincstárának feladatait látja el.
Elszámolási vita állhat a mögött, hogy a volt jegybankelnök fiának érdekszférájába tartozó magántőkealap MBH-részvényeket vett vissza Mészáros Lőrinc köreitől. Mintha cseppet sem zavarná, hogy érintettje lehet a jegybanki Pallas Athéné alapítvány kifosztása miatti nyomozásnak és vagyonzárlatnak.
Igen jelentős horvát tengerparti ingatlanvagyonnal bír a 30 napra előzetesben lévő Jellinek Dániel. Már a horvát sajtó is arról cikkezik, hogy vesztegetési ügybe keveredett.
Kiszorul a döntéshozatalból Tiborcz István a Gránit Bankban, ha a jegybank jóváhagyja, hogy Erős János exbankár 30 százaléknyi szavazatot biztosító pakettet vásároljon. Tíz százalékról a minap Fáy Zsolt Magnet banki főnök és kollégái állapodtak meg Tiborczal. Talány, hogyan működhetnek ők együtt, s mit szól a politika Erős aktivizálódásához.
A magyar üzleti elit egyik talányos személyisége az ötvenéves Jellinek Dániel, aki a NER-korszak első felében radar alatt repült, majd Tiborcz István üzletfeleként a rendszer haszonélvezője lett. Egy kiterjedt vesztegetési ügybe keveredve most fizeti meg ennek az árát.
Első fecskeként vásárol 10 százalékot Tiborcz István Gránit banki papírjaiból Fáy Zsolt és csapata. A többi 29 százaléknyi részvény is gazdát cserélhet, ám a Tiborczcal kötött üzletekre lecsaphatnak a hatóságok.
Kérdés, miért a Központi Nyomozó Főügyészség csapott le a két üzletemberre, miért nem az NNI. A válasz az lehet, hogy Jellinekék ügye összekapcsolódott az egyre terebélyesedő óbudai vesztegetési botránnyal.
15 balatonaligai parti telket adott el igen drágán egy illusztris magánbefektetői körnek a Bayer-csoport. Az értékes teleksoron kiváltságos építkezési lehetőségek adódnak. Utánanéztük, melyik telekkel mi most a helyzet, és megkérdeztük a Balaton védelme mellett kiálló Forsthoffer Ágnest is, mit lehet tenni az előző kormány kiemelő rendeletének értelmében könnyen-gyorsan kiadott építési engedélyekkel.
A kiemelt lakásépítési beruházások felülvizsgálata is hozzájárul a bizonytalansághoz, de hosszabb távon jót tehet a várostervezésnek.
Nem zárult még le az a hozzávetőleg 10-15 milliárd forint közötti ügylet, amellyel a Magnet Bank-vezér Fáy Zsolt vezette konzorcium beszáll a Gránit Bankba. Még nem látni, milyen együttműködési lehetőségek nyílnak a két pénzintézet között, s milyen kockázatokat generálnak a Gránit portfóliójában a kormány vagyonvisszaszerzési lépései.
Balatoni ingatlanjai gyors eladásával csökkenthetné a Matolcsy-időkből örökölt veszteségeit a jegybank, ámde a Tisza kiállt a tópart megmentéséért a köz javára. A kettő egyszerre aligha lehetséges.
A HVG információi szerint nem a felszámolói világból, hanem a tulajdonostól és a bankszektorból érkeztek a Bayer-csődöt is menedzselő állami NRN Kft. új csúcsemberei.
Fontos személyi változás történt az állami felszámolónál gyakorlatilag ugyanakkor, amikor a kormány kiemeltté nyilvánította a Bayer Construct csődeljárását.
Miközben alig csitul a vita, hogy a megfelelő ember került-e a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére, egyre égetőbbé válnak azok a kérdések, hogy a szervezetet, a jogszabályrendszert és a bírósági apparátust kellően ütőképessé tudják-e tenni.
Arra számítok, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) tartósan velünk marad, mert a speciális, korrupcióellenes szervezetek beváltak Európában – mondja a HVG-nek Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Dolgozik tovább, nem lelkizik azon, hogy nem ő lett az új hivatal vezetője.
