Egy új közlekedési bérlet bevezetésén kívül sok újdonságot nem, viszont annál több közhelyet, semmitmondást, jól ismert propagandahazugságot, néhány kétes értékű poént és némi hergelést, fenyegetést is tartalmazott Orbán Viktor évértékelője. A háború és az infláció jelentette veszélyre felfűzött miniszterelnöki szónoklatot elemeztük szakértők segítségével.
Chanel vagy Dior ruhát választ az alkalomra Várkonyi Andrea? Rákay Philip tud közel parkolni a Mercivel? Garbóban lazul-e Rogán Antal? Meghívják-e még Farkas Flóriánt? Kap-e jó helyet Nagy Feró és Pataky Attila? Megint beszól Orbán valamit Zelenszkijnek? Megannyi kínzó kérdés. Annyi biztos, hogy a miniszterelnök újra színpadra áll és megtartja évértékelőjét – huszonnegyedszer.
A rendes tavaszi ülésszak várhatóan február 27-én kezdődik csak, így az Orbán Viktor által most már tényleg biztosra ígért svéd és finn NATO-csatlakozásról szóló szavazásra és a teljesen átírt idei költségvetés elfogadására is még várni kell.
Óriási politikai hullámokat is vethetne a debreceni akkumulátorgyár ügye, ha az ellenzéki pártok jobban kihasználnák a tervezett beruházás elleni tiltakozáshullámot, amit igyekszik hitelteleníteni a Fidesz és a propagandasajtója. Pedig a Fidesz ellenzékben még a most feleslegesnek, sőt támadásnak tartott népszavazással próbált megakadályozni egy hasonló környezetterhelő beruházást, amit aztán kormányra kerülve büszkén felavatott Orbán. Az akkugyár miatt helyi és egy országos népszavazás is lehet, a sikeressége azonban kérdéses.
Úgy döntött a kormány, hogy nem fogadja el az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, hanem a jogsértőnek talált magyar választási szabályozás megváltoztatását előíró döntést megtámadja. A kormány a strasbourgi testület nagykamarájától várja az elmarasztaló döntés felülvizsgálatát, de nemhogy egy ilyen döntés, hanem még az sem biztos, hogy ott foglalkoznak a panasszal.
Akár 8 év börtönt is kérhet az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökére, aki nemcsak a gyanú, hanem saját beismerő vallomása szerint is 30 millió forintért próbálta áruba bocsátani a vezetői posztját. Közel a vádemelés, közben Agócs János előbb szabadságra, majd betegállományba ment, és bár posztjáról nem mondott le, az ORÖ-t már régen nem ő vezeti.
Ugyan az Action for Democracytól kaptak 4 millió forintot, de azt a titkosszolgálat friss jelentése tévesen azonosította ellenzéki kampánytámogatásként, mert az adomány a 80 éves Nádas Péterről szóló, márciusban bemutatandó potréfilmre érkezett – közölte az érintett filmes cég.
Hazug vádnak nevezi a kormánykritikus portál kiadója azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint az ellenzéki kampányba ment a céghez az Action for Democracytól és egy svájci alapítványtól érkezett 1,97 milliárd forint. Ez állítólag politikamentes piaci megbízások ellenértéke volt, de hogy milyeneké, azt a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt cégvezető, Páva Zoltán már nem árulta el.
A hvg.hu hiába kérdezte a vezető politikusokat, hogy ha ők az akadályai az Erasmus-pénzek érkezésének, lemondanának-e a posztról és az azzal járó pluszpénzről, nem kaptunk választ. Az MSZP-s Tóth Bertalan is próbálkozott a kérdésssel, ő már kapott választ, de az felér egy pofonnal.
Kerüli a nyilvánosságot a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt ellenzéki médiavállalkozó, a DK-frakcióval is tízmilliókra szerződő Páva Zoltán, akinek a cégéhez a titkosszolgálatok szerint a kampányidőszakban több külföldi pénz áramlott, mint Márki-Zay Péter mozgalmához összesen.
Tovább bogozták a titkosszolgálatok és nyomozó hatóságok az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait, és arra jutottak, hogy egy svájci alapítványon keresztül e célra, de már nem közvetlenül a Márki-Zay-féle MMM-hez további 900 millió forint körüli összeg érkezett.
Parlamenti vizsgálóbizottságot hozna létre a Völner-Schadl-ügyben a DK, de egyedül ehhez kevés. Ha az ellenzék össze is fog, kudarcba fulladhat az ügy. Éppúgy, mint egy éve egy hasonló közös ötlet, amit a kormánypárti többség elgáncsolt, ráadásul most a politikai mellett jogi indoka is lenne erre.
A törvényhozásnak, államigazgatásnak évtizedek óta fejfájást okozó nyelvtani vita is előkerül Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester Fudan Egyetem elleni helyi népszavazási kezdeményezésének most már az Alkotmánybíróség elé kerülő engedélyeztetési ügyében.
Novák Katalin hivatala első 8 hónapjában nemcsak olyan bőkezűen mérte az államfői kegyelmet, mint negyed évszázada senki, de megdöntött egy másik rekordot is: 10 év után először ő határozott speciális, eljárási kegyelmi kérvényről pozitívan, ráadásul rögtön hétszer.
A börtönök rezsijén próbál a Belügyminisztérium spórolni azzal, hogy a tervek szerint a jövőben kitiltják a fogvatartottak cellájából a nagyobb teljesítményű elektromos eszközöket, és zöld utat adnak az „otthonápolási őrizetnek” is, ami a zsúfoltság mellett az energiafelhasználást is csökkenti.
A kormány kedvenc kommunikációs ügynöksége lehajol az apróért is: Balásy Gyula cégei 12 millióért vállalták a brüsszeli szankciók elleni konzultáció online kitöltő felületének fejlesztését. Kár, hogy alapvető, filléres biztonsági elemeket sem tartalmazott. A konzultáció ára a 7,5 milliárdot közelíti, de nem tudni, minden benne van-e, mert a kormányzat megtagadta a részletes adatok kiadását a hvg.hu-nak. Grafikonokon mutatjuk viszont a konzultáció „eredményeit".
Miután kavarodás volt akörül, hogy az ügyészség a Schadl–Völner-ügy mellékszálaként a Tóni-gate ügyben vizsgálta-e, kicsoda „Tóni, Barbara és Ádám”, Polt Péter legfőbb ügyész végre egyenes választ adott: több szálon is nyomoztak, de semmi gyanúsat nem találtak. Pontosabban vannak részletek, amik még homályosak, illetve van olyan adat is, ami valamiért „nem közölhető”.
A megyei jogú városok vezetőinek Orbán Viktor miniszterelnökkel tervezett találkozóján szó lesz nemcsak a szolidaritási adó fizetésének átmeneti könnyítéséről, de arról is, hogy milyen önkormányzati feladatokat vehetne át az állam a forráshiányos helyhatóságoktól. Közben a megyei önkormányzatok is milliárdos rezsitámogatásért jelentkeztek be, és ezt meg is kaphatják soron kívül.
Nem váltja le a Momentum a párt elnökét, Gelencsér Ferencet, viszont új „húzóarccal” rúgja be a jövő évi EP- és önkormányzati választások előkampányát, hogy elvigye a show-t a DK elől. Az óriásplakátokon még csak körvonalaiban megmutatott arc nem új: sejthető, hogy az Donáth Annáé.
Kormánytagok veszíthetik el havi 1-1,5 milliós mellékállásukat a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványoknál az Erasmus-botrány hatására, de a helyükre kerülhetnek majd új bizalmi emberek, ráadásul egyre több helyen neveznek ki még náluk is jobban kereső alapítványi főigazgatót.