Eredeti szakmájától, az orvoslástól és az életrajzi vargabetűként bevállalt politikától is eltávolodva, március 13-tól igazán a hobbijának élhet Kásler Miklós, hiszen elfoglalja az ő ötletére alapított, még a NER-es kurzusintézmények között is sajátos hangulatú Magyarságkutató Intézet főigazgatói posztját.
Csaknem négy év után ismét élőben, nem pedig home office-ból ülésezett a Horthy-érából “feltámasztott” Corvin-lánc kitüntetést odaítélő testület. A helyszín a hatmilliárdos beruházással nemrég elkészült saját székház volt, de hiába várták az ülésre Novák Katalint és Orbán Viktort.
A kormányzat egyelőre lefújta a Fudan Hungary Egyetem beruházását, amelyre számos oka volt, mindenesetre a projekthez kapcsolódó alapítvány, amely eddig egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt, most végleg feleslegessé vált. Megszüntethetnék, de kiderülhet, hogy ez nem is olyan egyszerű. A politikai kudarc mellett 20 milliárd forint és pár zsíros állás a tét.
Miközben a kormányzat és a Fidesz több tiszteletet követel a NATO-tagjelölt Svédországtól és Finnországtól, sőt “vitarendező” kormánypárti delegációt indított a két országba, megalakult a magyar parlamentben a magyar–finn és a magyar–svéd baráti csoport – mindkettő fideszes vezetéssel.
Nem várta meg, hogy méltatlanságra hivatkozva leváltsák, inkább magától lemondott Csóka János, a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (FRNÖ) elnöke a testület március 7-i ülésén. Utódjául Abházi Józsefet választotta a közgyűlés, aki a 150 ezer fővárosi roma tisztességes képviseletét ígéri.
Argentínába, Bulgáriába, Chilébe, az Egyesült Arab Emírségekbe és Portugáliába is új nagykövetet küld a kormány. Mind régi diplomata, Chilébe például a szomszédos Argentínából helyezik át azt a Bucsi-Szabó Editet, aki 2019-ben rendőrökkel lepte meg és küldte haza Kaleta Gábort Peruból.
Jaj a Himnusz-gyalázóknak, rettegjenek az ovisok nemátalakító műtétjét követelők, de lehetőleg már azok is, akik kétségbe vonják „a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét”, esetleg elismerik, hogy léteznek szivárványcsaládok is. Ez olvasható ki a kormány legújabb, „a magyar életmód” védelmében írt törvényjavaslatából, amely szerint a jegybanktól az Atomenergia Hivatalon át az Integritás Hatóságig bárhol lehet majd panaszkodni. Amúgy fontos dolgok, például a korrupciógyanú is jelenthető.
Kevés olyan, politikai célokra a végletekig kihasznált téma van jelenleg a hazai politikában, mint a svéd és a finn NATO-csatlakozás ügye, amiben ráadásul nagyon ritkán sikerült igazat mondania az elmúlt bő fél évben a kormányzatnak, illetve a kormánypártoknak. Összeszedtük, mikor és miért nem találkozott ebben az ügyben egy-egy állítás az igazsággal, illetve milyen jelek utalnak a NATO-bővítés ügyének politikai „hasznosítására".
Meglepő magyarázattal szolgált a Fidesz frakcióvezető-helyettese a mai házbizottsági ülésen, amikor megindokolta, miért kell elhalasztani a NATO-bővítést jóváhagyó szavazást a tervezett jövő hétről a hónap végére.
A svéd és finn NATO-csatlakozásról megtartott szerdai parlamenti vita után a már így is 7,5 hónapot “parkoltatott” téma újabb két hetet csúszik. A Házbizottság mai ülésére benyújtott új napirendi javaslat szerint a zárószavazást mégsem a jövő héten, hanem csak a március 20-i héten tartják.
Még lehet fokozni a cirkuszt a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében, élezni a konfliktust a „béketábor” és a „brüsszeliták” harcában, hergelni a „gyermekvédelmi” törvény szigorításával – ezek mind várhatóak az Országgyűlés most kezdődő tavaszi ülésszakán, de újabb törvényeket is elfogadnak az EU-s pénzek megszerzése érdekében.
Visszautasította az Alkotmánybíróság a Fudan Egyetem építését blokkolni kívánó helyi népszavazással kapcsolatos, Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester által benyújtott egyik alkotmányjogi panaszt. Mivel két, feltenni kívánt kérdés van és két panasz, de a másikról még nincs nyilvános Ab-döntés, az egyik, a bíróság által korábban elutasított kérdés “megmentésére” még lehet esély.
Nem árult el részleteket az Agrárminisztérium a volt földügyi helyettes államtitkárát, Nagy Jánost érintő újabb büntetőper vádirata szerinti 2,2 milliárdos kárértékétől, viszont lehet, hogy utaltak egy, a közvélemény előtt még nem ismert, folyamatban lévő nyomozásra.
Vitályos Eszter államtitkár szerint a “a csökkenő trend visszafordításához” békére van szükség Ukrajnában, és a “háborús veszélyhelyzet” megszűnésére. Utóbbi különleges jogrendet a kormány egy tollvonással megszüntethetné, csak akkor le kellene mondania a rendeleti kormányzásról is.
Egy hivatali vesztegetéses, tavaly kezdődött büntetőperben már vádlott Nagy János, az agrártárca volt helyettes államtitkára, de a jelek szerint ő a fő vádlottja egy másik, majd márciusban kezdődő, 2,2 milliárdos hűtlen kezeléses ügynek is – ebben 6 év börtönbüntetést kér rá az ügyészség.
Elutasította a kínai akkumulátorgyár elleni, a Momentum által kezdeményezett helyi népszavazás kérdésének hitelesítését Debrecenben a helyi választási bizottság. Az ellenzéki párt szerint a kormány, az állam és a városvezetés semmibe veszi a debrecenieket, és közölték: fellebbeznek a döntés ellen.
Hat év letöltendő börtönbüntetést, ugyanennyi közügyektől eltiltást és kétmillió forint pénzbüntetést kér az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat elnökére. A most benyújtott vádirat szerint Agócs János pénzért árulta elnöki tisztségét, de az ügyészség „álvásárlással” lebuktatta.
Az EU-tagországok közül utolsóként, a téma hét hónapos “parkoltatása” és több, a konkrét szavazásra tett kormányzati ígéret megszegése után március elsején végül tényleg tárgyalja a magyar Országgyűlés a svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikálását.
Így az ellenzéki képviselők a kormánypártiak hűlt helyén kérhették csak számon a környezetkárosító terveket.
Szigorúan őrzik az inkognitóját annak a volt helyettes államtitkárnak, akit a Schadl–Völner-ügy “kárértékének” többszörösével, 2,2 milliárdos hűtlen kezeléssel vádolnak. Sokáig már nem titkolózhatnak, hiszen márciusban lesz a per előkészítő ülése. Annyi biztos, hogy 6 év börtönt is kaphat.