A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
Barthel-Rúzsa Zsolt vállalkozása, a Századvég International Zrt. 2022-ben még 162 milliós profitot termelt, ez tavaly szűk 12 millióra zsugorodott. Igaz, a köztes, 2023-as év még rosszabb volt.
A csádi elnök egyelőre blokkolja az Orbán-kormány tervét, miszerint 200 magyar katona menne Csádba. Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
A csádi stratup- és fintechguruként ismert Adam Medellának nagy tervei lehettek Magyarországon, ám a projektfinanszírozásra felkészített magyar cége működésének első teljes évéről határidőre nem adott számot, egy NAV-eljárás nyomán pedig törölték az adószámát, majd megindult a kényszertörlése is.
Persze minden attól függ, honnan nézzük. Szavazzon, ön hisz-e a miniszternek.
Pontosabb, gazdaságosabb, diszkrétebb – ezzel indokolta a Belügyminisztérium, hogy az összes, 1143 érintett személynél „bokáról csuklóra vándoroltak” a nyomkövető eszközök, vagyis a bűnügyi felügyelet alatt állók lábbilincs helyett karórát kaptak. Ám úgy tűnik, a kínainak tűnő eszköz nem túl pontos, ráadásul a beszerzés felvet kérdéseket, az indokai pedig homályosak. Bónusz: exkluzív „felhasználói élmény” az új nyomkövetőről.
Akinek nincs semmije, az annyit is ér – most nyerhet igazán értelmet Lázár János 2008-as kijelentése. Kedden ugyanis évtizedes, közmegegyezésen alapuló kollektív politikai hazugságot törvényesített az Országgyűlés kormánypárti többsége azzal, hogy gyorsított eljárásban elfogadta néhány KDNP-s politikus semmiből felbukkant – aligha saját – ötletét a kampányköltések felső korlátjának eltörlésére. A módosítás mögött többféle politikai szándék is felsejlik.
Ugyan Nagy Márton eredetileg a magyar MI-iroda nyári megalakulásával számolt, de ez csúszik, hiszen az ezt lehetővé tevő törvényjavaslat is csak ősszel kerül a Parlament elé.
Egy fontos dologról elfeledkeztek a kormányrendelet megalkotásánál.
Versenyképességi és költségvetéshez kapcsolódó módosító javaslatokkal készül a kormány Semjén Zsolt szerint, a KDNP pedig sürgős közérdekre hivatkozva tolná át a kampányköltés-plafon eltörlését, ezért június 17-én rendkívüli parlamenti ülésnap lesz, ahol öt fontos törvényjavaslatról is szavaznak majd.
Az alapvető jogok biztosát, Kozma Ákost választja meg az Országgyűlés a 15 tagú testületből még hiányzó egyetlen alkotmánybírónak. Az ő ombudsmani posztjára a HVG értesülése szerint pedig egy volt alkotmánybíró, Juhász Imre volt Ab-elnök lehet esélyes.
Gyorsan elfogadnák a KDNP-s javaslatot, miszerint mindenki annyit költhet a választási kampányra, amennyit nem szégyell. Erről a jövő héten szavazhat az Országgyűlés, ahogy a 2026-os költségvetés elfogadásáról is.
Nagyon messziről indulnak majd a Karácsony–Gulyás-tárgyalások, mert a főváros szerint Budapest nettó befizetője a költségvetésnek és a kormányzati elvonások, adóterhek miatt kerültek csődközeli állapotba, míg a kormányzat szerint nem is nettó befizető az önkormányzat, a pénzügyi zavarait pedig magának köszönheti, és amúgy is csak „picsog”.
A közlekedés pénteki, 10 perces leállítása az első figyelmeztetés, lehet, hogy legközelebb 10 hétre áll le Budapest – mondta a HVG-nek Karácsony Gergely. A főpolgármester egy dolgot akar elérni: ne kelljen 57 milliárd forintnyi adót befizetni. Beleáll ebbe a harcba a kormánnyal, miközben hadakozik a közgyűlési frakciókkal is, mondván: „a felelősséget viselni kell, vagy haza lehet menni”. Karácsony beszélt Rákosrendezőről, a hoppon maradt NER-es oligarchákról, budapesti olimpiáról, a közgyűlés feloszlatásának esélyéről, és a 2026-os választás eredményét is elárulta.
Megérkezett Kecskemétre az első három darab a nagyjából 70 milliárd forintba kerülő 12 Skyfox kiképző repülőgépek közül. A gyártó a cseh Aero Vodochody, amelybe már régen bevásárolta magát a NER: előbb Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aztán Hernádi Zsolthoz, majd Habony Árpád.
Úgy tűnik, Orbán Viktor Ukrajna-ellenes napot tart: reggel így indított a Kossuth rádióban, néhány órával később pedig ugyanezt adta elő az MKIK gyűlésén is. Elsorolta, hogy 2022 óta mi mindenben segítette a kormány a vállalkozásokat, és csupa jót ígért 2026 utánra is – ha ők maradnak. Ha nem, akkor viszont világvége, gazdasági hanyatlás, GMO-s élelmiszerek és adóemelés jön.
Még az elvileg ötletgazda és amúgy bevállalós Lázár János sem vette a nevére a botrányt okozó javaslatot. De látványosan távolságot tart a többszörösen jogsértő tervezettől több más miniszter is Navracsics Tibortól Gulyás Gergelyen át Nagy Istvánig. Orbán Viktor persze aláírta, ahogy a Fidesz-frakció 84, és a KDNP-frakció 89 százaléka is. A HVG körbekérdezte a kimaradókat, hogy mi a gondjuk.
A fővárosi közösségi közlekedést még nem, de egyes beruházási összegeket és más, napi kifizetéseket már le kellett állítani a Fővárosi Önkormányzatnál, miután likviditási problémát okozott, hogy a Magyar Államkincstár 10,2 milliárdot emelt le a főváros számlájáról annak ellenére, hogy Budapest azonnali jogvédelmet kért ez ellen a bíróságtól. Nagy Márton miniszter szerint ez a lépés jogszerű volt.
Az új magyar légitársaságként emlegetett, de egyelőre csak kormányzati hátszéllel és kínai tulajdonosi háttérrel Hongkong és Budapest között árut szállító Hungary Airlines Kft. tavalyi éve nem volt sikertörténet: komoly veszteséget hozott össze. Viszont van bankbetétben több mint 2 milliárdja.
Az utolsó magyar király unokája, Habsburg György lesz az új madridi nagykövet, és más külképviselet élén is változást készít elő a külügyi tárca.