Beváltható Magyar Péter ígérete, hogy megsemmisítik majd a Pride résztvevőire esetleg kiszabott büntetéseket, megszüntetik az eljárásokat – csak nyerni kell hozzá a választáson. Kipróbált jogi eszköz pedig több is van, nem csak az amnesztia.
A Magyar Olimpiai Bizottság kapta a legtöbbet, de utalták a szokásos 110 milliót az ATV volt elnöke vállalkozásának, és jutott némi apró a Rogán-szomszéd Csetényi Csaba cégének, egy Tiborcz-, illetve egy Mészáros-közeli magántőkealap érdekeltségének is.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
Nem elsőpride-ozó, szinte minden eddigi felvonuláson is ott volt Kőszeg Ferenc, ám a legendás ellenzéki a HVG-nek azt mondta, most „több százezren voltunk, akik azt üzentük a NER-nek, hogy a társadalomnak elege van az uszításból, a fenyegetésből, a hatalmi arroganciából”. Kőszeg Ferencet a jövő évi választásokról és a Fidesz trükkjeiről is kérdeztük.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
Barthel-Rúzsa Zsolt vállalkozása, a Századvég International Zrt. 2022-ben még 162 milliós profitot termelt, ez tavaly szűk 12 millióra zsugorodott. Igaz, a köztes, 2023-as év még rosszabb volt.
A csádi elnök egyelőre blokkolja az Orbán-kormány tervét, miszerint 200 magyar katona menne Csádba. Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
A csádi stratup- és fintechguruként ismert Adam Medellának nagy tervei lehettek Magyarországon, ám a projektfinanszírozásra felkészített magyar cége működésének első teljes évéről határidőre nem adott számot, egy NAV-eljárás nyomán pedig törölték az adószámát, majd megindult a kényszertörlése is.
Persze minden attól függ, honnan nézzük. Szavazzon, ön hisz-e a miniszternek.
Pontosabb, gazdaságosabb, diszkrétebb – ezzel indokolta a Belügyminisztérium, hogy az összes, 1143 érintett személynél „bokáról csuklóra vándoroltak” a nyomkövető eszközök, vagyis a bűnügyi felügyelet alatt állók lábbilincs helyett karórát kaptak. Ám úgy tűnik, a kínainak tűnő eszköz nem túl pontos, ráadásul a beszerzés felvet kérdéseket, az indokai pedig homályosak. Bónusz: exkluzív „felhasználói élmény” az új nyomkövetőről.
Akinek nincs semmije, az annyit is ér – most nyerhet igazán értelmet Lázár János 2008-as kijelentése. Kedden ugyanis évtizedes, közmegegyezésen alapuló kollektív politikai hazugságot törvényesített az Országgyűlés kormánypárti többsége azzal, hogy gyorsított eljárásban elfogadta néhány KDNP-s politikus semmiből felbukkant – aligha saját – ötletét a kampányköltések felső korlátjának eltörlésére. A módosítás mögött többféle politikai szándék is felsejlik.
Ugyan Nagy Márton eredetileg a magyar MI-iroda nyári megalakulásával számolt, de ez csúszik, hiszen az ezt lehetővé tevő törvényjavaslat is csak ősszel kerül a Parlament elé.
Egy fontos dologról elfeledkeztek a kormányrendelet megalkotásánál.
Versenyképességi és költségvetéshez kapcsolódó módosító javaslatokkal készül a kormány Semjén Zsolt szerint, a KDNP pedig sürgős közérdekre hivatkozva tolná át a kampányköltés-plafon eltörlését, ezért június 17-én rendkívüli parlamenti ülésnap lesz, ahol öt fontos törvényjavaslatról is szavaznak majd.
Az alapvető jogok biztosát, Kozma Ákost választja meg az Országgyűlés a 15 tagú testületből még hiányzó egyetlen alkotmánybírónak. Az ő ombudsmani posztjára a HVG értesülése szerint pedig egy volt alkotmánybíró, Juhász Imre volt Ab-elnök lehet esélyes.
Gyorsan elfogadnák a KDNP-s javaslatot, miszerint mindenki annyit költhet a választási kampányra, amennyit nem szégyell. Erről a jövő héten szavazhat az Országgyűlés, ahogy a 2026-os költségvetés elfogadásáról is.
Nagyon messziről indulnak majd a Karácsony–Gulyás-tárgyalások, mert a főváros szerint Budapest nettó befizetője a költségvetésnek és a kormányzati elvonások, adóterhek miatt kerültek csődközeli állapotba, míg a kormányzat szerint nem is nettó befizető az önkormányzat, a pénzügyi zavarait pedig magának köszönheti, és amúgy is csak „picsog”.
A közlekedés pénteki, 10 perces leállítása az első figyelmeztetés, lehet, hogy legközelebb 10 hétre áll le Budapest – mondta a HVG-nek Karácsony Gergely. A főpolgármester egy dolgot akar elérni: ne kelljen 57 milliárd forintnyi adót befizetni. Beleáll ebbe a harcba a kormánnyal, miközben hadakozik a közgyűlési frakciókkal is, mondván: „a felelősséget viselni kell, vagy haza lehet menni”. Karácsony beszélt Rákosrendezőről, a hoppon maradt NER-es oligarchákról, budapesti olimpiáról, a közgyűlés feloszlatásának esélyéről, és a 2026-os választás eredményét is elárulta.
Megérkezett Kecskemétre az első három darab a nagyjából 70 milliárd forintba kerülő 12 Skyfox kiképző repülőgépek közül. A gyártó a cseh Aero Vodochody, amelybe már régen bevásárolta magát a NER: előbb Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aztán Hernádi Zsolthoz, majd Habony Árpád.
Úgy tűnik, Orbán Viktor Ukrajna-ellenes napot tart: reggel így indított a Kossuth rádióban, néhány órával később pedig ugyanezt adta elő az MKIK gyűlésén is. Elsorolta, hogy 2022 óta mi mindenben segítette a kormány a vállalkozásokat, és csupa jót ígért 2026 utánra is – ha ők maradnak. Ha nem, akkor viszont világvége, gazdasági hanyatlás, GMO-s élelmiszerek és adóemelés jön.