Jámbor András, a Párbeszéd politikusa bevitte kedden a Parlamentbe Dobos Krisztinát, akit a Fidesz politikusai azzal vádoltak, hogy részt vett egy antifa támadásban Budapesten, de mint kiderült, ártatlan volt. Az ellenzéki képviselő felszólította a kormánypártokat, hogy kérjenek bocsánatot, de Rétvári Bence miniszterhelyettes ezt nem tette meg. Kocsis Máté sem, ő inkább visszatámadt.
Noha a Fidesz politikusai minden alkalmat megragadnak, hogy fellépjenek a migráció és a “genderpropaganda” ellen, kihagyták ezt a ziccert a témában kedden a parlament elé benyújtott legfrissebb politikai nyilatkozatban, amely szintén erről szól, de első körben csak KDNP-sek írták alá.
Büntetőper mellett a jövőben polgári peres eljárás is indítható lenne a szexuális kisebbségek védelmében például az olyan kirohanások ellen, mint Bencsik András „bubuzása”, ha elfogadja a parlament az LMBTQ-emberek mellett kiálló ellenzéki képviselők javaslatát – de aligha fogja.
Régiós lebontásban, várhatóan májusra készül el a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv részletesebb koncepciója – ígérte meg a vallásturizmusért felelős KDNP-s miniszteri biztos. Nacsa Lőrinc bizottsági meghallgatásán túl sok konkrétum nem derült ki a tervekből.
Tizenhat népszavazási kérdésről döntött a Nemzeti Választási Bizottság, de csak hármat engedett át. Esélyt kapott a testülettől a népszavazások online aláírásgyűjtésének engedélyezését és a politikusi vagyonnyilatkozatok hatósági nyilvántartásokkal való kötelező összevetését célzó kezdeményezés.
A honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottság közös ülését kezdeményezi utóbbi testület jobbikos elnöke, hogy tájékoztatást kapjanak a Győr melletti repülőtér érintésével, később Ukrajnában landolt ukrán határőrségi helikopterek ügyében. A honvédelmi tárca az ügyben homályosan fogalmazott – nem véletlenül.
Orbán Viktornál egy kicsit fiatalabb, jellemzően vidéki, érettségizett, templomba ritkán járó, a bevándorlókat a melegeknél is jobban elutasító a tipikus fideszes magszavazó. Ők – egyre nagyobb arányban nők – azok, akikre az elmúlt 20 évben ellenzékben vagy kormányon, de mindig, minden körülmények között számíthatott Orbán, ám velük már egyre kevésbé tud választást nyerni. Pedig a magszavazók nagyon hűségesek, és szerintük az egészségügy és az oktatás is egyre jobb.
A legtöbben elfelejtették felköszönteni a Fidesz-KDNP egyik legfontosabb „politikai termékét”, az Alaptörvényt, amelynek április 25-e a hivatalos születésnapja, hiszen 2011-ben ezen a napon írta alá a minden mást is aláíró Schmitt Pál. A szöveget azóta 11-szer írták át. Látványos ünneplés évek óta nincs már.
Új nagykövetet küld a külügyi tárca az ukrajnai háború és az oda telepített orosz atomfegyverek miatt stratégiai jelentőségű országba, de változás lesz több másik nagykövetség élén is, első körben Minszk mellett Kuvaitban, Pristinában és Teheránban is.
Se gyakorlati haszna, se értelme nincs annak, hogy egy friss jogszabállyal újabb fronton védheti a kormány a „magyar életmódot", viszont a fideszes keménymag, meg a tőlük még jobbra állók belpiacos politikai hergelésére tökéletes – ezt a forgatókönyvet erősíti Gulyás Gergely kormányinfós magyarázkodása.
A DK-s Vadai Ágnes javasolta az Országgyűlés külügyi bizottságában, hogy hirdesse ki Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát, mivel ennek hiányára hivatkozva tárja szét a kezét a kormány: az elfogatóparancs ellenére emiatt nem tudnák letartóztatni hazánkban az orosz elnököt.
Több mint 1,2 millió belépő személy, 400 ezer potenciálisan veszélyes postai küldemény, félezer tűzriasztás, 200 tiltott légtérben drónozás, 168 házelnöki program, 43 fegyelemsértés, 20 adatlopás-megelőzés – ezek az Országgyűlési Őrség tavalyi tevékenységének főbb számai.
Hiába lépett ki Magyarország az amerikai szankciók hatására a Nemzetközi Beruházási Bankból, az orosz banknak és alkalmazottainak gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket biztosító törvény még mindig hatályban van. Hogy meddig, nem tudni, mivel a kormány és bank is hallgat, így nem tudni azt sem, mi lesz a Duna parti székházzal vagy éppen a sok tízmilliárd forintnyi magyar tőkével.
Ez csak opció, a lehetőség még nem jelenti azt, hogy automatikusan meg is emelik a minisztériumi és más, kormányzati főhivatali vezetők bérét – óvatoskodik a kormányrendelet-tervezet. Ha mégis, akkor 33-66 százalékkal nőke a havi bruttó, akár 2 millió forintig.
Az M4 Sporton a zavartalan online meccsnézést és a kormánypropaganda célzottabb “terítését” biztosan segíti a határon túli magyarok körében “a demokratikus közéletben való részvételt” célzó, közpénzből épülő információs portál. De az, hogy a kormány digitális közszolgáltatást biztosítana a határon túl, alkalmas lehet a levélszavazás helyett akár az online voksolás későbbi bevezetésére is.
Júniustól már a köztársasági elnök hivatala, vagyis a Sándor-palota szervezetében működne tovább a kormány tervei szerint Orbán Viktor kedvenc, közpénzmilliárdokat felemésztő köztestülete. Újdonság az is, hogy Novák Katalin hivatalvezetője is tehet javaslatot állami kitüntetés díjazottjára.
Legalább 53 katonát rúgnak ki a katonai titkosszolgálattól a hvg.hu információi szerint. Vagyis azután, hogy a Honvédségtől százas nagyságrendben küldtek el tiszteket és főtiszteket, az erre lehetőséget adó kormánydöntés alapján a fiatalítás a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot is elérte.
A „genderpropaganda" ellen és „a magyar életmód" védelmében léphet fel új eszközzel a kormány. A parlament által elfogadott törvényt az EU-ra hivatkozva nemcsak a korrupciógyanú anonim bejelentését könnyíti meg, hanem azoknak a bepanaszolását is, akik kétségbe vonják „a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét”. Igaz, ennek nincs sok értelme, mert ez – még – nem bűn.
Kammerer Zoltán olimpiai bajnok kajakozó lett az első hivatalos polgármesterjelölt Gödön, de három másik független jelölt is rajthoz állt. Közben a gödi Fidesz-szervezetet kreatívan feloszlatták, a volt fideszes polgármester szerint nem túl elegánsan.
Jól lobbizott az új magyar légitársaság, az Aeroexpress, hiszen a kormány előkészítette az úszótalpas légi járművek működéséhez szükséges, eddig hiányzó jogszabályt. A tervezetet egy konkrét hidroplántípusra írták, ilyenje csak ennek a vállalatcsoportnak van Magyarországon. A cég résztulajdonosa, Somogyi-Tóth Dániel szerint ettől még a jogszabály "a magyar repülés bármelyik szereplőjének lehetőséget ad", nem rájuk lett szabva, bár igaz, hogy egyelőre csak ők látnak fantáziát a hidroplános repülésekben – éppúgy, ahogy száz éve egy azonos nevű cég is tette.